Albrecht Gyula

(Székesfehérvár, 1917. - ?)
Pék, dinasztia tagja.
Id. Albrecht Lajos (Fehérvárcsurgó, 1888-1939.) fiai: Albrecht József (Székesfehérvár, 1919-1981.), Albrecht Gyula, ifj. Albrecht Lajos.

Irodalom: Gyimesi Dömötör: Albrechtek, a "sütők". Egy fehérvári iparoscsalád. = Független Székesfehérvár. 1993. aug. 8. sz. p. 13-14. ill.; Gyimesi Dömötör: Egy másik "sütő": Albrecht János. Egy fehérvári iparoscsalád története. = Független Székesfehérvár. 1994. márc. 2. sz. p. 8-9. ill.#Antal János

(Csősz, 1892. szept. 10. - Piossasco (Olaszország), 1967. máj. 1.)
Római katolikus pap, szalézi rendi szerzetes.
1910-ben lépett a rendbe. 1933-48-ig a rend móri tartományi főnöke.

Irodalom: ÚMÉL 1/158.#Arató Antal

(Bp., 1942. jún. 21. - )
Könyvtáros, képzőművészeti szakíró.
1994. március 15-től a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója.
Székesfehérvárért-díj, 2008. aug. 15.; Szabó Ervin-emlékérem, 1978.

Irodalom: Szerzőinkről, a megjelenés sorrendjében. = Árgus. 1996. 2. sz. p. 2.; Kitüntetett könyvtáros, pedagógus. = Fmh. 2006. jan. 21. p. 3.; Zágoni Erzsébet: Az információ-Arató. = Fmh. 2006. jan. 31. p. 7. ill.; [Rip. Ficsóri Erika]: Negyven éve könyvek között. = Fehérvári 7 nap. 2006. jan. 27. p. 9. ill.; Kitüntetettek. = Fmh. 2008. aug. 16. p. 4.; Kitüntetett könyvtárosok névtára. = Könyvtári figyelő. Új folyam különszám. 2000. p. 1.; A kötet szerzői. = Fidelitate Mariae. Szfvár, 2000. p. 308. #Árkos Frigyes

(Pterle, 1897. febr. 18. - Bp., 1967. máj. 13.)
Kohómérnök, lapszerkesztő.
1954-1955 között a Dunai Vasmű főmérnöke. 1957-től 1966-ig a Kohászati lapok főszerkesztője.

Irodalom: MÉL 3/22.; [Óvári Antal]: Megemlékezés. 15 éve halt meg Árkos Frigyes, lapunk volt főszerkesztője. = Bányászati-kohászati lapok. Kohászat. 1982. 9. sz. p. 413.#Babszky Ferenc

(Bánhida, 1942. febr. 28. -)
Műszerész, úszó-versenybíró.
Negyven évig volt a Dunai Vasmű műszerésze. 1990 óta a Dunaújvárosi Atlétikai Szövetség elnöke. 2003-ban a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium dicsérő oklevelét kapta.

Irodalom: [Agárdy Csaba]: A sport elkötelezettjei. = Dh. 2000. márc. 18. p. 11. ill.#Balassa István

(?, 1717. – Székesfehérvár, 1784. jan.)
Római katolikus pap, apostoli főjegyző.
1754. május 16-tól 1767. április 1-ig plébános Csákváron. 1758-tól a fehérvári kerület esperese. 1777-től a székesfehérvári káptalan tagja.

Irodalom: Pfeiffer p. 252.#Bali Mihály

(Igar, 1792. ápr. 10. – Polgárdi, 1876. máj. 7.)
Evangélikus lelkész.
Lelkész volt Csőszön, Kálozon, és Polgárdiban.

Irodalom: Sz 1/414-415.; VMÉL/51.
Megjegyzés: Születési ideje a VMÉL szerint: 1791. ápr. 10.#Baranyai István

(Mezőkomárom, 1867. okt. 28. – Mezőkomárom, 1944.)
Kovács, mezőgazdasági gépész.
1893-ban mezőgazdasági gépműhelyt nyitott Mezőkomáromban, amely 1944-ig működött.

Irodalom: Demeter Zsófia: A Baranyai-féle mezőgazdasági gépműhely működése Mezőkomáromban. = A Dunántúl településtörténete. 5. 1900-1944. Veszprém, MTA PAB-VEAB, 1982. p. 118-121.#Barkáts Gusztáv

(?, 1816. – Székesfehérvár, 1877.)
Százados, főcsendbiztos.
1867-68-ban Fejér megye főcsendbiztosa, a megyei honvédegylet tagja.

Irodalom: Bona: Kossuth. p. 95.; Balázs Katalin: Kossuth seregében. Fehérvári kapitányok. = Fehérvári hét. 1994. márc. 17. p. 12.#Barkóczy László

(Imreg, 1792. jan. 9. – Pozsony, 1847. dec. 13.)
Római katolikus pap, püspök.
1837- 1847 között székesfehérvári püspök. Sokat költött a megye plébániaépületeinek és templomainak restaurálására. A középkori bazilikát feltáró ásatások után helyreállíttatta a püspöki kertet.

Irodalom: Sz 1/589-590.; A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. p. 94-98.; Zágoni Erzsébet: Szellem - univerzum. = Fmh. 1988. dec. 24. p. 7.; Mózessy Gergely: Barkóczy László (1837-1847). = Szent István városa. 1998. ápr. 26. p. 5. ill.#Bátki József

(1942. - ?)
Katonatiszt.
Az ercsi II. Rákóczi Ferenc Pontonos Hidászezred parancsnoka.

Irodalom: [Rip.] Zilahy Tamás: A Duna szerelmesénél. = M. honvéd. 1993. jan. 8. p. 22-23.; Pintér István: Az ercsi "hídember" a polgármesteri székben. = Fmh. 2002. nov. 30. p. 9. ill.#Bátor Imre

(Várpalota, 1917. jan. 12. – Várpalota, 1991. jún. 7.)
Köztisztviselő.
1939-1945 között a székesfehérvári Hitelbank alkalmazottja, majd vezetője.

Irodalom: VMÉL/60.#Bencze László
Névváltozat: Binder László

(Székesfehérvár, 1907. jan. 28. - ?, 1992. febr.)
Festőművész, grafikus, főiskolai tanár.
Kossuth-díj

Irodalom: Bencze László: A tündérkert résein (Pirosalma u. 6.). = Fejér megyei szemle. 1965. 1. sz. p. 111-118.; [Rip.] Csapó György. = Ország világ. 1973. 24. sz. p. 18-19.; Ki kicsoda? 1981/67.; Csapó György: Művészek, műhelyek. Harmincnégy beszélgetés képzőművészetről. Budapest, NPI, 1977. p. 27-32.; Művész életrajzok. 1978. p. 25.; Csapó György: Bencze László. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1984. p. 62. (Mai magyar művészet); Seregélyi p. 57.; Elhunyt Bencze László... = Fmh. 1992. febr. 26. p. 12.; 86 éves korában elhunyt Bencze László... = Új Magyarország. 1992. febr. 26. p. 11.; Meghalt Bencze László... = M. nemzet. 1992. febr. 26. p. 5.; Elhunyt Bencze László festőművész. = M. hírlap. 1992. febr. 26. p. 13.; ÚMÉL 1/601-602.; Jegyzett magyar festőművészek... p. 292. #Benedek József
Névváltozat: Woldorfi Benedek József

(Csömény, 1827. febr. 18. – Sárbogárd, 1892. febr. 24.)
Színész, fordító, színműíró.

Irodalom: G 2/1059.; Sz 1/828.; MÉL 1/174-175.; Sárbogárd város története. Sárbogárd, 1989, Városi Tanács. p. 528.; MSZL p. 80.; ÚMÉL 1/616. #Béres Ilona

(Kispest, 1942. jún. 4. - )
Színésznő.
Gyermekkorában sok nyarat töltött nagyszüleinél Abán.

Irodalom: Szomory György: Találkozás Béres Ilonával. Az abai gyermekparadicsomtól Mantonig. = Turista magazin. 1985. 12. sz. p. 18.; Színházi kislap. p. 59.#Béress István

(Lovasberény, 1903. aug. 3. - ?, 1992. jan. 1.)
Orvos.

Irodalom: Halálozás. = M. nemzet. 1992. jan. 8. p. 12.; Mély fájdalommal...= M. nemzet. 1992. jan. 11. p. 12.#Berey Attila

(1942. - )
Állatorvos.
1991. december 10-től a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatója.

Irodalom: Igazgatóbeiktatás. = Fejér kurír. 1991. dec. 11. p. 7.; [Csató József]: Hatóság és szolgáltatás. = Fejér kurír. 1991. dec. 23. p. 7.; [Gabnai Gábor]: Berey doktor humánus ember = Fmh. 2004. máj. 5. p. 6. ill. #Bergendy János

(Virágkirályfalva, 1892. nov. 20. – Székesfehérvár, 1945. márc. 21.)
Pápai kamarás, püspöki irodaigazgató.
1916. máj. 31-én szentelte pappá Prohászka Ottokár.
A székesfehérvári püspökség irodaigazgatója volt. Az oroszok tarkón lőtték.

Irodalom: A magyar katolikusok szenvedései, 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., 1990. p. 410.; Szántó Konrád: A meggyilkolt Római katolikus papok kálváriája. Bp., Mécses, 1991, p. 16-17., 106.; Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I. köt. Abaliget, Lámpás, 1992. p. 346-347. ill.; Németh László: A vértanú Bergendy János emléktáblájának leleplezése. = Fmh. 1992. márc. 20. p. 6. ill.; A vértanú Bergendy János. = Új ember. 1992. márc. 22. p. 4.; A vértanú Bergendy János... = Fmh. 1992. márc. 23. p. 1.#Berky Ferenc

(Székesfehérvár, 1855. okt. 14. - Bp., 1917. márc. 8.)
Színész, színigazgató.

Irodalom: MSzL p. 88.#Besze János

(Szendrő, 1811. – Arad, 1892. okt. 16.)
Politikus, ügyvéd, nemzetőr őrnagy.
1849 júliusában Fejér vármegye kormánybiztosa.

Irodalom: MÉL 1/203.; Bona l987. p. 108-109.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia: a Szent István Király Múzeum évkönyve. 2000. p. 143.#Boda András, S.
Névváltozat: S. Boda András

(1942. - 1999. jan.)
Újságíró.
Az 1970-es években a Fejér megyei hírlap munkatársa volt.

Irodalom: Boda András, S.: Pokoljárás. = Fmh. 1999. jan. 23. p. 18. #Bodor Miklós

(Dunapentele, 1867 - ?)
Cigányzenész.

Irodalom: Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. p. 87. ill.#Bognár Miklós

(Gyömrő, 1941. dec. 5.-)
Erdész.
Az MSZP megyei listáján országgyűlési képviselőjelölt az 1990-es választáson. Soponyán él. Az MSZP jelöltje az 1994-es választáson.

Irodalom: Nyilatkozat a Magyar Szocialista Párt városi elnökségének 1990. jan. 17-i üléséről. = Fmh. 1990. jan. 20. p. 2.; Országgyűlési képviselőválasztások 90. = Fmh. 1990. márc. 12. melléklet, p. XII.; Országgyűlési választások '94. = Fmh. 1994. ápr. 20. melléklet, p. III., ill.#Bohuss Rezső

(Érsekújvár, 1892. ápr. 7. - ?, ?)
Római katolikus pap.
Seregélyesen volt káplán.

Irodalom: G 3/771.#Bondor József

(Élesd, 1917. jan. 19.- Bp., 1981. júl. 5.)
Építési miniszter.
1940 után Cecén kőműves. 1945-46-ban az SZDP sárbogárdi, 1946-47-ben székesfehérvári járási titkára. 1952 őszétől a Sztálinvárosi Építőipari Vállalat igazgatója 1961-ig. Dunaújváros, később Székesfehérvár országgyűlési képviselője.

Irodalom: ÚMÉL 1/838.; Tetteikben élnek. p. 83-84., [Rip.] Szekulity Péter: Vendégségben a nyugalmazott miniszternél. = Képes újság. 1978. 26. sz. p. 11. ill.; Németh Erzsébet: A kötődés szálai. Képviselő jelöltjeink. = Fmh. 1980. máj. 30. p. 5.; Elhunyt Bondor József. /1917-1981./ = Fmh. 1981. júl. 7. p. 3.; Bondor József. 1917-1981. = M. hírlap. 1981. júl. 7. p. 9.; Bondor József. /1917-1981./ = M. építőipar. 1981. 10. sz. p. 589.; [Dóczi Imre]: Bondor József. 1917-1981. = Városépítés. 1981. 4. sz. p. 38.#Bőhm Henrik

(Várpalota, 1867. jún. 10. - ?, 1936.)
Építész.
Székesfehérváron is járt középiskolába.

Irodalom: VMÉL/94-95.#Bölcskei Elemér

(Pestszentlőrinc, 1917. nov. 1. – Bp., 1977. júl. 16.)
Építőmérnök.
MTA tagja.

Irodalom: ÚMÉL 1/906-907.#Bölcskey Károly

(Tabajd, 1942. - )
Agrármérnök, alpolgármester.
Bicskén a Vajda János Gimnáziumban érettségizett. 1968-tól Bicskén él. 2003. augusztus 28-tól Bicske alpolgármestere.

Irodalom: Kötődéseink. Bicske, 2006. p. 131. ill.#Börcsök Andor

(Martonvásár, 1872. dec. 22.- Bp., 1938. nov. 6.)
Jogász, szakíró, igazságügy miniszter, miniszteri tanácsos 1917-től.
Megjegyzés: A MÉL szerint születése napja dec. 21. halála napja nov. 4.#Brein Ferenc

(Bp., 1817. nov. 28. – Székesfehérvár, 1879. ápr. 7.)
Építész.
Az 1860-as évek elején Székesfehérváron is dolgozik. Részt vesz a cisztercita templom építkezésén, mint kivitelező.

Irodalom: Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században. Pesti mesterek és mesterjelöltek. = Építés - építészettudomány. 1974. 4. sz. p. 379-418.; Komárik Dénes: Brein Ferenc és a pesti Brein család. = Építés - építészettudomány. 1972. 1-2. sz. p. 165-218.; Műemlékvédelem. 1972. 2. sz. p. 94-99.#Brunner Tibor

(?, 1917. - Bp. 1992. márc.)
Az Állami Gazdaságok Fejér Megyei Igazgatóságának igazgatója, a MAE díszelnöke.

Irodalom: Halálozás. = Fmh. 1992. márc. 14. p. 16.; Fájdalommal tudatjuk, hogy... = Népszabadság. 1992. márc. 14. p. 14.#Budenz József

(Radorf, 1836. jún. 13. – Bp., 1892. ápr. 15.)
Bölcsész, királyi tanácsos, egyetemi tanár, MTA tagja, nyelvész.
A székesfehérvári katolikus gimnázium tanára volt. 1858-1860 között Székesfehérváron lakott, tanult a gimnáziumban.

Irodalom: Sz 1/1396-1397.; MÉL 1/275-276.; ÚMÉL 1/965-966.; MUL p. 77.; Környei Elek: Fehérvári emléktáblák nyomában. 1. (Budenz József). = Fmh. 1963. máj. 19. p. 7.; Kovalovszky Miklós: A Budenz-ház egykori lakója. = Fmh. 1970. máj. 17. p. 11.; Lakó György: Budenz József. Budapest, Akadémia Kiadó, 1980. p. 229. (A múlt magyar tudósai.); Gyimesi Dömötör: Budenz József. Kilencven éve halt meg. = Fmh. 1982. ápr. 24. p. 6.; Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai, 1831-1949. Budapest, MTA Könyvtár, 1987. p. 86-87.; Zágoni Erzsébet: Háromszáz év a nemzeti műveltség szolgálatában. = Fmh. 1988. okt. 8. p. 5.; M. J.: Németből magyar nyelvész. 1836. június 13-án született Budenz József. = Heti Magyarország. 1991. jún. 7. p. 17.; Molnár Ferenc, A.: Régi finnugor nyelvészek, mint könyvtárosok. = Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Budapest, Akadémia Kiadó, 1991. p. 492-501.; [Balázs Katalin] : Ugor-török (nyelv)háború. Budenz a nyelvész, a tudós, a hazafi. = Fmh. 1992. máj. 18. p. 5.; Sajtos Lajos: Német nyelvészből vált magyar tudóssá. A 160 éve született, finnugor kutató Budenz Józsefről. = Fmh. 1996. jún. 15. p. 8. ill.; Budenz emlékkönyv. Szerk. Somi Éva. Budapest, 2002. p. 82. ill.#Bujtor István

(Bp., 1942. máj. 5. - )
Színész, rendező.
A székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetője.

Irodalom: MSzL p. 121-122.; Bujtor István. = Képes 7. 1989. 16. sz. p. 38-39. ill.; [Rip.] Barsy Zsuzsa: Hogyan forog Bujtor szerencsekereke? A karamboltól a hamis babáig. = Szabad föld. 1990. jún. 12. p. 12. ill.; [Rip.] László Ágnes: Bujtor a hobbijátékos. = Kurir. 1991. márc. 3. p. 7.; [Rip. Gábor Gina]: Mit tervez a következő ötven évre? Bujtor István születésnapja. = Fmh. 1992. máj. 7. p. 5.; [Rip.] Valachi Anna: Örömrendező és ürömproducer? Beszélgetés Bujtor Istvánnal. = M. hírlap. 1993. júl. 3. Ahogy tetszik melléklet, p. 4.; [Rip.] Bóta Gábor: "Meg kell próbálnunk túlélni a krízist". = M. hírlap. 1995. okt. 13. p. 25. ill.; Molnár Gál Péter: Az oroszlán. = 168 óra. 1996. 37. sz. p. 22-23.; Bujtor István lemondott. = Fmh. 1998. ápr. 7. p. 5.#Carabelli János

(Pest, 1817. – Mezőkomárom, 1877. dec. 7.)
Katonatiszt, honvéd őrnagy.
Sírja Mezőkomáromban van.

Irodalom: Bona. 1987/120.; Kálmán Gyula: A meggyilkolt honvéd őrnagy. Mezőkomáromban nyugszik Carabelli János 48-as honvédtiszt. = Fmh. 1976. jan. 21. p. 5.; [Vértes J. Andor]: Emlékezzünk. = Fmh. 1978. márc. 15. p. 3.; Kálmán Gyula, ifj: Carabelli János honvédtiszt síremléke. = Lobogó. 1978. 10. sz. p. 14-15.; Kálmán Gyula: Miért gyilkolták meg a honvéd őrnagyot? = Új tükör. 1982. 22. sz. p. 45.; Kálmán Gyula, ifj.: Miért ölték meg a honvédtisztet? Újabb adatok a Carabelli-gyilkossághoz. = Fmh. 1983. márc. 12. p. 6.; Zágoni Erzsébet: Törődik élőkkel és holtakkal. Úgy dolgozz, mintha örökké élnél! = Fmh. 1991. márc. 23. p. 10.#Czanik Béla, id.

(?, 1892. - ?, 1952.)
Református lelkész.
Kajászószentpéteren szolgált.

Irodalom: G 4/1235.; Czanik Béla: Szolgálatunk, életünk. 2003. 32. p. ill.#Csanádi József, dr.

(1942 - )
Háziorvos.
1966 óta Sárbogárdon dolgozik.
Pro Urbe-díj, 2007

Irodalom: [GG]: Gyógyítás, irodalom, sakk, bridzs. = Fmh. 2007. jún. 19. p. 3. ill.#Csányi László

(Nagykanizsa, 1892. máj. 27. - ?)
Római katolikus pap.
Székesfehérváron végezte a teológiát. Sárszentmihályon káplán, Csóron plébános-helyettes, Kálozon pap volt.

Irodalom: G 4/623.#Csárádi József

(Csákvár, 1942. -)
Alezredes.
A Magyar Honvédség Központi Irattárának parancsnoka.

Irodalom: [Rip.] Wér Vilmos: A csákvári gyűjtő. = Új Magyarország. 1992. jún. 22. p. 11.#Cséby József

(Pécs, 1892. jún. 29. – Cece, 1919. aug. 14.?)
1919-ben Tolna megyei népbiztos, a Vörös Hadsereg ezredparancsnoka. Kivégezték.

Irodalom: MÉL 1/305.; Tetteikben élnek. p. 101-102.; Szilvágyi Irén: A Fejér megyei munkásmozgalom történetéből. 31. Akik az életükkel fizettek. = Fmh. 1965. aug. 17. p. 5.; Szűcs István: A Cséby-testvérek és Ónody Károly kivégzése. Szemtanúk vallomása. = Fejér megyei szemle. 1968. p. 128-132.
Megjegyzés: A Tetteikben élnek szerint halálozási ideje: 1919. aug. 17.#Csép Lászlóné

(?, 1937. - ?, 1992. júl.)
Tanítónő, szakíró.
Tanított a székesfehérvári Schönherz Zoltán Általános Iskolában, dolgozott a Fejér Megyei Pedagógiai Intézetben.

Irodalom: Halálozás. = Fmh. 1992. júl. 8. p. 12.; Egy tanítónéni halálára. = Fmh. 1992. júl. 16. p. 5.#Cserna Géza
Névváltozat: Udvardi Cserna Géza

(Székesfehérvár, 1842. márc. 24. - Adony, 1876. máj. 15.)
Jogász.
Székesfehérváron tanult és az ügyvédi kamara hivatalnoka volt.

Irodalom: Sz 2/312-313.; G 4/868.#Csikós Andor

(Székesfehérvár, 1888. jan. 31.- ?)
Vezérigazgató, kormányfőtanácsos.
Székesfehérváron tanult, majd 1905-ben a Fejér megyei Takarékpénztár gyakornoka, 1915-ben cégjegyzője, 1917-ben vezérigazgatója.

Irodalom: G 4/948-949.#Csitáry Emil
Névváltozat: Csitáry Gramanecz Emil, Gellénfalvi Csitáry Emil, Csitáry G. Emil

(Székesfehérvár, 1892. júl. 20. [?1882.] - Székesfehérvár, 1970. máj. 18. [? 1972.])
Főjegyző, főispán, polgármester.
Székesfehérváron tanult, majd később a város szolgálatába lépett. Városi főjegyző, 1928-tól polgármester, majd városi főispán.
Székesfehérvár Díszpolgára ,1941.

Irodalom: G 4/1031-1032.; Monostori Tibor: A Csitáry-korszak Székesfehérvár történetében. = Magyarság, fehérvári polgárság. Szfvár, Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, 1996. p. 136-156. ill.; Várnai Tamás: A két világháború között. Az ezer éves Székesfehérvár múltjából. = Székesfehérvár. 1988. 2. sz. p. 28-31.; Eisenbarth Tamás: Ki volt Csitáry Emil? = Fmh. 1990. okt. 4. p. 4.; Gyimesi Dömötör: Száz éve született Csitáry G. Emil, a város egyik legeredményesebb polgármestere. A polgárok mestere volt. = Független Székesfehérvár. 1992. 7. sz. p. 14-17. ill.; Csitáry G. Emil: Emlékiratok. Közreadja: Farkas Gábor. 1-36. [r.] = Fmh. 1994. szept. 17.-1995. máj. 27. hetenként a szombati lapszámokban., Farkas Gábor: Előszó a memoárhoz. Csitáry G. Emil: Emlékezéseim. Részletek. = Árgus. 1. [r.], 1910-1917. 1995. 1. sz. p. 57-69., 2. [r.], 1995. 2. sz. p. 39-51., 3. [r.], 1995. 3. sz. p. 31-43.; Radetzky Zoltán: Csitáry G. Emil (1892-1972). = Fmh. 1996. nov. 23. p. 11.; Csitári Emil: Polgármesterségem alatt ... Csurgai Horváth József: Bevezetés. = Somogy. 1998. szept.-okt. p. 488-489.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia: a Szent István Király Múzeum évkönyve. Székesfehérvár, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000. (A Szent István Király Múzeum Közleményei: C. sor; 29.) p. 151-153.#Csitáry G. Kálmán
Névváltozat: Csitáry Kálmán, Csitáry Gramanecz Kálmán

(Bozsok, 1842. jún. 18. v. júl. 19. – Héviz, 1881. jún. 27.)
Gyógyszerész, hírlapíró, szerkesztő.
Székesfehérváron tanult. Székesfehérvári lapok szerkesztője.

Irodalom: Sz 2/388-389.; Sziklay p. 226.; Frigyik Katalin: A Csitáry Nyomda 68 éve. Egy vállalkozás története. = Fmh. 1989. ápr. 2. p. 7.#Csörgő Sándor

(?, 1914. jan. 8. - ?, 1992. jan.)
Jegyző.
A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban érettségizett. 1934-től az abai elöljáróságon gyakornok. 1940-től Előszálláson, majd Abán jegyző. Sok Abára vonatkozó adatot gyűjtött össze.

Irodalom: A község krónikása. = Abai hírek. 1990. 1. sz. p. 6.#Daniss Zsigmond

(Székesfehérvár, 1817. jan. 7. – Tótfalus, 1863. ápr. 21.)
Római katolikus pap.
Székesfehérváron tanult. Agárdon lelkész volt.

Irodalom: Sz 2/608-609.; Magyar írók névtára. 1876. p. 11.#Deési Jenő

(Kolozsvár, 1889. – Szatmárnémeti, 1967. júl. 18.)
Színész.
Székesfehérváron is fellépett

Irodalom: ÚMÉL 2/84.#Dékány András

(Kecskemét, 1903. jan. 11. - Bp., 1967. máj. 30.)
Író.
Agárdon volt telke, színesen írta le a velencei-tavi madármegfigyeléseit, a madarai vándorlását.

Irodalom: MÉL 1/362.; Dékány András: Kétszáz négyszögöl. Bő, Singer és Wolfner, 1941. 192. p.#Demény Rezső

(?, 1885. – Rácalmás, 1919. aug. 11.)
Tanító.
1917-ben került Rácalmásra. A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Tanács tagja, a fehérterror áldozata.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 119-120.; Hetényi István: Rácalmás története. Rácalmás, Önkormányzat, 1996. p. 100.; Szilvágyi Irén: A Fejér megyei munkásmozgalom történetéből. 31. Akik az életükkel fizettek. = Fmh. 1965. aug. 17. p. 5.; Hetényi István: Emlékezés Demény Rezsőre. A hatvanadik évfordulón. = Dh. 1979. aug. 10. p. 2.; Hetényi István: Emlékezés Demény Rezsőre. Legyen a sírján virág. = Fmh. 1979. júl. 6. p. 5.#Dessauer Móric

(Balatonkomár, 1842. máj. 24. – Meiningen, 1895. ápr. 17.)
Kerületi rabbi.
Székesfehérváron talmudista volt.

Irodalom: G 5/654.#Devecseri L. Ignácz

(Devecser, 1842. máj. 24. - )
Hírlapíró.
1875 óta a Neues Pester Journal belmunkatársa. Középiskolás volt Székesfehérváron.

Irodalom: Sz 2/844. #Dieballa Géza
Névváltozat: Diabella Géza, Fehérvári Géza

(Ercsi, 1867. dec. 20. - Bp., 1926. jún. 26.)
Orvos, egészségügyi főtanácsos, egyetemi magán tanár, kórházi főorvos, szakíró.

Irodalom: G 5/760-761.; MÉL 1/377.; ÚMÉL 2/160.; Hetényi István: Ercsi története. Ercsi: Nagyközségi Tanács, 1987. p. 440.#Dobozy Imre

(Vál, 1917. okt. 30. – Bp., 1982. szept. 23.)
Író.
Apja családja Vértesdobozra való, gyermekkorában Kismartonpusztán élt, innen járt be iskolába.

Irodalom: MIL 1/259-260.; ÚMÉL 2/188-189.; Bertha Bulcsu: Interjú Dobozy Imrével. = Jelenkor. 1975. 7. sz. p. 592-600.; [Rip.] Dorogi Zsigmond: Szolgálat. = Új írás. 1977. 12. sz. p. 117-128.; Vincze István: Az író, sorsfordulónkon. = Fmh. 1977. dec. 18. p. 8.; Dobozy Imre Kossuth-díjas író. = Fmh. 1977. dec. 18. p. 8.; [Rip.] Nádor Tamás: A közöny - kiiratkozás az emberiségből. 10 kérdés Dobozy Imréhez. = M. ifjúság. 1978. 21. sz. p. 24-25.; Juhász Róbert: Igazi értékrendet kialakítani... Beszélgetés Dobozy Imrével, a Magyar Írók Szövetsége elnökével. = Népfront. 1980. 1. sz. p. 29.; Nádor Tamás: 33x10. Interjúk és vallomások az ifjúságról és az irodalomról. Budapest, Kozmosz, 1980. p. 108-119.; Dobozy Imre: Szülőföldem: Vértesalja. = Rádió tv. újság. 1981. 48. sz. p. 2.; "A háborúnak vége" Dobozy Imre válaszol Kabdebó Lórántnak. = Kortárs. 1981. 11. sz. p. 1747-1752.; szalontay: Meghalt Dobozy Imre. = M. nemzet. 1982. szept. 24. p. 5.; Csák Gyula: Évek - Dobozy Imrével. = Élet és irodalom. 1987. okt. 30. p. 8.; Zágoni Erzsébet: A szülőfalú tisztelgése. Dobozy Imréről utcát neveztek el Válon. = Fmh. 1987. okt. 31. p. 13.; Veress Miklós: Dobozy Imre jelene. = Élet irodalom. 1988. jún. 3. p. 6.#Dombrovszky László
Névváltozat: Dombrowszky

(Orguly, Besszarábia, 1894. aug. 7. – Bp., 1892. ápr. 30.)
Festő, grafikus.
Velencei-tó mellé is járt festeni.

Irodalom: ÚMÉL 1/214-215.#Dravecz Tibor

(1942. - )
Ügyész, gombász.
1961 óta él Székesfehérváron. A Fejér Megyei Ügyészség csoportvezető ügyésze. Közép- és felsőfokú végzettségű gombász.

Irodalom: [Rip.] Máté G. Péter: Ínség kenyere, jólét fűszere. Polgártársunk: gombász, jogi diplomával. = Fehérvári hét. 1992. 8. sz. p. 12. ill.#Ekkert László

(Adony, 1861. szept. 9. - Bp., 1942. márc. 6. v. 8.)
Gyógyszerész.

Irodalom: MÉL 1/417.; G 7/217-218.; ÚMÉL 2/325. #Éles László

(? 1917. - ?, 1982.)
Kohómérnök, szakíró.
1951-ben a NRB-ben a Dunai Vasmű acélművének létesítményfelelőse, 1954-ben az üzem egyik vezetője, 1964-ig fő-metallurgusa.

Irodalom: [G. O.]: Éles László 1917-1982. = Bányászati és kohászati lapok. Kohászat. 1982. 7-8. sz. p. 346.#Entz Géza

(Mezőkomárom, 1842. márc. 29. - Bp., 1919. dec. 4.)
Zoológus, egyetemi tanár.
Mezőkomáromi emléktáblájának avatási dátuma helyesen március 29. Sírhelye: Budapest, Kerepesi temető 38-2-18.

Irodalom: Sz 2/1325-1328.; MTA 1825-1973/63.; MÉL 1/428.; EH 1/471.; MTTT 120-121.; G 7/417-418.; ÚMÉL 2/360-361.; MKATL 3/120-121.; Karl János: Entz Géza 1842-1919. = A biológia magyar úttörői. Budapest, Atheneaum, 1925. p. 179-188.; Dudich Endre: Id. Entz Géza az Állattani és Összehasonlító Bonctani Tanszék nyilvános rendes tanára 1873-1889 között. = Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Emlékkönyv. 1. köt. (Összeáll. Gazda István.) Piliscsaba, Mati, 1997. p. 118-119.; Kálmán Gyula: Mezőkomáromtól a világhírig. = Fmh. 1979. ápr. 10. p. 6.; Kálmán Gyula: Entz Ferenc emlékek Mezőkomáromban. = Orvosi hetilap. 1981. 38. sz. p. 2363-2364.; Kálmán Gyula, Lukács Dezső: Apa és fia a tudomány szolgálatában. Entz Ferenc és Entz Géza élete és munkássága. Székesfehérvár, TIT, 1982. p. 76.; Kálmán Gyula: id. Entz Géza, az állattan tudósa. Mezőkomárom jeles szülötte. = Fmh. 1992. márc. 28. p. 5.; Forró László: A véglények tudósa. Százötven éve született Entz Géza. = M. nemzet. 1992. ápr. 2. p. 11.; Lambrecht Miklós: id. Entz Géza. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Budapest, MTESZ, 1991. p. 116-117.; Kálmán Gyula: Hetvenöt éve hunyt el id. Entz Géza. Világhírű állattantudósunk volt. = Süni természet. 1994. 5. sz. p. 18-19.; Kálmán Gyula, ifj.: Az iskolateremtő állattantudós. A mezőkomáromi bölcsőtől a nemzeti panteonig. = Fmh. 1994. dec. 2. p. 8.; Születtem... : magyar tudósok önéletrajzai. Budapest: Palatinus, 2003. p. 361-363.; Tóth Vilmos, Zsigmond János: A Farkasréti temető, 2. = Budapesti negyed, 11. évf. 41. sz. 2003. ősz. p. 259., 300.#Eötvös Károly, ráckevei

(Mezőszentgyörgy, 1842. márc. 11. - Bp., 1916. ápr. 13.)
Író, újságíró, ügyvéd, politikus, szónok, ügyész, országgyűlési képviselő.

Irodalom: Sz 2/1357-1359.; MÉL 1/431-432.; VMÉL/145-146. ill.; ÚMÉL 2/371-373.; KÉL/77-78.; Eötvös Károly emlékkönyv. (Szerk. Tungli Gyula.) Pápa, Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1995. p. 44.; Környei Elek: Aki megjósolta a Balaton jövőjét. Találkozás Eötvös Károly emlékével szülőfalujában Mezőszentgyörgyön. = M. nemzet. 1961. aug. 2.; Kálmán Gyula, ifj.: Eötvös Károly. Egy igaz férfiú a XIX. századból. = Fmh. 1982. ápr. 17. p. 7.; Balázs Katalin: A kisebbik fiú. Eötvös Lajos. = Fmh. 1988. máj. 7. p. 6.; Tóth Jánosné: Eötvös Károly. Bibliográfia. Veszprém, Eötvös Megyei könyvtár, 1987. [!1988.] p. 329; Balázs Katalin: A jogász, a politikus és az író. A század bűnperében védő volt. = Fmh. 1991. ápr. 12. p. 5.; Magony Imre: Eötvös Károly és Mezőszentgyörgy. = Fmh. 1992. márc. 11. p. 5.; Hudi József: Eötvös Károly és családja. Amilyennek látni szerette volna. = Új horizont. 1992. 2. sz. p. 61-64.; Sajtos Lajos: Eötvös Károly, a hírhedt tiszaeszlári per védőügyvédje. Mezőszentgyörgy is ápolja szellemi örökségét. = Fmh. 1996. ápr. 13. p. 9.; Balázs Katalin: Aki megnyerte a nagy pert. = Fmh. 2001. máj. 3. p. 7. (Mezőföld mell.); Születtem... :magyar írók önéletrajzai. Budapest, Palatinus, 1999. p. 501.; Lukáts János: "A nagy év" és a nagy mesélő. = Polisz. 2008. jún. p. 2-10.#Erdős János

(Pécs, 1812. – Székesfehérvár, 1842. jan. 21.)
Színész, rendező, színigazgató.

Irodalom: MSzL p. 191.; ÚMÉL 2/408.#Erdős Péter

(Bp., 1910. júl. 26. – Bp., 1990. aug. 3.)
Közgazdász, akadémikus.
A brnói és bécsi egyetemen villamosmérnöki tanulmányokat folytatott. Kommunista szervezkedésért 1942-ben hatévi fegyházra ítélték. 1948 után közgazdász lett, tanított az egyetemen.

Irodalom: Erdős Péter akadémikus. = Heti világgazdaság. 1986. 8. sz. p. 55. ill.#Erzsébet

(1409 körül – Győr, 1442. dec. 19.)
Királyné.
Székesfehérváron temették el. Albert magyar király és német-római császár felesége.

Irodalom: MÉL 1/446.; ÚMÉL 2/436-437.#Esterházy Andor

(?, 1846. - ?, 1892. ápr. 29.)
Császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő.
A rácalmási kerület képviselője.

Irodalom: G 7/782.#Esterházy László

(Sárosd, 1857. jún. 22. – Bp., 1942. okt. 3.)
Földbirtokos.
Középiskoláit Székesfehérváron is végezte.

Irodalom: G 7/791-792.; Dr. Nagy Domonkos Imre: id. gr. Esterházy László. = Nimród. 2005. febr. p. 26. ill.; Zoltán János: Vadászat az Osztrák-Magyar Monarchiában. Budapest, Nimród, 2006. p. 76-78., ill.#Fabó Éva
Névváltozat: Deássyné Fabó Éva

(?, 1967. - ?, 1994. dec. 23.)
Könnyűbúvárúszó.
Válogatott dunaújvárosi sportoló. A városban végezte iskoláit is. 1990-ben Róma világbajnok 400 m uszonyúszás. 43-szoros magyar bajnok.

Irodalom: ÚMÉL 2/470-471.; [Rip.] Borzák Tibor, Csontos Tibor, Kemény György: Búvárkisasszony. = Ifjúsági magazin. 1983. 7. sz. p. 11.; András Ida: A békalány nevet. = Képes újság. 1983. 31. sz. p. 16.; Kemény György: Sellő a parton... = Éva. 1983. 3. sz. p. 52.; Búvárkisasszony. = M. ifjúság. 1984. 22. sz. p. 47.; N. M.: Csak a neve ismerős. "Sellő hólapáttal". = Dh. 1985. aug. 9. p. 4.; [Pekarek János]: Nem számolja az érmeket. Az év sportolója. = Dh. 1985. dec. 17. p. 4.; Büki Péter: Az olimpia sem elérhetetlen. Félszáz bajnoki győzelem. = Képes újság. 1987. 29. sz. p. 20.; Tóth Mária: Deássyné Fabó Éva világbajnok. A 4x200-as női váltónk negyedik. = Nemzeti sport. 1990. szept. 3. p. 16.; Köszönet mindenért! = Nemzeti sport. 1990. szept. 4. p. 16.; Éva világbajnok! = Dh. 1990. szept. 4. p. 5.; Nagy Csilla: Jövőre Göteborg. A Himnusz alatt már elhitte... = Dh. 1990. szept. 7. p. 5.; Évára szavaztak. = A hírlap. 1990. dec. 21. p. 4.; [Rip.] Horog László: Ezüstök után végre arany. Fabó Éva: sportágában az év legjobbja. = Fmh. 1991. jan. 2. p. 14.; Sándor Judit: Barcelona az álom. "Ha igaz a hír ... maradok". = A hírlap. 1991. márc. 8. p. 5.; Szép magyar sikerrel zárult... = Fmh. 1991. aug. 10. p. 1.; Mindennapi aranyérem. Esélyesként Göteborgban. = A hírlap. 1991. aug. 13. p. 4.; [Rip.] Horog László: A "mostohatestvér" királynője. = Fejér kurír. 1992. jan. 28. p. 16. ill.; [Rip.] Agárdy Csaba: Meghívták a bajnokokat. Éva a vb-re koncentrál. = A hírlap. 1992. máj. 15. p. 4.; [Rip.] Pálinkás István: Egy aranyos lány ezüstre vált?= Fejér megyei új hírek. 1992. nov. 18. p. 15.; [Rip.] Agárdy Csaba: Bizonytalan a folytatás. Európa-bajnokság Éva nélkül. = A hírlap. 1993. szept. 7. p. 4. ill.; Fabó Éva 1967-1994. = A hírlap. 1994. dec. 24. p. 24. ill.; [Pekarek János]: Egy világbajnok halálára. Fabó Éva örök rejtélye. = Fmh. 1994. dec. 30. p. 11. ill.; Kiss S. Anna: In memoriam Fabó Éva. = A hírlap. 1994. dec. 30. p. 7.; [friedrich]: Eldobta magától az élete. Fabó már nem küzd a hétköznapokkal. = Új Magyarország. 1994. dec. 30. p. 15.; Tóth Mária: Végső búcsú Fabó Évától. 27 éves volt. = Nemzeti sport. 1995. jan. 13. p. 2.; Juhász Géza: Miért lett öngyilkos a világbajnoknő? = Sport plusz foci. 1995. jan. 14. p. 2-6.; Fülöp Mária: Fabó Éva /1967-1994/. = M. sportévkönyv. Szerk. Ládonyi László. Budapest, Aréna 2000, 1995. p. 80. ill.; Tanítványai közül ... = 100 éves a Szórád ... p. 153-154. ill.#Faddy Kristóf

Pincehely, 1800. júl. 25. – Zirc, 1867. jan. 18.)
Római katolikus pap, ciszterci rendi tanár.
Székesfehérváron volt pap és tanár.

Irodalom: Sz 3/83.; G 8/86.#Farkas József

(Sárszentmihály, 1917. okt. – Székesfehérvár, 1993. dec. 19.)
Tanár.
A Gróf Széchenyi István Gépipari Technikum tanára.
Munka Érdemrend ezüst fokozat, 1973.

Irodalom: A Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett. = Fejér megyei műszaki élet. 1973. 3-4. sz. p. 58. ill.; Mély fájdalommal tudatjuk... = Fmh. 1994. jan. 8. p. 13.#Farkas Szerafin
Névváltozat: Farkas Ferencz, Farkas Szerafin Ferencz

(Győr, 1842. okt. 6. - ?)
Római katolikus pap.
Szent Ferencz-rendi áldozó pap. Dinnyésen helyettes lelkész volt négy évig.

Irodalom: Sz 3/194-196.#Fekete János

(Kápolnásnyék, 1817. dec. 11. – Székesfehérvár, 1877. ápr. 3.)
Ügyvéd, főjegyző, politikus, író, költő, levéltáros.
1849-ben Fejér megye főjegyzője. 1852-ben kitiltották Székesfehérvárról, ekkor telepedett le Sárbogárdon, ahol 1853-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1853-ban Sárkeresztúrra költözött, itt élt 3 évig. 1861-ben és 1865-1871-ben a vármegye főjegyzője, 1871-től levéltárosa.

Irodalom: Sz 3/302-305.; MÉL 1/483-484.; VMÉL/162.; Demeter Zsófia: Fekete János 1848 márciusi röplapja. Mi történt a napokban. = Fmh. 1981. márc. 8. p. 6.; Sárbogárd város története. Szerk. Farkas Gábor. Sárbogárd, Városi Tanács, 1989., p. 524.#Fekete József

(Káloz, 1842. jún. 2. - Bp., 1905. nov. 27. v. 1906.)
Kertész.

Irodalom: MÉL 1/484., 3 (1985)/894.; G 8/651.; ÚMÉL 2/582.; Kállay István: Káloz. = Fejér megyei történeti évkönyv. 20. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár, 1989. p. 71.#Fent János

(Bodajk, 1905. - ?, 1992. jún. 11.)
Festő.
Az Operaház díszlettervezője.

Irodalom: Zágoni Erzsébet: A szabólegény visszatért. Kiállítás Bodajkon. = Fmh. 1980. dec. 29. p. 5.; Halálozás. = Fmh. 1992. jún. 16. p. 12.#Fényes Adolf

(Kecskemét, 1867. ápr. 29. - Bp., 1945. márc. 15.)
Festőművész.
Nyaranta Sukorón is dolgozott.

Irodalom: Bächer Iván: Fényes Adolf. = Népszabadság. 1992. ápr. 29. p. 9.#Ferdinánd István

(Gömörhosszúszó, 1911. nov. 25. - ?, 1992.)
Evangélikus lelkész.
1936-ban segédlelkész Tordason. Nyugdíjas éveit haláláig a gyúrói parókián töltötte.

Irodalom: Szemerei János: Dr. Ferdinánd István (1911-1992). = Evangélikus élet. 1992. szept. 20. p. 8.#Ferenczi Zoltán

(Magyarpolány, 1898. júl. 13. – Székesfehérvár, 1992. nov. 5.)
Tanár, c. esperes.

Irodalom: VMÉL/164-165.#Folba János

(Morvaszentjános, 1880. aug. 31. – Budapest, 1967. nov. 5.)
Katolikus tábori vezéresperes, honvéd főesperes, statisztikus.
1926-tól Székesfehérváron a tábori püspökség irodaigazgatója. 1940-ben nyugdíjazták.

Irodalom: ÚMÉL 2/732.#Fricsay Richárd

Kremsier, 1867. márc. 27. - Bp., 1945. márc. 16.)
Karmester.
Székesfehérváron megszervezte a filharmóniát és megalapította a zeneiskolát. 1897-től Székesfehérváron katonakarmester, az állami főreáliskola és a leánygimnázium tanára.
Megjegyzés: Halálozási idő Marosi szerint ápr. 15.

Irodalom: MÉL 1/541.; EH 1/596-597.; ÚMÉL 2/803.; M. J.: A katonakarmester. 1867. márc. 27-én született Fricsay Richárd. = Heti Magyarország. 1992. márc. 27. p. 17.; Marosi. p. 132-134., 154-158., 181.#Frigyessy Adolf
Névváltozat: Frigyessi Adolf, Friedlieber Adolf

(Rácalmás, 1843. – Bécs, 1917. febr. 7.)
Vezérigazgató, Adria Biztosító Társaság

Irodalom: G 9/764-765.; Hetényi István: Rácalmás története. Rácalmás, Önkormányzat, 1996. p. 101.#Gaál János

(?, 1917. - ?, 1997.)
Tanár.
A székesfehérvári ciszterci Szent István Gimnáziumban végzett. A Gépipari Technikumban, és a József Attila Gimnáziumban tanított.

Irodalom: Lukács László: Gaál tanár úr is elment. = Fmh. 1997. febr. 26. p. 7.#Gaál József Ignácz

(Mór v. Monor, 1777. dec. 6. – Veszprém, 1842. szept. 23.)
Apát-kanonok, tanár, író.
Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte. 1799-ben a székesfehérvári püspöki udvarba került.

Irodalom: Sz 3/906.; Sziklay p. 235.#Gál János

(Zalacséb, 1892. – Szeged, 1935. aug.)
Főiskolai tanár.
1919-ben tanított Székesfehérváron.

Irodalom: G 10/58-59.; ZÉK/80.#Galgóczy Ilona

(Székesfehérvár, 1867. szept. 28. - ?)
Tanítónő, magánzó.
Iskoláit Székesfehérváron végezte.

Irodalom: G 10/267-268.#Gáncs Aladár

(?, 1892. - Bp., 1935.)
Evangélikus lelkész.
Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron végezte. 1916-1925-ig a székesfehérvári evangélikus egyház lelkésze volt.

Irodalom: G 10/331-332.; Molnár Gyula: Gáncs-emléktábla a székesfehérvári templomban. = Evangélikus élet. 1992. febr. 9. p. 3.; Kovács E.: A Székesfehérvári Evangélikus Gyülekezet története. p. 122-124.
Megjegyzés: G. szerint születési helye és ideje: Székesfehérvár, 1891. jan. 12.#Gát József

(Székesfehérvár, 1913. dec. 26. - Bp., 1967. júl. 2.)
Zongoraművész, csembalóművész, clavichordművész.

Irodalom: MÉL 3/235.; ÚMÉL 2/939.#Gedeon Tihamér

(Rimaszombat, 1898. aug. 3. - Bp., 1967. dec. 24.)
Vegyészmérnök, bauxitkémikus.
1928-1932 között az ALUÉRC Bánya és Ipari Rt. gánti laboratóriumának vezetője.

Irodalom: MÉL 3/236-237.#Gerendai Gyula

(Dunapentele, 1892. aug. 15. – Dunapentele, 1947. máj. 31.).
A Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja 1919-ben. A Tanácsköztársaság idején a dunapentelei direktórium elnöke, a rendőrség parancsnoka 1945-46-ban, egy ideig párttitkár is volt.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 185-186.#Gerendi Miklós

(1455. – Krakkó, 1542.)
Római katolikus főpap.
1501-1503 fehérvári prépost. 1525-1527 fehérvári őrkanonok.

Irodalom: ÚMÉL 2/979.#Gerőffy Andor

(Székesfehérvár, 1849. okt. 10. – Bp., 1892. jún. 21.)
Színigazgató.

Irodalom: MÉL 1/591.; MSzL p. 255.; ÚMÉL 2/1000.#Gimesi Nándor

(Kiskomárom, 1892. dec. 3. - Bp., 1953. júl. 16.)
Növényfiziológus, citológus, hidrobiológus, egyetemi tanár.
Székesfehérváron a ciszterci rend gimnáziumában érettségizett, majd tanított a városban.

Irodalom: MÉL 1/598.; ZÉK/83.; ÚMÉL 2/1017.; Palos Gy. Bernardin: A középiskolai tanárok közművelődési tevékenysége Székesfehérvárott. 1813-1944. = A Dunántúl településtörténete. 5.1900-1944. A veszprémi településtörténeti konferencián elhangzott előadások, korreferátumok szövege. 1981. november 10-11. 2. köt. [Pécs]-Veszprém, MTA PAB-VEAB, 1982., p. 349.; Maróti Mihály: Megemlékezés Gimesi Nándor akadémikus, egyetemi tanárról születésének 100 éves évfordulója alkalmából. = Botanikai közlemények. 1993. 1. füzet. p. 13-17. ill.#Gordon Róbert

(Ercsi, 1877. – Bp., 1928. szept. 8.)
Gépészmérnök.
1917-től a Duna-Száva-Adria (Déli) Vasúttársaság vezérigazgatója volt.

Irodalom: MÉL 1/608., 3(1985)/899.; ÚMÉL 2/1048.; Hetényi István: Ercsi története. Ercsi, Nagyközségi Tanács, 1987. p. 440.#Gorzó György

(Máramarossziget, 1942. jún. 18. - 1993. szept. 9.)
Tanár, laborvezető.
1965-75-ig a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium tanára. 1975-től a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság laboratóriumának vezetője.
Állami-díj, 1988.

Irodalom: Átadták az Állami és a Kossuth-díjakat. = Fmh. 1988. ápr. 2. p. 1., 13.; Fejér megyei állami díjasok. = Fmh. 1988. ápr. 9. p. 3.; Vindex: Bűzfaló mikrobák. = Fejér kurír. 1991. okt. 25. p. 13.; Halálozás. = Fmh. 1993. szept. 14. p. 12.; Szabó Szabolcs: Dr. Gorzó György (1942-1993). = Hidrológiai közlemények. 1994. 4. sz. p. 251. ill. #Görög Ernő

(Kiskamond, 1882. ápr. 5. – Aszód, 1967. szept. 2.)
Méhész, szakíró, evangélikus lelkész.
Lelkész volt Nagyvelegen is.

Irodalom: MÉL 3/260.; ÚMÉL 2/1079.#Grabovszky Miklós

(Ungvár, 1878. márc. 13. -?)
Agrárszociológus.
1917-ben Fejér vármegyében a hadseregszállítás miniszteri biztosa.

Irodalom: ÚMÉL 2/1084-1085.#Gránitz György

(?, 1917. - ?, 1994.)
Tanár.
Feleségével, Hunter Janka pedagógussal Vál helytörténetét kutatta.

Irodalom: Á. L.: Váli lámpások. Pillanatkép. = Népszabadság. 1993. jan. 21. p. 15.; Halálozás. = Fmh. 1994. jan. 18. p. 12.#Greizinger István

(Székesfehérvár, 1860. aug. 13. – Újpest, 1917. ápr. 14.)
Iskolaigazgató.

Irodalom: G 11/379-380.#Györffy Miklós

(Bp., 1942.- )
Tanár, műfordító, filmforgatókönyv-író, filmkritikus.
Az ELTE Bölcsészkarának elvégzése után Székesfehérváron volt tanár.

Irodalom: Folyamatos jelen. Fiatal szociográfusok antológiája. Bp., 1981. p. 369.#Haáder Pál
Névváltozat: Hadhalmy Pál

(Veszprém megye, 1796. – Székesfehérvár, 1867. jún. 5.)
Ügyvéd, tanácsos, polgármester.
1836. február 29-től 1840. február 14-ig Székesfehérvár polgármestere. 1839-40-ben, 1847-48-ban országgyűlési követ. 1842-től a város főbírája. 1848-49-ben ismét polgármester.

Irodalom: Sz 4/197.; Erdős Ferenc: Polgármesterek arcképcsarnokából. 1. Hadhalmy (Haáder) Pál. = Fmh. 1990. szept. 19. p. 3.; Haáder (Hadhalmi) Pál. = Árgus. 1998. 2. sz. p. 66-67.; Haáder (Hadhalmi Pál) Pál. = Fejér megyei kalendárium, 1998. [Szfvár], Hírlap Press, 1997. p. 278-280.#Habsburg-Lotaringiai István Ferenc Viktor
Névváltozat: István főherceg

(Buda, 1817. szept. 14. – Mentone, 1867. febr. 19.)
Nádor.
Az alcsúti kastélyban töltötte gyermekkorát.

Irodalom: Gergely András: Az utolsó nádor. = M. nemzet. 1992. febr. 18. p. 10.; Dolinay. 2. köt.; Dömölki Lajos: Az utolsó nádor Magyarországon. = Fmh. 1999. febr. 19. p. 5. ill.; Urbán Aladár: István nádor 1848 márciusában. = Az értelem bátorsága. p. 791-802.#Hagymási Bálint
Névváltozat: Cybeleius Varasdiensis, Valentinus

(Varasd, 1490. - ?, 1517 után)
Kanonok.
Pécsi és székesfehérvári kanonok, humanista szerző.

Irodalom: MÉL 1/655.; G 4/1208.; Sz 2/460.; EH 1/684.#Hagyó-Kovács Gyula

(Sajóvárkony, 1888. márc. 14. – Pannonhalma, 1960. márc. 9.)
Ciszterci szerzetes, az országgyűlés felsőházi tagja, tb. szolgabíró, jószágkormányzó.
1917-től 1945-ig az előszállási uradalom jószágkormányzója. Fejér megye tiszteletbeli szolgabírója.

Irodalom: Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása (1920-1945). = Levéltári szemle. 1982. 1. sz. p. 57-68.; Heller András: Az egykori cisztercita jószágkormányzó. = M. nemzet. 1989. jan. 7. p. 14. (Tisztelt szerkesztőség!); Farkas Gábor: Adatok, helyesen. = M. nemzet. 1989. jan. 21. p. 14. (Tisztelt szerkesztőség!); László István Péter: A jószágkormányzó. = M. nemzet 1989. jan. 31. p. 6. (Tisztelt szerkesztőség!); Farkas Gábor: A szerzetes "mezőgazdász" emlékezete. Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó életpályája. = Fmh. 1991. ápr. 6. p. 7. ill.; Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében, a XX. század első felében. = Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve. 27. p. 230-235., Farkas Gábor: Hagyó Kovács Gyula : Előszállás utáni éveim, 1945-1958 = Árgus. 2002. 1. sz. p. 73-81.#Hajós József
Névváltozat: Grünthal József (1907-ig)

(Dombóvár, 1885. nov. 26. – Székesfehérvár, 1967. aug. 6.)
Római katolikus pap, kanonok, pápai kamarás, szemináriumi igazgató, karmelita szerzetes.
1912-ben a székesfehérvári egyházmegye papja és hitszónoka lett, Bicskén és Székesfehérváron a felsővárosban káplán, 1918-22-ig a Fejér megyei napló felelős szerkesztője. 1922-től Martonvásáron plébános. 1939-ben székesfehérvári kanonok és szemináriumi igazgató.

Irodalom: G 12/205-206.; MÉL 4/345.#Hamary Dániel
Névváltozat: Hamary Dániel, kis-igmándi, Adomák Mari

(Tata, 1826. márc. 25. – Bp., 1892. febr. 21.)
Orvos, törzsorvos.
1876-1882 között Székesfehérváron az V. honvédkerületi parancsnokság törzsorvosa volt.

Irodalom: Sz 4/383-389.; Hamary Dénes: Egy 1848-as forradalmár. = Fehérvári hét. 1990. 11. sz. p. 9-10.#Hamvasy Emér
Névváltozat: Hamvasy Imre

(Székesfehérvár, 1817. -?)
Honvéd őrnagy.
1848-ban Székesfehérvár városkapitánya.

Irodalom: Bona 1987/401. p.#Hang Dániel Lajos

(Kalocsa, 1867. jún. 4. – Székesfehérvár, 1956.)
Tanár.
1890-től - 1899-ig a székesfehérvári főgimnáziumban matematika-fizika szakos tanár volt.

Irodalom: G 12/512.; MKATL 4/574.#Havranek József

(Székesfehérvár, 1845. - Székesfehérvár, 1917. nov. 5.)
Polgármester.
Tisztviselői pályáját Fejér megye szolgálatában kezdte. 1867. június. 3-án kinevezték tiszteletbeli aljegyzővé, 1868 októberében esküdtté, 1870 júliusában a sármelléki járás tiszteletbeli szolgabírájává, 1871 áprilisában e járás rendes szolgabírájává. A királyi járásbíróságok megszervezésekor járásbíróvá nevezték ki. 1872 áprilisától székesfehérvári városkapitány. 1878-tól 1908-ig Székesfehérvár polgármestere. Polgármesteri tisztségéről 1908. április 9-én mondott le. 1873-ban megalakította a székesfehérvári Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Utcát neveztek el róla a városban.
Megjegyzés: 1845. január 8-án keresztelték meg.

Irodalom: Székesfehérvár szabad királyi város belsőségének térképe. Hasonmás kiad. Székesfehérvár. 1989, Kartográfiai Vállalat, Tűzvédelmi alapítvány. = Fmh. 1990. jan. 12. p. 8.; Csurgai Horváth József: Havranek József 1879-1908. Polgármesterek arcképcsarnokából. (2). = Fmh. 1990. szept. 22. p. 6.; Csurgai Horváth József: Havranek József. = Független Székesfehérvár. 1995. jan.-i 2. sz. "Havranek" híradó mell. p. 10.; Havranek Józsefre emlékeztünk. = Független Székesfehérvár. 1995. máj.-i 2. sz. "Havranek" híradó mell. p. 7-9. (Emléktáblájának fotójával.); [Csurgai Horváth József]: Havranek József. = Fehérvári polgár. 1997. 10. sz. p. 24. ill.


Havranek József

(Székesfehérvár, 1892. – Németország, 1944. dec.)
Bőripari munkás, cipész, szakszervezeti vezető, az SZDP székesfehérvári vezetőségi tagja..

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 207-208.#Héjj János

(Lippa, 1911. nov. 22. - ?, 1992. márc. 18.)
Erdőmérnök.
Székesfehérváron nevelkedett, elemi és középiskoláit is ott végezte. Móron, Pusztavámon, 1950-től a csákvári erdőgazdaság központjában dolgozott 1955-ig.

Irodalom: Halálozás. = Erdészeti lapok. 1992. 3. sz. p. 165. ill.#Herchmann István

(Pápa, 1742. dec. 22. – Lókút, 1798. febr. 22.
Római katolikus pap.
Előszálláson volt lelkész.

Irodalom: Sz 4/804.#Hetyei Sándor

(Sárbogárd, 1917. jún. 23. -?)
Katonatiszt, tartalékos huszárzászlós.

Irodalom: Bene-Szabó. p. 377.#Hokkes Zoltán

(Vál, 1892. - ?, ?)
Ügyvéd.

Irodalom: G 13/850-851.#Hollay Kamilla

(Budapest, 1899. júl. 11. – Budapest, 1967. febr. 9.)
Filmszínésznő.
Székesfehérváron kezdte pályáját.

Irodalom: MÉL 1/730., 3(1985)/905.#Horváth Dénes

(?, 1892 körül [?1894.] – Székesfehérvár, 1975. ápr. 3.)
Római katolikus pap.
Egyetemi hallgatóként ösztöndíjjal utazott Amerikába, a Titanic egyik túlélője. A két világháború között Székesfehérváron volt tábori lelkész, 1948-50 között Sárszentmihály plébánosa. Székesfehérváron élt 1971-től 1975-ig a Papi Otthonban.

Irodalom: Petneházi Zoltán: Utószó. A Titanic tragédiája. Magyar szemtanú. = Magyarország. 1980. dec. 21. p. 20.; Koszó Tivadar: Aki megmenekült a Titanicról. = Fmh. 1982. ápr. 24. p. 6.; Balázs Katalin: Menekülés a Titanicról. = Fmh. 1988. márc. 26. p. 7., Balázs Katalin: A csodahajó veszte. Nyolcvan éve süllyedt el a Titanic. = Fmh. 1992. ápr. 15. p. 10.; Balázs Katalin: Utazás a halálba. 80 éve süllyedt el a Titanic. = Fehérvári hét. 1992. máj. 1. p. 22-23. ill.; Balázs Katalin: Egy ifjú ember különös kalandja. = Fmh. 2001. nov. 29. p. 7. (Mezőföld mell.); Balázs Katalin: Egy különleges kiállítás. = Fmh. 2007. dec. 15. p. 14. ill.#Horváth Gyula

(Sárbogárd, 1867. - ?)
Ügyvéd, lapszerkesztő.

Irodalom: G 14/338.; Sárbogárd város története. Szerk. Farkas Gábor. Sárbogárd: Városi Tanács., 1989. p. 525.#Horváth László

(Székesfehérvár, 1867. - ?)
Katonatiszt, ny. tábornok.

Irodalom: A m. huszár. 3. rész. p. 5.#Horváth Mihály

(Nagy-Pirit, 1808. okt. 27. – Lepsény, 1892. jan. 15.)
Református lelkész.
Adminisztrátorként működött Székesfehérváron.

Irodalom: Sz 4/1276.#Horváth Sándor

(Szár, 1892. ápr. 8. – Győr, 1971. ápr. 11.)
Vasutas, lakatos, szakszervezeti aktivista. 6 havi börtönre ítélték. Franciaországban a Renault gyárban, itthon a Győri Vagongyárban dolgozott. 1927-től az MSZDP tagja. 1948. március 1-től a vagongyár igazgatója.

Irodalom: Országgyűlési almanach., 1947. p. 165.; Tetteikben élnek. p. 243-244.#Igari András

(Velence, 1892. okt. 20. – Velence, 1973. ápr. 15.)
Bányamunkás, vasgyári dolgozó. Az első világháborús orosz hadifogság után belépett a szovjet Vörös hadseregbe. A Tanácsköztársaság idején Velencén tanácstag. A velencei termelőszövetkezet alapító tagja.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 247-248.#Illés Csaba

(?, 1972. - ?, 1992. okt. 16.)
Tájfutó.
A Videoton SC válogatott tájékozódási futója volt. 1992. október 16-án autóbaleset áldozata lett.

Irodalom: Tájfutók halála. Tragikus szerencsétlenség. = Fmh. 1992. okt. 21. p. 10.; Halálozás. = Fmh. 1992. okt. 21. p. 12.; Major László: "Emléketek tovább él" = Nemzeti sport. 1992. okt. 26. p. 11.; Illés Csaba emlékére. = Fmh. 1993. máj. 13. p. 15. #Ivanovic, Katarina

Veszprém [?Székesfehérvár, 1811. ápr. 27. [?1817.] – Székesfehérvár,1882. szept. 24.
Festőművész.
Székesfehérváron élt haláláig.

Irodalom: Reformkori szerb festőnő. = Népszava. 1983. ápr. 17. p. 6.; Képzőművészeti események. = Fmh 1983. ápr. 19. p. 5.; Vujicsics Sztoján: Városa: Székesfehérvár. Katarina Ivanovic emlékkiállítása. = Népszabadság. 1983. ápr. 23. p. 15.; A fehérvári szerb festőnő. = Fmh. 1983. ápr. 24. p. 8.; Szabó János, Á.: Szerbek, magyarok művésznője. Katarina és Katalin. = Fmh. 1983. máj. 1. p. 13.; Katarina Ivanovic emlékkiállítása. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1983. április 23. - május 29. = Spomen-izlozba Katarine Ivanovic. Székesfehérvár: István Király Múzeum, [1983]. p. 24.; Balázs Katalin: Egy elfelejtett festőasszony. Egyetlen képe sem maradt? = Fmh. (1991. júl. 23.), p. 5.; Jegyzett m. festőművészek... p. 44.; Lauschmann Gyula: A székesfehérvári műkiállítás... Szfvár, 1906. p. 18-19.; Novacsek Vojnics Kornél: Katarina Ivanovic élete és munkássága. Különlenyomat. p. 8. ill.#Jakab Péter

(Enying, 1842. nov. 11. - ?)
1884-1890 között községi elöljáró, 1890-től bíró. Az Enyingi Gyorsíró Kör (alakult: 1879) pénztárosa. Polgári Olvasókör elnöke. Enyingi Társas Kör tagja. Református presbiter.

Irodalom: Élete folyása. = Jakab Péter válogatott beszédei. Enying, 1920. p. 39-46. #Jámbor Vilmos

(Kishárságy, 1825. jún. 15. – Recsk, 1901. jan. 14.)
Kertész.
1867-ben József főherceg alcsúti birtokának főkertésze.
VMÉL szerint 1865-ben.

Irodalom: MÉL 1/795., 3/884.; VMÉL/241-242. ill.#Jankó Árpád

(Pécs, 1942. okt. 30. - )
Újságíró, pedagógus, karnagy, zenepedagógus.
1974-90 között a Dunaújvárosi Hírlap, majd A Hírlap sportrovat vezetője. 1975-től a Móricz Általános Iskola igazgatója.
Dunaújvárosért-díj, 2002.; "Aranytoll"-díj.

Irodalom: KKH p. 148.; [Rip.] Nyulasi Zsolt: Mindketten - Dunaújvárosért. Jankó Árpád. = A hírlap. 1995. okt. 26. p. 3. ill.; [Rip. Agárdi Csaba]: A legfontosabb a tisztesség. = Dh. 2003. márc. 17. p. 11. ill.; Jankó Árpád. = "... hogy itt is legyen muzsika". p. 8˙#Jankovich Béla

(Pest, 1865. ápr. 29. – Bp., 1939. aug. 5.)
Földbirtokos, politikus, az MTA tagja, az Országgyűlés alelnöke.
1913-1917 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1927-től felsőházi tag. A politikai élettől visszavonulva Rácalmáson gazdálkodott.

Irodalom: Hetényi István: Rácalmás története. Rácalmás: Önkormányzat, [1966.], p. 101.#Janky Károly

(Csákvár, 1842. jan. 5. – Tata, 1902. nov. 12.)
Piarista főgimnáziumi igazgató, újságíró.

Irodalom: Sz 5/391-392.; Sziklay p. 245. #Jánossi János

(Vág-Szered, 1842. dec. 21. - Nyitra-Ujlak, 1886. jún. 2.)
Római katolikus pap és országgyűlési képviselő.
Székesfehérváron tanult, Martonvásáron nevelő volt Brunsvick gróf Géza fia mellett. Érden, mint káplán működött.

Irodalom: Sz 5/404.#Janny Gyula

(Székesfehérvár, 1842. márc. 30. – Budapest, 1916. máj. 19.)
Orvos.

Irodalom: Sz 5/393.; MÉL 1/799.; ÚMÉL 3/549.; MOL 189.; Fejér vármegye. 1937. p. 313.;Ifjúsági könyvek egy pesti polgárcsalád házikönyvtárából (1840-1913). = M. könyvszemle. 1993. p. 342.


Jekelfalusy Vincze, jekelfalusi és margitfalvai

(Mucsony, 1802. máj. 2. – Róma, 1874. máj. 15.)
Római katolikus pap, püspök, a pápa trónállója.
Székesfehérváron megyés püspök volt, 1867-1874-ig. Székesfehérváron temették el.

Irodalom: Sz 5/465-466.; Milcsinszky Alajos: Jekelfalusy Vince. 1867-1874. = A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. p. 105-110.#Jobban János

(Sáregres, 1917. - ?)
Tanító.
Az 1950-es években került Sárhatvanra. A sárhatvani általános iskolából ment nyugdíjba. 1998-ban vette át gyémántdiplomáját, 2008-ban rubindiplomáját. Sárbogárdon élt.

Irodalom: Gábor Gina: A sárhatvaniak "tanító bácsija". A gyémántdiplomás Jobban János, a pusztai nebulók nevelője. = Fmh. 1998. jún. 20. p. 7., [Zsohár Melinda]: Tanítók a pusztán: gyémánt diplomával a katedráról. = M. nemzet. 2000. febr. 15. Régiók mell. p. 2.#Jókainé Laborfalvi Róza

(Miskolc, 1817. ápr. 8. - Bp., 1886. nov. 20.)
Színésznő.
Székesfehérváron is vendégszerepelt.

Irodalom: MSzL p. 340-341.#Jubál Károly
Névváltozat: Jubál (Juhbál) Károly

(Székesfehérvár, 1817. aug. 3. – Pest, 1853. márc. 3.)
Tanár.
1827-től a székesfehérvári gimnáziumban tanult négy évig. 1840-ben a városi tanács accessistójaként dolgozott. Az 1850-51-i önkényuralom elleni szervezkedés résztvevője. Sírhelye: Bp. Kerepesi temetőben található.

Irodalom: EH 2/76.; MTTT 248-249.; MÉL 1/825., 3(1985)/910.; Kálmán Gyula, ifj.: A "kötélkorszak" vértanúja. = Fmh. 1978. febr. 26. p. 8.; [Csonka Pál]: Jubál Károly. = M. nemzet. 1982. jún. 8. p. 8. (Tisztelt Szerkesztőség); -gh -nc: Jubal-emléktábla a műegyetemen. = M. Nemzet. 1982. okt. 7. p. 5.; Csonka Pál: Jubál Károly emlékezete. Székesfehérvár szülötte. = Fmh. 1983. márc. 3. p. 5.; Végh Ferenc: "... amint lelkiesméretim parancsolja ..." A 130 éve mártírhalált halt mérnök tanár: Jubál Károly emlékére. = Természet Világa. 1983., p. 128-130.; [Zika Klára]: Tanár és forradalmár. Tudósportré. = Fórum. 1982. p. 5.; Raum p. 125, 336.; Sarkady István: Jubál Károly. = Az 1848- és 1849-diki magyar szabadságharcz kitünőbb vértanúinak emlékkönyve. Szekszárd, Babits, 1990. p. 51-52. ill. p. 50.; Végh Ferenc: Jubál Károly. = Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1992. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1991. p. 116-117.; [Rip.] Antalné Angster Mária, Végh Ferenc: A Kossuth-gyerekek nevelője. Az elfeledett mártír: Jubál Károly. = Fehérvári hét. 1993. márc. 11. p. 5. ill.; Balázs Katalin: A Kossuth-család nevelője. Fehérváron született, Pesten végezték ki. = Fmh. 1994. febr. 28. p. 7. ill.; Végh Ferenc: A mérnöki rajz oktatása a József-Ipartanodában. Adalékok Jubál Károly tevékenységéhez. [1.]-3. rész. = M. felsőoktatás. 1993. márc.-ápr. 3-4. sz. p. 33., 5. sz. 1993. máj. p. 35-36., 6. sz. 1993. szept. p. 28-29. ill.; Kocsis Noémi: Tanár, szónok, a mind forradalmár.: Székesfehérvár két neves szülötte. = Fmh. 2002. márc. 14. p. 6. ill.; Hajós György: Az Ipartanoda mártír tanára. 150 éve hunyt el Jubál Károly. = Mérnök Újság. 2003. márc. p. 42.; Haditörvényszéki ítélet. = Rabati Magda, Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna. Bp. 2005. p. 347-350. ill.; Klecska Ernő: Ércnél maradandóbb emlék. = Fmh. 2008. márc. 14. p. 19.#Kádár Tibor

(Székesfehérvár, 1911. szept. 14. - Bp., 1992. márc. 4.)
Állatorvos, c. egyetemi tanár.
Székesfehérváron érettségizett 1929-ben. 1935 márciusától Seregélyesen, majd 1939-ig Gárdonyban, 1946 szeptemberétől Csákváron, 1947 áprilisától 1948 áprilisáig Sárbogárdon állatorvos.

Irodalom: Dénes Lajos: Kádár Tibor dr. 75 éves. = M. Állatorvosok Lapja. 1986. p. 501-504.; Mészáros M. János: Az Állatorvos-tudományi Egyetem tanárainak és előadóinak sírja a Farkasréti temetőben. = M. Állatorvosok Lapja. 1995. p. 847-856.#Kajdi János

(?, 1939. dec. 30. - ?, 1992. ápr.)
Ökölvívó, kétszeres Európa-bajnok.
1959 novemberében került a Dunaújvárosi kohász SE-ből a Budapesti Honvédba.

Irodalom: Csillag István: Kajdi János a mérlegen. = Népsport. 1968. ápr. 80., p. 3.; Hoppe Pál: Focizni is nagyon szeretett, most teniszezik a nagypapa. Százados úr, sej haj ..... = Esti hírlap. 1991. máj. 4., p. 11.; In memoriam -Kajdi János 1939-1992. = Nemzeti sport. 1992. ápr. 14., p. 16.; [Rip.] Hoppe Pál: Az utolsó interjú: In memoriam Kajdi János. = Esti hírlap. 1992. ápr. 24., p. 14.#Kammer Gyula

(Alap, 1892. - ?)
Földbirtokos, főhadnagy.

Irodalom: A magyar huszár. 3. rész. p. 21.#Kapui Janka

(Osli, 1917. júl. 12. – Csákvár, 1992. ápr. 3.)
Szerzetesnő.

Irodalom: MKATL 6/173.#Károly, I.
Névváltozat: Károly-Róbert; Caroberto

(Nápoly, 1288. – Visegrád, 1342. júl. 26.)
Király.
Székesfehérváron koronázták, s ugyanott temették el.

Irodalom: MÉL 1/864-865., 3(1985)/912.; Teke Zsuzsa: Károly Róbert. = Ezer év: Arcképek a magyar történelemből. Bp.: Hazafias Népfront, 1985. p. 31-34.; Fülöp Gyula: Károly Róbert. Fehérvári történeti arcképcsarnok. 11. = Fmh. 1989. ápr. 8., p. 6.; Kralovánszky Alán: Történeti megemlékezés a Nemzeti Emlékhelyen. 650 éve temették el Károly Róbert királyt. = Fmh. 1992. júl. 18. p. 10.; Dolimay 1. köt.; Fülöp Gyula: Károly Róbert, 1309-1342. = Fmh. 2000. ápr. 29. p. 5., ill.; Fülöp Gyula: Károly Róbert 1309-1342. = Fehérvári polgár. 2001. szept. p. 10.; Fülöp Gyula: Károly Róbert, 1309-1342. = Fmh. 2000. ápr. 29. p. 5., ill.#Károlyi József

(Bp., 1884. nov. 8. – Bp., 1934. szept. 10.)
Főispán.
Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja 1917-1918.

Irodalom: Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia: a Szent István Király Múzeum évkönyve. 2000. p. 148.#Kasza Katalin

(1942. jún. 24. -)
Operaénekesnő.
Vérteskozmán van hétvégi háza.

Irodalom: Bende Zsolt, Moldoványi Ákos. = "Kertész legyen, ki boldogságra vágyik!" Bp. Mezőgazdasági Kiadó, 1986. p. 37-[42].; Ki kicsoda? 1981/346.#Kecskeméti Károly

(Cegléd, 1917. febr. 7. – Dunaújváros, 1988.)
Katonatiszt, huszárhadnagy.

Irodalom: Bene-Szabó. p. 128.#Kecskés Ernő
Névváltozat: Aradi Rezső

(Gyulavarsánd, 1867. febr. 13. - ?)
Igazgató-tanító, zeneszerző, szakíró.
Ráckeresztúron is tanított.

Irodalom: G 17/10-12.#Kékesi György

(Siklós, 1917. febr. 9. - ?, 1996.)
Orvos.
1958-tól Dunaújvárosban dolgozott, először a Rendelő Intézetet, majd a Kórház Radiológiai Osztályát vezette. 1982-ben ment nyugdíjba, de 1988-ig mint szakorvos tovább dolgozott.

Irodalom: Dr. Kékesi György (1917-1996). = Dh. 1996. máj. 18. p. 8.#Kelemen Ágnes

(Hajdúszovát, 1942. szept. 8. – Csákvár, 2001. márc. 9.)
1961-től élt Székesfehérváron. Sztómások és inkontinálós betegek Fejér megyei szervezetének klubvezetője volt. Verseket írt.
Székesfehérvárért kitüntetés, 1998.

Irodalom: Kelemen Ágnes: Meg kell tanulni élni. Székesfehérvár. 1995. p. 1-14.; A hagyomány kötelez. Szent István és Székesfehérvár egyet jelent. = Fmh. 1998. aug. 21. p. 1., 3.; Két asszony, két legenda. = Fmh. 1999. okt. 29. p. 8.#Keleti Károly

(Pozsony, 1833. júl. 18. - Bp., 1892. máj. 30.)
Bölcsész, miniszteri tanácsos, az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Alcsúton gazdasági gyakornok volt.

Irodalom: Sz 5/1383-1393.#Kellert Lajos

(Pécs, 1844. jan. 5. – Nagykanizsa, 1910. júl. 22.)
Tanító, szakíró.
1863-1867 között Székesfehérváron tanított.

Irodalom: G 17/80.#Kemény János

(Seregélyes, 1913. – Seregélyes, 1992. febr. 19.)
Római katolikus pap, címzetes kanonok.
Seregélyesen volt plébános. Seregélyesen temették.

Irodalom: Halálozás. = Új ember. 1992. 9. sz. p. 8.#Kenessey Kálmán
Névváltozat: Kenesei Kálmán

(Kápolnásnyék, 1825. márc. 1. – Kápolnásnyék, 1913. júl. 2.)
Miniszteri tanácsos, növénynemesítő.
Székesfehérváron tanult. Fejér megye alispánja volt 1865-1867. A szabadságharc bukása után kápolnásnyéki birtokán mintagazdaságot hozott létre.

Irodalom: Sz 6/18-21.; G 17/162.; MÉL 1/899.; Hornyák Mária: Nyéki díszpolgárok. Vörösmarty és Kenessey. = Fmh. 1982. okt. 16. p. 9.; F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. Akadémiai Kiadó. 1987. p. 544-545.; Szilvágyi Irén: A kápolnásnyéki földbirtokos. Emlékezzünk régiekről. = Fmh. 1989. júl. 22. p. 6.#Kerecsendi Kiss Márton

(Kerecsend, 1917. júl. 28. – Cleveland, 1990. febr. 23.)
Tanító, író, lapszerkesztő.
A gánti bauxitbánya telepén kapta első állását. Bicskén tanított. 1990. április 19-én temették el, a Farkasréti temetőben. Versei a Fejér megyei Naplóban jelentek meg.
Bicske Díszpolgára, posztumusz, 2006. márc. 15.

Irodalom: Kerecsendi Kiss Márton ... = Népszabadság. 1990. ápr. 21., p. 10., (-kes): Eltemették Kerecsendi Kiss Mártont. = M. nemzet. 1990. ápr. 29. p. 6.; Czine Mihály: Írósors. = Ring. 1992. márc. 10. Vasárnapi újság mell. p. 23-24.; Lakatos István: Versek alkalmakra. Magyarázat versekhez. = M. napló 1992. júl. 10. p. 21-22.; "Harmincadik" Egy feledett író feltámadása. = Délsziget. 1993. 25. sz. p. 7-8.; Sajtos Lajos: Hazára nem lelt soha. Kerecsendi Kiss Márton szellemi hagyatéka. = Fmh. 1995. nov. 18. p. 8.; Zágoni Erzsébet: Kerecsendi Kiss Márton önéletrajza - könyvben. = Fmh. 2000. ápr. 18. p. 7.; [Töttő Rita, S.]: A kultúra szabadsága. = Fmh. 2006. márc. 16. p. 1., 4. ill.; Írósors. = Kötődéseink. Bicske, 2006. p. 35-37.#Kerekes József

(Ősi, 1892. – Székesfehérvár, 1938. febr. 7.)
Festőművész.
Hadifogságból hazatérve Székesfehérvárott telepedett le. 1929-ben Székesfehérváron gyűjteményes kiállítást rendezett balatoni és firenzei tájképeiből.

Irodalom: Seregélyi p. 303-304.; VMÉL/262.; Jegyzett magyar festőművészek... p. 231.#Kinizsi Andor
Névváltozat: Knies Andor

(Székesfehérvár, 1907. – Bp., 1967. szept. 15.)
Újságíró.
1925-ben érettségizett Székesfehérvárott, majd újságíró-gyakornok a Fejérmegyei Naplónál.

Irodalom: MÉL 3/394.; Foltényi Tibor: Fehér, Sajtó körút 77. Egykori redakciók, újdonászok, slapajok... = Fmh. 1992. febr. 15. p. 7.#Kiss Dániel

(? 1880. szept. 19. -?)
Református lelkész, szakíró.
[1913-ban?] 1914-ben került Sárbogárdra. Szerkesztője volt az 1916-1917-ben a Sárbogárdon szerkesztett és kiadott Vértesalja című lapnak. Feldolgozta a sárbogárdi református egyház történetét. Ő hívta létre a Református Olvasókört is.

Irodalom: Sárbogárd város története. [Szerk. Farkas Gábor]. Sárbogárd: Városi Tanács, 1989. p. 529.; G 16 / 546-547.#Kiss Ferenc

(Székesfehérvár, 1892. ápr. 15. – Bp., 1978. aug. 14. (MÉL: aug. 13.)
Színművész, színigazgató.
Iskoláit Székesfehérváron végezte.
Megjegyzés: Magyar színészek önéletrajzai szerint születési idő: 1893. ápr. 15.

Irodalom: EH 2/201.; MÉL 3/398-399.; Borbándi p. 240-241.; Születtem… : magyar színészek önéletrajzai. p. 206.; Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek : pszichoanalitikus beszélgetések a háborús főbűnösökkel a börtönben. Budapest. Pelikán, 1993. p. 72-78., 272-273.; [Foltényi Tibor] : Kiss Ferenc halálhíre... = Fmh. 1978. aug. 16. p. 5.; Kőbányai György: Kiss Ferenc naplója kiadásra vár. A sváb-hegyi villától a szabadság-hegyi manzárdig. Egy régi szerelem: Rökk Marika. Nagy szerepek olajban. = Mai nap. 1989. júl. 16. p. 11.; Dalos László: A százéves tanár úr. Kiss Ferencre emlékezve. = Pesti hírlap. 1993. ápr. 19. p. 11. ill.; Meghalt Kiss Ferenc. = Esti hírlap. 1978. aug. 14. p. 2.


Kiss János

(Pesterzsébet, 1917. febr. 9. – Székesfehérvár, 1979. okt. 14.)
Fényező segédmunkás, katonatiszt.
1945-ben a Budai Önkéntes Ezred tagja. A Magyar Néphadsereghez 1951-ben került, s a tanfolyamok után Székesfehérváron teljesített szolgálatot. 1964-1968 között a Székes- fehérvári Járási Tanács tagja.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 302-302.#Kitaibel Pál

(Nagymarton, 1757. febr. 3. – Pest, 1817. dec. 13.)
Természettudós, orvos.
1814-ben a móri földrengésről készített térképet.

Irodalom: Raum. p. 138.; Karl János: Kitaibel Pál. 1757-1817. = A biológia magyar úttörői. Bp.: Athenaeum, [1925]. p. [50]-58.; MTTT 272-274.; A m. földrajztudomány története. p. 645.; Molnár V. Attila: A legnagyobb magyar botanikus. = Élet és tudomány. 2007. febr. 2. p. 148-150. ill.#Klingenberg Jakab

(Ácsteszér, 1842. júl. 11. - ?)
Igazgató-tanító.
A székesfehérvári izraelita hitközségben, mint tanító működött.

Irodalom: Sz 6/563.#Kodolányi János

(Telki, 1899. márc. 13. – Bp., 1969. aug. 10.)
Író, publicista,
Székesfehérváron volt diák 1916-1919 között, itt érettségizett. 1917-ben Diák-toll címen irodalmi lapot szerkesztett.
Baumgarten-díj, 1937.; Finn Oroszlánrend lovagkeresztje, 1967.; Kossuth-díj, Posztumusz, 1990.; Magyar örökség-díj, Posztumusz, 1999.

Irodalom: MÉL 3/407-409.; VMÉL/281-282.; [Ábel Péter]: Meghalt Kodolányi János. = M. Hírlap. 1969. aug. 12. p. 9.; Borbándi. p. 247-249.; Tüskés Tibor: "Keserű ifjúkor". Kodolányi János diákévei. = Jelenkor. 1972. 7-8. sz. p. 721-730.; Kodolányi János: Süllyedő világ. Bp. Magvető, 1979. p. 662 p.; [Tüskés Tibor]: Kodolányi János. Ajánló bibliográfia. Pécs: Baranya Megyei Könyvtár, 1980. 63 p.; Zágoni Erzsébet: Háromszáz év a nemzeti műveltség szolgálatában. = Fmh. 1988. okt. 8. p. 5.; Kossuth- és Széchenyi-díjakat adtak át. Most először: posztumusz díjak is. Ünnepség a Parlamentben. = Fmh. 1990. márc. 14. p. 1., 2.; [Rip.] Pete Tóth Csilla, Kodolányi Júlia: Késői megkövetés. = Vasárnapi hírek. 1990. márc. 16. p. 7.; Balázs Mihály: Szülőföld és iskola: írók, költők gyermek- és ifjúkora. Bp. Korona, [1996]. p. 113-127.; [Kulich Erzsébet]: "Ha újra elkezdhetném, ugyanezt az utat járnám végig" : emlékülés a Kodolányi János Főiskolán a névadó tiszteletére. = Fmh. 1999. márc. 12. p. 11.; [Rip.] Albrecht Gyula, Kodolányi Júlia: Az ember a gyerekeinek adja tovább a szeretetet. Lánya emlékezik a száz éve született Kodolányi Jánosra. = M. nemzet. 1999. márc. 20. p. 23.; [Rip.] Bakonyi István: "A kozmopolitizmus a kis népeknek halálos veszély". = Fmh. 1999. dec. 3. p. 7.; Arató Antal: Kulturális örökségünk a kisgrafikákon. = Fmh. 2000. júl. 29. p. 5.; Sulyok Bernadett: A mítosz vidékein. = Kortárs. 2004. szept. p. 102-108.; Domonkos János: Irodalmi emlékhely Budán. = Jel. 2006. dec. p. 313.; Születtem ... Magyar írók önéletrajzai. Bp.: Palatinus, 1999. p. 365-373., 508.#Kohut Sándor

(Kiskunfélegyháza, 1842. máj. 4. - New York, 1894. máj. 25.)
Teológus, főrabbi.
Székesfehérvárott rabbi, 1868-tól a zsidó elemi iskola igazgatója.

Irodalom: KÉL/152-153. #Kollár János

(Nagymarton, 1817. dec. 15. -?)
Római katolikus pap, apátplébános.
Segédlelkész volt Adonyban. 1848-tól 1898-ig plébános Adonyban. 1882-től apátplébános.

Irodalom: Sz 6/764-765.; Lendvay Zoltán: Adony, a történelemben. Adony: "Adonyért" Alapítvány, 1996. p. 85-87. ill.#Kosztolányi Dezsőné
Névváltozat: Görög Ilona

(Budapest, 1889. márc. 22. – Bp., 1967. dec. 6.)
Színésznő, író.
Játszott Székesfehérváron is.

Irodalom: MÉL 3/429.#Kotlán Sándor

(Szomolány, 1887. júl. 14. – Budapest, 1967. dec. 22.)
Állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Szabadidejét szívesen töltötte kulcsi nyaralójában.

Irodalom: MÉL 3/429-430.; Emlékünnepség és tudományos ülés Kotlán Sándor professzor születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapest, 1987. április 24-25. Kassai Tibor: Emlékbeszéd. ... = M. állatorvosok lapja. 1987. 9. sz. p. 517-529.#Kovács Attila

(?, 1955. - ?, 1992.)
Nyomdamérnök.

Irodalom: Mély fájdalommal tudatjuk... = Fmh. 1992. jún. 6. p. 2.; Kovács Attila 1955-1992. = Fmh. 1992. jún. 10. p. 12. #Kovács Imre Ferenc

(?, 1917-)
Molnár, pék.
Kovács István molnár Csóron, fia István (Fehérvárcsurgó, 1884-1971.) 1912-ben önálló pékséget nyitott a Palotai út 55. sz. alatt. Fiai: István (1912-1982), Imre, Ferenc (1917-), Lajos, önálló pékmesterként dolgoztak.

Irodalom: Gyimesi Dömötör: Aranykezű pékek. Egy fehérvári iparoscsalád. = Független Székesfehérvár. 1992. máj. p. 16-17. ill.#Kovács Jenő

(Budapest, 1942. - )
Polgármester.
Szárliget polgármestere. Az MDNP jelöltje a bicskei körzetben az 1998-as országgyűlési választáson.

Irodalom: A 7-es, bicskei országgyűlési választási körzet. Bemutatkoznak a május 10-i választás egyéni képviselőjelöltjei. = Fmh. 1998. máj. 7. p. 8. ill.#Kovács Sándor

(Nagyveleg, 1869. máj. 20. - 1942.)
Evangélikus lelkész, teológus, tanár.
A Mór és Vidéke c. hetilap vezetője. 1935-ben megválasztották a Dunáninneni Egyházkerület püspökévé.

Irodalom: Sz 6/1380.; Szabó Magda: D. Kovács Sándor 1865-1942 = Evangélikus élet. 1982. márc. 29. p. 3. ill.; Fabiny Tibor: Katedrán és szószéken. D. Kovács Sándor emlékére. = Evangélikus élet. 1969. máj. 18.#Kovácsy Gyula

(Dunaföldvár, 1942. - )
Hőtechnikai műszerész, önkormányzati tisztségviselő.
10 évig dolgozott a Dunai Vasműben. 1974 óta a dunaújvárosi polgármesteri hivatal közigazgatási irodáján dolgozik.
Miniszteri kitüntetés, 1999.; Dunaújvárosért-díj 2001.

Irodalom: [Rip. Körmendi Erzsébet]: Az élet kötelesség és öröm. "A honvédelemért" kitüntetett szereti a rendet és a fegyelmet. = Dh. 1999. máj. 29. p. 3. ill.; [Szabó Beatrix]: Díj azoknak, akik a "közt szolgálják". = Dh. 2001. júl. 2. p. 3. ill.#Kováts Béla

(Iszkaszentgyörgy, 1921. febr. 26. – Ajka, 1992. aug. 13.)
Festőművész, tanár.

Irodalom: VMÉL/292.#Kováts Ferenc

(Dobronok, 1717. nov. 1. -?)
Tanár
Székesfehérváron tanított.

Irodalom: Sz 6/1211#Kozáry Géza

(Gölle, Szentivánpuszta, 1917. dec. 30. – Sümeg, 1990. okt. 23.)
Szőlész, borász.
Dolgozott az előszállási ciszterci uradalomban.

Irodalom: VMÉL/293.#Kozma Ferenc

(Sörnye, 1826. szept. 19. – Mezőhegyes, 1892. júl. 6.)
Miniszteri tanácsos, lótenyésztő.
A születés helye és ideje a családtörténeti monográfia alapján. A szabadságharcban százados. A szabadságharc leverése után Baracskán bujdosott. Itt birtokos lett felesége révén, s Iváncsán is vásárolt birtokot. 1861-től megyei főszolgabíró. Baracskán van eltemetve.

Irodalom: Sz 6/1435-1437.; MÉL 1/997. 3/887.; Szij Rezső: Aki a hazai lótenyésztést világhírnévre emelte. = M. Nemzet. 1985. jan. 9. p. 6. (Tisztelt Szerkesztőség!); Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp.: M. Mezőgazdasági Múzeum, 1985. p. [293]-298.; Balogh Ferenc: Leveldi Kozma Ferenc. = Honismeret. 3. sz. 1985. p. 9-11.; Kozma György: A leveldi Kozma-család története. Bp. 1940. p. [70]-148.; Bona: Kossuth p. 340-341.; Szilvágyi Irén: A baracskai földbirtokos. Emlékezzünk a régiekről. = Fmh. 1989. okt. 7. p. 8.; Pál János: Emlékezés Kozma Ferencre. = Magyar mezőgazdaság. 1992. márc. 4. p. 4.; Emlékünnepség Baracskán. Hagyományaink újjáéledése. = Új Magyarország. 1992. jún. 20. p. 7.; Rákos József: Újraéledő lótenyésztés. Huszárok, paripák. = Pesti hírlap. 1992. jún. 20. p. 5.; BEB: A MÉH-től a minisztériumig. = Kurir. 1992. jún. 21. p. 3.; Erdős Ferenc: Emlékezés Kozma Ferencre. = Fmh. 1992. júl. 3. p. 6.; Kozma Ferenc emlékezetére. = M. nemzet. 1992. júl. 3. p. 12.; Kozma Ferencre emlékeztek Baracskán. Emléktábla avatás és huszárkarusszel. = Fmh. 1992. júl. 6. p. [1.], 2.; Négylábú jelen, jövő. = Pesti hírlap. 1992. júl. 6. p. 16.; [Pál János]: "Hazáját alkotva szerette..." = M. gazda. 1992. aug. 5. p. 25. ill.; Szoboravatás. = M. gazda. 1993. jan. 6. p. 4.; Sz. M.: Hazáját alkotva szerette. Ki volt Kozma Ferenc? = Fmh. 1993. júl. 6. p. 5.; Pál János: Emlékezés Kozma Ferencre. = Szabad Föld. 41. sz. 1989. okt. p. 2. ill.; Kecskés Sándor: A magyarországi állattenyésztő szervezetek története, 1828-1948. Herceghalom. ÁTK, 1991. p. 60-61. közti tábla.; Kozma György: A leveldi Kozma-család története. Bp. 1940. p. 238.; [Kocsis Noémi] : Eddig szobor és falunap, ezután zászló és nívódíj is. Baracskán nagy tisztelet övezi a 48-as huszárkapitányt. = Fmh. 1998. szept. 7. p. 3.; Fülöp Viktor: Kozma Ferencre emlékeztek Baracskán. = M. honvéd. 1998. szept. 18. p. 30.; Balázs Katalin: Egy ember, aki szerette a lovakat. = Fmh. 2002. febr. 7. p. 7. ill. (Mezőföld mell.) ; M. állatorvosi könyv. p. 118.#Kőrösy Ferenc

(Székesfehérvár, 1792. – Arad, 1871. febr. 26.)
Színész, színigazgató.

Irodalom: MSzL p. 424#Kőszegi Ferenc

(Székesfehérvár, 1880. jan. 27. – Székesfehérvár, 1942. jún. 13.)
Ácsmunkás.
A székesfehérvári ipari munkásmozgalom kiemelkedő alakja. 1918-19-ben a munkástanács elnöke, a Tanácsköztársaság idején különböző tisztségeket viselt.

Irodalom: Kőszegi Gyula: Kőszegi Ferenc 1880-1942. = Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 13. p. 449-454.; Stigler István: Ez is történelem Átdolgozta Kátay Antal. Székesfehérvár, 1969. p. 75-77.; Sírkőavatás. = Fmh. 1981. aug. 13. p. 8.; Tetteikben élnek p. 339-340.; Kőszegi Gyula: Kőszegi Ferenc életútja 1880-1942. = A Dunántúl településtörténete. 5/2. [Pécs], Veszprém. MTA PAB VEAB, 1982. p. [474]-479.#Kővágó Antal

(?, 1897 - ?, 1967.)
Szőlész.
A húszas években telepítette szőlőjét a bicskei Előhegyen, amely fajtagyűjteménynek számított, több mint 200 fajtát gyűjtött össze. 1933 és 1943 között több ismertetést írt a Borászati Lapba.

Irodalom: Mészáros Árpád: Szőlész, akit nem felejtettek el. Tőkék a bicskei Előhegyen. = Fmh. 1979. ápr. 22. p. 5.; Mészáros Árpád: Kővágó Antal. Szőlész, akire ma is emlékezünk. = Kertészet és Szőlészet. 1979. 46. sz. p. 6.#Králitz Gyula

(?, 1867. k. – Székesfehérvár, 1944. márc. 22.)
Jószágfelügyelő, hírlapíró.

Irodalom: G 17/567.#Králitz Jolán

(?, 1911. - ?, 1992.)
Túravezető.
A Pénzintézetek Székesfehérvári Meteor Természetbarát Sportegyesületének elnökhelyettese. Alcsúton temették el.

Irodalom: [Csathó Barna]: Búcsú az erdőtől. = Fejér megyei új hírek. 1992. máj. 27. p. 12.; [Csathó Barna]: Az utolsó kirándulás. = Fehérvári hét. 1992. jún. 5. p. 21. ill.; [Rip.] Deák Ferenc : Nyolcvannal a Lomnici csúcsról. = Fehérvári hét. 1991. okt. 18. p. 11. ill.#Kun Péter

(Pusztaszabolcs, 1967. okt. 29. - ?, 1993. júl. 10.)
Szólógitáros.
Az Edda együttes tagja volt. 1993. júl. 10-én Velencefürdő és Velence között tragikus baleset áldozata lett.

Irodalom: [Pintér Antal]: Tragikus végű Edda születésnapi buli. "... Körülvesznek jóbarátok és rosszak..." = Fmh. 1993. júl. 12. p. 12.; [Hoffmann Orsolya]: "Régi társunk, hiányzol... = Fmh. 1993. júl. 19. p. 12.; In memoriam Kun Péter. Összeáll. Csontos Tibor. = Ifjúsági magazin. 1993. szept. p. 12-13. ill.; Cs. L.: Kunos-Kopjafa. = Esti hírlap. 1993. okt. 28. p. 8.#Kvassay Sándor

(?, 1892. - ?)
Tanító, hírlapíró.
1922-1935-ig a martonvásári elemi iskola tanítója, 1935 novemberétől járási iskolai felügyelő is. 1944 decemberétől a község vezetője. Helyreállíttatta az iskolát.

Irodalom: G 17/846.#Lakatos Józsefné
Névváltozat: Kocsev Gizella

(Cece, 1942. máj. 25. - )
Országgyűlési képviselő.

Irodalom: OA U. s. 1/244#Láng György

(Kassa, 1942. - )
Fafaragó.
Sárbogárdon töltötte gyermekkorát

Irodalom: Bokros Judit: Mesés fafaragások. = Fmh. 2006. szept. 22. p. 7.#László Géza

(?, 1917. - ?, 1991. szept. 14.)
Dunaújvárosi Sakkszövetség elnöke, versenybíró.
Budapesten temették el.

Irodalom: Halálozás. = Nemzeti sport. 1991. szept. 15. p. 2.; Sakk. = Fmh. 1991. szept. 19. p. 7.; László Géza 1917-1991. = A hírlap. 1991. szept. 6. p. 4.; Emlékverseny és toborzó. = A hírlap. 1992. júl. 17. p. 4.; Ismét egy lelkes, odaadó sakkszervező... = Sakkélet. 1991. nov. 10. p. 310.#Lehóczky Gábor


(Budapest, 1967. márc. 14. – ?, 1998)
Vitorlázó.
1978-ban kezdett vitorlázni a Velencei-tavi Vízi Sportiskolában, 1986-ban átigazolt az Agárdi Medoszba, 1988-ban a BKV Előrébe.

Irodalom: Búcsúzunk: utóirat: ha voltunk valaha... + Litkey Farkas: Lehóczky Gábor: 1967-1998: egy túl rövid életút. = Hajó. 1999. ápr. p. 2-3. ill.; Érdekes társulat... = Hajó. 2003. márc. p. 70-71. ill.#Ligeti István
Névváltozat: vitéz Ligeti István, Dvorszky István

(Sárosd, 1892. jún. 27. - ?)
Tanító.

Irodalom: G 17/1054.#Lintner Sándor

(Felsőlendva, 1842. dec. 11. - ?)
Uradalmi főtiszt, hírlapíró.
1862-ben Nádasdy Lipót gróf nádasdladányi birtokán írnok.

Irodalom: G 17/1074.#Liszt Ferenc

(?, 1917. -?, 1995.)
Banktisztviselő, természetjáró.
Iskoláit Székesfehérváron végezte, túravezetői vizsgát tett. A Fejér Megyei Természetbarát szakosztály vezetője volt.
A Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója; Kiváló Társadalmi Munkás.

Irodalom: [Rip.] Máté G. Péter: Ötvenszer ezer kilométer gyalog. Pályatársunk: a természetjáró. = Fehérvári hét. 1992. 11. sz. p. 14. ill.#Lovászy Sándor

(Szeged, 1832. okt. 10. - ?)
Fejér vármegye aljegyzője.
1867-ben Fejér megyében második aljegyzőnek választatott.

Irodalom: Sz 7/1435-1436#Magyary Béla, id.

(Varsole (Erdély), 1896. – Bp., 1992.)
Iskolaigazgató.
Bicske Polgári Iskola igazgatója 1920-1948-ig.

Irodalom: Kötődéseink. Bicske, 2006. p. 21., 48-51. #Makó Péter

(Tiszaőrs, 1892. jún. 29. – Bp., 1979. febr. 12.)
A szovjet Vörös hadsereg és a bolsevik párt tagja 1918-tól. 1945-1956 között községi tanácstag Tiszaörsön. Később Pákozdon élt.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 377-378.#Maller Ferencz

(Kocs, 1871. okt. 4. – Csákvár, 1867. szept. 10.)
Református lelkész, főesperes.
Lelkész volt: 1805-ben Gárdonyban, 1806-ban Baracskán, 1830-ban Csákváron.

Irodalom: Sz 8/454-455.#Márkus József

(?, 1942. - )
Zenész.
Az Albatross Jazz and Blues Band alapítója.
Fricsay Richárd-díj, 2007. október 1.

Irodalom: (Silye Sándor): Iskolateremtő jazz-zenész. Márkus József két lábon járó jazz-lexikon... = Fmh. 2002. febr. 5. p. 8.; Ficsóri Erika: A reáltárgyak érdekelték, jazz-zenész lett. Márkus József kapta az idei Fricsay-díjat. = Fehérvári 7 nap. 2007. okt. 5. p. 9. ill.; Schmidt Bea: Több fellépésre vágyik a Fricsay-díjas. = Fejér megyei napilap, 2007. okt. 6. p. 11. ill.; Szabó Balázs: Ünnep. Kodályra hangolva. = Fmh. 2007. okt. 3. p. 7.; Márkus József díja. = Fmh. 2007. okt. 4. p. 7. ill.; Zágoni Erzsébet: A Fricsay-díjas "Dr. Jazz". = Fmh. 2007. okt. 10. p. 7. ill.#Maróti Mihály

(Lovasberény, 1917. - ?, 2009.)
Növényfiziológus, citológus, a biológiai tudományok doktora, egyetemi tanár. 1929-től 1937-ig Székesfehérváron járt gimnáziumba.

Irodalom: Biológiai lexikon 3/47.; [Rip.] Balog László: A gyakorlat tartson lépést a kutatással. Beszélgetés dr. Maróti Mihály egyetemi tanárral, a biológiai tudományok doktorával. = Fmh. 1982. dec. 11. p. 6. /Hétvégi mell./; Heszky László: Maróti Mihály professzor 70 éves. = Botanikai közlemények. 1987-1988. 74-75. köt. 3-4. füzet. p. 271-275. ill.#Meidlinger Alfréd

(?, 1942. - )
Amatőr festő.
Pusztavámon él.

Irodalom: [Rip.] Gabnai Gábor: "A nők szebbek egy emeletes háznál." A cégér- és libafestő. = Fejér megyei új hírek. 1992. máj. 27. p. 6. ill.#Méry Dezsőné
Névváltozat: Magyar Piroska

(?, 1917. febr. 17. -?, 2007.)
Tanár.
Lepsényben tanított.
Vasdiploma, 2002; Lepsény Nagyközség Díszpolgára, Posztumusz, 2006.


Irodalom: (Varga József, V.): Vasdiploma a tanítónak. = Fmh. 2002. dec. 23. p. 3. ill.; (Varga József, V.) : Tanító lenne újra. = Fmh. 2007. máj. 17. p. 8. ill. (Mezőföld); Mély fájdalommal tudatjuk... = Fmh. 2007. dec. 12. p. 14.#Mészáros Imre

(Perkáta, 1892. [?] – Perkáta, 1987.)
Tanító.
Perkátán tanított 1956-ig, nyugdíjba vonulásáig. A Tanácsköztársaság idején jelentős szerepe volt a pedagógusok szakszervezetének megszervezésében az adonyi járásban.

Irodalom: Balogh József : Rubindiplomás Perkátán. = Pedagógusok Lapja. 1983. 19. sz. p. 2.; Elhunyt Mészáros Imre. = Fmh. 1987. febr. 6. p. 8.; F.A. = In memoriam. = Pedagógusok Lapja. 1987. 4. sz. p. 6.; [Rip.] Eördögh Bertalan: Még megvagyok, elvtárs! = Ma holnap. 1. sz. 1984. p. 129-136. ill.; A nagy idők tanúja. Hatvan éve. = Pedagógusok lapja. 19. sz. 1978. p. 2.#Meszlényi Rudolfné
Névváltozat: Kossuth Zsuzsanna

(Sátoraljaújhely, 1817. febr. 19. – New York, 1854. jún. 29.)
(Kossuth Lajos húga. 1841-1848 között Sárbogárdon élt. Férjével, Meszlényi Rudolffal ők szervezték meg az Országos Védegylet első megyei szervezetét.

Irodalom: Kálmán Gyula, ifj.: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna. A szabadságharc főápolónője. = Fmh. 1979. jún. 17. (Vasárnapi mell.) p. VI.; Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna (1817-1854). = Kertész Erzsébet: Úttörő asszonyok. Életrajzi elbeszélések. Bp. 1979, Gondolat. p. 159-[184.]; Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsa ismeretlen élete. = Új Tükör. 1981. 23. sz. p. 21.; Kapronczay Károly - Szemkeő Endre: Kossuth Zsuzsanna és az ápolónők. Nők a "csatamezőn". = Élet és Tudomány. 1982. 12. sz. p. 365-366.; Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. [Bp.] Kossuth, 1983. p. 180., [8] t. ill. (Nők a történelemben); Balázs Katalin: "Legyetek bátrak, legyetek nők!". Kossuth Zsuzsanna, a szabadságharc főápolónője. = Fmh. 1984. jún. 16. p. 6.; Kertész Erzsébet: Mikor született Kossuth Zsuzsanna? = M. Nemzet. 1984. szept. 5. p. 6.; Vértes László: Kossuth Zsuzsanna. = Orvosi Hetilap. 1985. 10. sz. p. 593-597.; Lugosi Árpádné: Kossuth Zsuzsanna Meszlényi Rudolfné Sárbogárdon. = Sárbogárd helytörténete : Tudományos ülés l. Sárbogárd, 1986. máj. 19. Sárbogárd, [Madarász Városi Könyvtár], [1986]. fol. 36-39.; Fiedl Anna Mária: Hová lettek Kossuth Zsuzsanna hamvai? Teljesítenék végakaratát. A New York-i feltárás meglepő eredményei. = Vasárnapi hírek. 1988. nov. 6. p. 4.; Kereszty András: Kossuth Zsuzsa nyomában. New York-i riportja. = Népszabadság. 1988. dec. 27. p. 6.; Hol vannak hamvai? = Népszabadság. 1989. jan. 21. p. 6. (Olvasóink véleménye.); Emlékünnepség. = Fmh. 1989. szept. 20. p. 8. + M. hírlap. 1989. szept. 20. p. 7.; Sárbogárd város története. [szerk. Farkas Gábor] [kiad. Sárbogárd Város Tanácsa]. Sárbogárd, Városi Tanács, 1989. p. 523-524.; Vissi Zsuzsa: A Kossuth család. Meszlényi család. Rubicon.1992. 3. sz., p. [42.]; Márkus Zoltán: "Ikerlelkem": Kossuth Zsuzsa. = Hazánk. 1993. márc. 1. sz. p. 37.; Bóna Endre: Az 1848-49-i szabadságharc főápolónője: Kossuth Zsuzsanna.: A szabadságharc 150. évfordulóján : művészet és orvostörténet. = Egészség. 1998. 3. sz. p. 24-25.; Peterdi Ede: Kossuth Zsuzsanna. = Bicskei tükör '98. [Bicske], 1998. Művelődési Központ. p. 86-88.; Bíró Zoltán: Kossuth Zsuzsanna, a szabadságharc fő ápolónője. = Szabad föld. 2002. febr. 15. p. 14.; Zsohár Melinda: A nemzet mártírjai és szimbólumok. = M. nemzet. 2004. márc. 13. p. 10-11. ill.; Fabiny Tibor: Kossuth Zsuzsanna emlékezete. = Evangélikus élet. 2004. júl. 25. p. 4. ill.#Mészöly Farkas

(Sárbogárd, 1815. - ?)
Honvéd alezredes.
1867-68-ban Fejér vármegye főcsendbiztosa, majd várnagya.

Irodalom: Bona. 1987. p. 239-240.#Moharos József
Névváltozat: Moharas József

(Baracska, 1917. márc. 2. – Bp., 1980. márc. 6.)
Tanító.
Mezőszentgyörgyön 1936-tól tanító. 1945 után helyi párttitkár. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökhelyettese.

Irodalom: MÉL 4/632.; Nádasdy L.: Hová lett a dalárda? = Új Írás. 1973. 9. sz. p. 75-86.; Elhunyt Moharos József. = Mezőgazdasági szövetkezeti élet. 1980. 3. sz. p. 8.; Elhunyt Moharos József. = Szabad föld. 1980. 11. sz. p. 7.#Mojzes László

(? - ? 1967.)
Tűzoltó főhadnagy.
Székesfehérvár Városi és Járási Tűzrendészeti Alosztály parancsnoka, 1954-56.

Irodalom: Csiszár p. 45. ill.#Molla Izsák

(?, 1836. - ?, 1892. máj. 22.)
Ázsiai török szerzetes.
Sírja a velencei református temetőben van

Irodalom: Gács Béla: Vámbéry tatárja. = M. Nemzet. 1978. jan. 3. p. 8.; Kósa Csaba: Tómelléki képek. = Népszava. 1975. nov. 15. p. 7.; Kósa Csaba: Félholdas vándor. = Új Tükör. 42. sz. 1979. p. 44.; Gyimesi Dömötör: Ki volt Vámbéry Ármin kísérője: Molla Szadik vagy Molla Iszhak? = Fmh. 1982. máj. 22. p. 6. (Hétvégi mell.); Kunszery Gyula: Vámbéry tatárja. = M. Nemzet. 1966. dec. 9.; Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai, 1831-1949. Bp., MTA Könyvtára, 1987. p. 121-122.; [Kiss László, B.]: A hű kísérő. = Fmh. 1992. jún. 4. p. 5.; Reményi József: Molla Szadik. = Élet és irodalom. 1965. szept. 4.; Juhász Árpád: Vámbéry hű kísérője. = Turista. 1962. aug.#Molnár Álmos

(?, 1942. - )
Agrármérnök, Aranykoszorús Gazda.
Dolgozott a Székesfehérvári járási tanácsnál. A Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője 1996-tól.

Irodalom: [Gabnai Gábor]: A földügyek nagy "tanára". = Fmh. 1999. aug. 18. p. 6.#Molnár Eszter

(Budapest, 1942. - )
Festőművész.
Meszlényi János szobrász felesége. 1969 tavaszán költözött családjával Székesfehérvárra.

Irodalom: Szabad Föld. 1973. 30. sz. p. 11.#Molnár Ferenc

(Nagykőrös, 1867. febr. 9. - ?)
Református tanító.
Velencén tanított.

Irodalom: Sz 9/182-183.#Münnich Ferenc

(Seregélyes, 1886. nov. 16. – Budapest, 1967. nov. 29.)
Jogász, miniszterelnök, országgyűlési képviselő.
Székesfehérvár díszpolgára.

Irodalom: MÉL 3/546-547.; Végh Oszkár: Osztályharc Magyarországon. Életutak és fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből. [Bp.] 1978. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. p. 130-133.; Münnich Ferencné, Berényi Etelka: Dr. Münnich Ferenc. 1886-1967. = Forradalomban, háborúban. Bp. 1974. p. 77-108.; Münnich Ferenc: Önéletrajzi részlet. = Új Írás. 1966. 11. sz. p. 81-87.; Illés Béla: A seregélyesi nagyicce. = Népszabadság. 1958. máj. 28. p. 5.; Ruffy Péter: Meghalt Münnich Ferenc. = M. Nemzet. 1967. nov. 30. p. 3.; Rózsa László: Fél évszázad, első vonalban. Kilencven éve született Münnich Ferenc. = Népszabadság. 1976. nov. 16. p. 6.; Tetteikben élnek. p. 413-414.; Szűts Ildikó: Emlékképek Münnichről. "... ezt különösen szereti a seregélyesiekben!" = Dh. 1986. nov. 11. p. 3.; Végh Oszkár: A széles látókörű forradalmár. = Népszava. 1986. nov. 15. p. 7.; Hetés Tibor: Dr. Münnich Ferenc. = Három forradalom hőse: Münnich Ferenc válogatott beszédei és írásai. Bp., Zrínyi, 1986. p. 5-[23].; A történelem sodrában: Münnich Ferenc. [Bp.], Reflektor, 1986. p. 139. ill.; Münnich Ferenc: Fotóalbum, Spanyol földön a magyar nép szabadságáért. = Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. [Összeáll. és szerk. Kepes Imre]. Bp., Zrínyi, Kossuth, 1987. p. 41-46.; Barabás Tibor: Rendületlenül. [1-4. r.] Szabad föld. 1969. 10. sz. p. 8., 1969. 11. sz. p. 8., 1969. 12. sz. p. 8., 1969. 13. sz. p. 8.; Botos János: Münnich Ferenc a forradalmár a politikus, a katona. [Bp.], BM Könyvkiadó, 1987. p. 153. ill.; Münnich Ferenc 1886-1967. = Munkásőr. 1972. 1. sz. p. 22. ill.; Viharos út. Videofelvétel. Készítették Bokor László [et al.]. [Bp.], MOKÉP, [1987]; Magyarország kormányai, 1848-1987. p. 335-336.; M. antifasiszta ellenállás. p. 222.; Papp László: Vörös brigádok élén. = Úttörővezető. 1979. máj. [borító p. 2.]; Haypál Tibor: Münnich Ferenc. = Munkásőr. 1988. 11. sz. p. 42-43.; Forradalmak katonája. száz éve született Münnich Ferenc. = Új tükör. 1986. p. 10-11.; Dobszay János: Münnich Ferenc. = Ötlet. 1989. 7. sz. p. 11.; Lovász Ilona, Sz.: "Bátornak nem születik az ember ..." = Tűzvédelem. 1987. 1. sz. p. 4.; Solymár József: Nagybácsim emlékezete. = M. hírlap. 1989. nov. 25. mell. p. 3.; Levélriposzt. Münnich Ferencné: Tisztelt Főszerkesztő úr! + Solymár József: Tisztelt Münnich Ferencné! = M. hírlap. 1990. febr. 14. p. 6.; Paulusz Ede: Nem adok igazat Münnichnének. = M. hírlap. 1990. márc. 11. p. 12.; Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő József. [Bp.], Interart, [1989]. p. 297-298.; Emődi Gyula: Emlékezés egy forradalmárra: Münnich Ferenc kötődései Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Miskolc, Münnich Ferenc Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, 1989. p. [4].; Kubinyi Ferenc: Az érem harmadik oldala. = Új Magyarország. 1992. máj. 8. p. 16.; Hornyák Tibor: Münnich, a tömeggyilkos! = Esti hírlap. 1993. szept. 28. p. 4. ill.; Magyarország miniszterelnökei, 1848-1990. [Bp.], Cégér, 1993. p. 209-210.; MSZMP jegyzőkönyvek. 1. köt. p. 377.; Honvédelmi miniszterek 1848-1994. Bp., Zrínyi, p. 141-143.; Várnai Tamás: dr. Münnich Ferenc (1886-1967) = Székesfehérvár. 2. sz. 1979. p. 3335.; Dosztányi Imre: az igazság szavait hirdette. = M. ifjúság. 1976. 4. sz. p. 8-9.; (V.): Münnich Ferenc. = Hétfői hírek. 1976. 46. sz. p. 3. ill.; Kelemen Gyula: Münnich Ferenc órája. = Ország-világ. 1976. 46. sz. p. 4.; Münnich Ferenc: Önéletrajzi részlet. = Új írás. 1966. nov.; Dömölki Lajos: A fordulatok hőse. = Fmh. 1995. nov. 4. p. 5.; Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. Dr. Münnich Ferenc = M. fórum. 1992. jún. 23. p. 4.; Szentmihályi Szabó Péter: Münnich Ferenc, 1886-1967. = M. fórum. 2002. máj. 23. p. 10.; Emlékbizottság alakult. = Fmh. 1986. aug. 27. p. [1.]; Székesfehérváron... = Fmh. 1986. nov. 18. p. 3.; [Mihók Lenke]: Emlékülés az oktatási igazgatóságon. A Münnich-centenárium alkalmából. = Fmh. 1986. nov. 14. p. 1.; Emlékező szülőföld. Münnich Ferenc-emlékszoba, ünnepségek Seregélyesen. = Vasárnapi hírek. 1986. nov. 16. p. 3.; Képviselők a forradalmárról. = Dh. 1986. nov. 21. p. 2.; [Mihók Lenke]: Megemlékezés a Münnich-centenáriumon. = Fmh. 1986. nov. 17. p. 1.; P.I.: Élete az eszméé. Münnich igaz ügyért, meggyőződéssel harcolt. = Dh. 1986. nov. 14. p. 2.; Münnich-centenárium. A forradalmár emléke. = Dh. 1986. nov. 18. p. 1.; Tudományos emlékülés Münnich Ferenc életútjáról. = Népszava. 1986. nov. 21. p. 3.; Szülőfalujában ... = Népszabadság. 1986. nov. 17. p. 8.; Münnich-emlékünnepség Seregélyesen. = M. nemzet. 1986. nov. 17. p. 3.; Münnich-emlékünnepség. = M. hírlap. 1986. nov. 17. p. 7.#Nádasdi Imre

(?, 1947. - ?, 1992. jan. 29.)
Sportfelügyelő.
A Bicskei járás, majd Bicske sportfelügyelője volt csaknem húsz évig. Tagja volt a megyei labdarúgószövetség elnökségének.

Irodalom: [Hollósy Ferenc]: Isten veled, Imre. = Fmh. 1992. febr. 1. p. 15.; Temetés. = Nemzeti sport. 1992. febr. 2. p. 2.#Nádasdy Ferenc, gr., nádasdi és fogarasföldi

(Pest, 1842. jún. 28. – Bp., 1907. december 21.)
Vadász, vadgazdászati szakember, vadászati szakíró. A főrendiház tagja.
Az 1870-es évek elejétől 1880-ig Agárdon nagyszabású parforce-vadászatokat rendezett. Rendes lakása Nádasladányban volt.

Irodalom: Sz 9/493-495.#Nádasdy Tamás, gr., nádasdi és fogarasföldi

(1792. jún. 24. – Pozsony, 1860. aug. 2.)
Császári királyi kamarás.

Irodalom: Az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp., 2002. p. 1115.#Nagy Béla

(Füle, 1867. febr. 13. - ?)
Orvos.

Irodalom: Sz 9/536-538#Nagy Károly

(Rád, 1867. - ?)
Római katolikus pap.
1904-től Sárosdon, 1918-tól Zámolyon plébános. A Tanácsköztársaság idején - egyéni érdekből - Zámolyon a proletárdiktatúra egyik irányítója, szervezője volt. Tevékenységéért börtönbe zárták, s eltiltották a papi pályától. 1919-es működését később megtagadta.

Irodalom: Lukács László: Nagy Károly. 867-1943. = Fejér megyei történeti évkönyv. 7. Székesfehérvár, 1973 [1974] p. 336-342.#Nagy L. János

(Jászapáti, 1942. júl. 2. - )
Háziorvos.
1942-ben került Bicske-Csabdi 4. sz. körzetébe, 1969-től Etyeken háziorvos.
Etyek Díszpolgára, Posztumusz, 2004.

Irodalom: (Töttő Rita, S,): Készült a nyugodt, nyugdíjas évekre. = Fmh. 2004. júl. 5. p. 3. #Naszvadi József

(?, 1932. - ?, 1992. okt.)
Az Alba Volán nyugdíjasa volt. 1983-tól a dunaújvárosi László Imre nótakör vezetője. Nótaszerzéssel is foglalkozott.
Pro Pentele Emlékérem, Posztumusz, 1993.

Irodalom: Értesítés. = A hírlap. 1992. okt. 27. p. 8.; [Kiss S. Anna]: Már késő. = A hírlap. 1992. okt. 30. p. 5.; Több évtizedes... = A hírlap. 1993. aug. 24. p. 2.#Natonek József

(Kömlőd, 1813. – Botor, 1892. nov. 25.)
Rabbi.
Egyike a politikai cionizmus megalapítóinak. 1861 és 1867 között székesfehérvári főrabbi volt.

Irodalom: Feuerstein l/47-50.; Róbert Péter: 100 éve halt meg Natonek József rabbi. = Új élet. 1993. jan. 1. p. 4.; Patai Rafael: Cionizmus: Előfutárok, alapítók, ellenfelek. = Múlt és jövő. 4. sz. 1993. p. 19-31. ill.#Németh Győző

(Faluhidvég, 1887. szept. 4. – Flossenburg, 1945. jan.)
Műbútorasztalos.
1917-ben költözött Székesfehérvárra. A Tanácsköztársaság idején Fejér megyében a szövetkezetek szervezésében vett részt. 1944. november 3-i elhurcolásáig a Famunkások Országos Szövetsége székesfehérvári szervezetének elnöke volt.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 435-436.; Kiss Géza: A munkásmozgalom megyei arcképcsarnokából: Németh Győző. /1887-1944./ = Fejér megyei szemle. 1978. 1. sz. p. 112-114.; Száz éve született Németh Győző. = Fmh. 1987. szept. 4. p. 3.; Emlékezzünk! = Fejér megyei szemle. 1970. p. 240-248.#Németh Gyula

(?, 1923. - ?, 1992. dec. 15.)
Sportújságíró.
A Népsport labdarúgó rovatának volt vezetője, a Sport plusz Foci rovatvezetője. 1971-1973 között a Dunaújvárosi Kohász edzője.

Irodalom: Elment Gyula bácsi. = A hírlap. 1992. dec. 18. p. 4.; Hoffer József: Élt 69 évet. = Gól labdajátékok. 1. sz. 1993. jan. p. 46.#Németh Lajos

(Vulkapordány, 1917. ápr. 26. – Székesfehérvár, 1988. febr. 17.)
Hittanár.

Irodalom: Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget, Lámpás, 1992. 1/202. ill.#Németh László

(Egyed, 1917. jan. 30. -?)
Római katolikus pap, budakeszi plébánosa, pápai káplán.
Székesfehérváron volt püspöki titkár. "A székesfehérvári püspökség az 1944-45. évi front idején" címmel írta meg visszaemlékezéseit, kéziratban).

Irodalom: Szántó Konrád: A meggyilkolt Római katolikus papok kálváriája. [Bp.,] Mécses, 1991. p. 15-17., 102.; Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget, Lámpás, 1992. 1/355. ill.#Németh Sándor

(?, 1942. - )
Vezérőrnagy.
1994. április 28-tól a székesfehérvári székhelyű szárazföldi csapatok parancsnoka 1994 novemberéig.

Irodalom: [Pekarek János]: Tábornokcsere Fehérváron. Új parancsnok a szárazföldi csapatoknál. = Fmh. 1994. márc. 26. p. 1., 3. ill.; [Rip.] Tihanyi Tamás: Békében is lehet fontos csatát veszíteni. A "fehérvári" Németh Sándor altábornagy az új vezérkari főnök. = Fmh. 1994. nov. 12. p. 6. ill.#Noficzer József

(Székesfehérvár, 1892. ápr. 2. – Dachau, 1944. dec.)
Ácsmester.
Az illegális kommunista párttal való kapcsolata miatt 1944. november 3-án elhurcolták Székesfehérvárról.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 445-446.#Nyáguly János

(Sepsibükszád, 1899. jún. 15. – Bp., 1967. szept. 18.)
Közlekedési dolgozó.
A Tanácsköztársaság idején vöröskatona. 1920-tól kapcsolatot tartott az illegális kommunista párttal. 1954 után, amikor nyugdíjazták Agárdon épített házat és többnyire ott lakott.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 449-450.#Nyári István

(?, 1939. - ?, 1992.)
Szakszervezeti titkár
Az Ikarus Rt. Székesfehérvári Gyárának szakszervezeti titkára és a Székesfehérvári Városi Érdekvédelmi Szervezet elnöke volt.

Irodalom: Halálozás. = Fmh. 1992. febr. 21. p. 12.#Nyigri Gyula

(?, 1953. - ?, 1992. szept.)
Labdarúgó, sportvezető.
A csákvári labdarúgócsapat játékosa, majd technikai vezetője volt.

Irodalom: Nyigri Gyula (1953-1992). = Fmh. 1992. szept. 29. p. 11.#Nyirák Sándor

(Pákozd, 1842. febr. 14. – Etyek, 1891. nov. 1.)
Római katolikus plébános.
Székesfehérváron tanult, Etyeken, Csákváron, Iszkaszentgyörgyön volt pap.

Irodalom: Sz 9/1173-1174.#Nyirjessy Sándor
Névváltozat: (Jolbey)

(Ópályi, 1892. máj. 26. - New York, 1971. jún. 14.)
Kisgazdapárti képviselő.
A székesfehérvári tankerületi főigazgatóságon titkár, majd tanácsos, főtanácsos, végül főigazgató. A FKgP Fejér vármegyei szervezetének, a Székesfehérvári járási és a városi szervezet ügyvezető elnöke (1945-1947.)

Irodalom: Vida-Vörös. p. 146.#Oravetz Ignácz

(Nádas, 1767. febr. 20. - ?, 1843 körül)
Római katolikus pap, plébános.
Székesfehérváron tanult, Tárnokon plébános volt.

Irodalom: Sz 9/1316.#Pados János

(Dunaföldvár, 1820. jún. 21. - Nemes-Tördemicze, 1892. jún. 22.)
Orvos, római katolikus plébános.
Székesfehérváron tanult teológiát. Felszentelése (1843) után előbb káplán Bogdányban, később székesfehérvári püspöki hivatalban szentszéki jegyző. 1853 után egy ideig Fehérvárcsurgón nevelő.

Irodalom: Sz 10/86-88.; MUL p. 296.; MÉL 2/336-337.; VMÉL/381-382.; ZÉK/160.; Sipőtz Klára: Orvos és áldozár. = Új ember. 1986. 25. sz. p. 4.; Tamás István: Vízparton az ember könnyebben felejt. Veszprém, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 1992. p. 101-104.; Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei, 1848-49-ben. Bp., METEM, 1999. p. 147-148.#Pakróczy János
Névváltozat: Nepomuk

(Sáród, 1792. máj. 10. – Adony, 1849. aug. 10.)
Római katolikus pap, plébános.
Székesfehérváron segédlelkész, Adonyban plébános volt.,1826-tól 1848-ig.

Irodalom: Sz 10/116-118.; Lendvay Zoltán: Adony, a történelemben. Adony, 1996. "Adonyért" Alapítvány. p. 83-85.#Pallay József

(Szabadbattyán, 1903. márc. 17. – Székesfehérvár, 1967. dec. 30.)
Festőművész.
1934-től Székesfehérvárott a polgári fiúiskolában, 1943-tól a ciszterci gimnáziumban tanított. A felszabadulás után 1963-ig, nyugdíjazásáig a ciszterci, majd ugyanott az állami gimnáziumban volt rajztanár.

Irodalom: MÉL 3/588-589.; (G. G.): Kitüntetés a kulturális közösségteremtő munkáért. = Fmh. 2001. jan. 24. p. 3.; [Péntek Imre]: Emlékkiállítás és díjátadás. = Fehérvári hét. 1994. okt. 13. p. 21.; Jegyzett m. festőművészek. p. 282.; Varga József, V.: Pallay József ébresztése. = Fmh. 2006. ápr. 29. p. 16.#Palos György Bernardin

(Bp., 1904. márc. 23. - Székesfehérvár, 1992. máj. 14.)
Ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató.

Irodalom: Pekarek János: Atya. = Fmh. 1992. máj. 16. p. 2.; Fájdalommal tudatjuk... = Fmh. 1992. máj. 20. p. 9.; Római katolikus egyházmegye. = Fmh. 1992. máj. 22. p. 7. (Egyházi hírek); -Mekis-: Engesztelő szentmise. = Fejér megyei új hírek. 1992. máj. 23. p. 1.; A székesfehérvári ciszter templom kriptájában... = Fmh. 1992. máj. 23. p. 2.; Szerzetesi élet... Részletek egy 1989-es interjúból + Hazatért. = Fehérvári hét. 1992. máj. 29. p. 2.; Milcsinszky Alajos: Búcsú Palos Bernardintól. = Független Székesfehérvár. 1992. jún. p. 4.; [Mekis János]: Engesztelő szentmise. = Független Székesfehérvár. 1992. jún. p. 5.; Halálozás. = Új ember. 1992. máj. 31. p. 12. #Papp Ferenc

(Homokbödöge, 1901. febr. 11. - ?, 1967. okt. 14.)
Mérnök, tanár.
1941-1951 között a székesfehérvári Földmérési Hivatal főmérnöke. 1954-től 1956-ig főmérnöke az Állami Földmérési és Kartográfiai Intézetnek Székesfehérváron. 1957-től 1959-ig a Soproni Egyetem földmérési karán meghívott professzorként dolgozott.

Irodalom: VMÉL/391-392.#Péntek Imre

(Lenti, 1942. febr. 27. - )
Újságíró, költő.
1978-79-ben a Fejér Megyei Hírlap munkatársa. Írásai Molnár Péntek Imre néven jelentek meg. 1990 januárjától a Fejér megyei hírlap szerkesztőbizottságának tagja. Az Árgus című lap felelős szerkesztője. A Megyei Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja vezetőségének tagja.
Csokonai-díj, 1992.; Székesfehérvárért kitüntetés, 1998.

Irodalom: Fiatal magyar költők, 1969-1978. Bp. 1980. p. 323.#Peterdy Gábor

(Veresegyháza, 1817. ápr. 18. – Bp., 1892. júl. 30.)
Miniszteri tanácsos, polgármester.
Székesfehérvár polgármestere 1848-1849-ig. Valószínűleg azonos a nemzetőr-századossal, aki 1848. okt. 3-án lefegyverezte a székesfehérvári horvát helyőrséget.

Irodalom: MÉL 2/398.; Vidos Géza: Székesfehérvár nemzetőrei az 1848-49. évi szabadság harcban. = M. Katonai Szemle. 1943. 2. évf. p. [165]-174. (Hadtörténet.)#Petró István

(?, 1942. - ?, 1998)
Vitorlázó.

Irodalom: Tömöry Miklós: Petró István (1942-1998.) = Hajó. 1999. febr. p. 7. ill.#Prépost István

(Pápa, 1821. aug. 21. – Pest, 1868. júl. 9. [VMÉL 1867. júl. 9.])
Hírlapíró, szerkesztő.
Székesfehérváron nevelősködött.

Irodalom: Sz 11/135-137.; VMÉL/412-413.#Prigli János

(Kozármisleny, 1917. júl. 19. – Székesfehérvár, 1956. nov. 10.)
Eladó.

Irodalom: In memoriam 1956. Bp. Zrínyi, 2006. p. 207.#Proszt János

(?, 1817. -?)
Tanító.
Segédtanító volt Székesfehérváron.

Irodalom: VMÉL/413.#Rácz István

(Kisláng, 1917. ápr. 7. – Pápa, 1991. jún. 28.)
Tanár, történész, szakíró.

Irodalom: VMÉL/415. ill.; PPL/96.#Radlinszky András

(Alsó-Kubin, 1817. júl. 8. - Kutin [Bakonykuti], 1879. ápr. 26.)
Római katolikus pap, bölcseleti doktor.
1861-ben plébános volt Bakonykútiban.#Rákos István

(Székesfehérvár, 1867. dec. 17. – Bp., 1940. okt. 5.)
Tanító, író.

Irodalom: Sz 11/500.; MÉL 2/478., 3(1985)/936.; Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság évkönyve, 1929. p. 298.#Ráth József Antal

(Kisvenyim, 1817. márc. 27. – Pest, 1868. febr. 5.)
Római katolikus pap, esperes-plébános.

Irodalom: Sz 11/575-576.#Rédl Rezső

(Nagygyónpuszta-Balin, 1895. febr. 11. – Veszprém, 1942. dec. 8.)
Piarista tanár, botanikus.

Irodalom: KÉL/211.; VMÉL/423.; MÉL 2/493-494. #Rudics József

(?, 1792. - ?, 1879.)
Költő, főispán.

Irodalom: Sz 11/1353-54.; MÉL 2/551 közlése: "Róla nevezték el a Rudics-codexet, melyet rácz-almási könyvtára számára szerzett meg" téves! Helyesen: bácsalmási könyvtára. (ld. Századok 1881. p. 397.#Rüll János

(?, 1925. – Székesfehérvár, 1992. nov. 28.)
Orvos, fül-orr-gégész.
A megyei Szent György Kórház Kiváló orvos címmel kitüntetett fül- orr- gégész szakorvosa 1962-1992. között.

Irodalom: Elhunyt dr. Rüll János. = Fmh. 1992. dec. 2. p. 12.; Halálozás. = Fmh. 1992. dec. 3. p. 9.; [Rip.] Hock Tamás: A jó hallású fülorvos. = Fehérvári polgár. 2006. aug. p. 28. p. ill.#Sajni József

(?, 1942. máj. 24. - )
Kosárlabdázó.
A VT Vasas, Videoton, Sárbogárdi Videoton játékosa volt.

Irodalom: Hol vannak a régi horgok? = A Fehérvári sport aranykönyve. p. 135-139., ill.#Sárközi István

(?, 1947. okt. 21. - ?, 1992. máj.)
Az egri labdarúgó tagja volt a mexikói olimpián győztes csapatnak. Játszott a Székesfehérvári MÁV Előre első osztályú csapatában is. Budapesten él.

Irodalom: Sárközi István... = Nemzeti sport. 1991. okt. 21. p. 2.; Rábaközi József: Egy olimpiai bajnokért. = Fmh. 1992. máj. 4. p. 11.#Sártory László

(?, 1929. – ?, 1996.)
Orvos.
A dunaújvárosi kórház önálló Traumatológiai Osztályán dolgozott 1967-től nyugdíjazásáig.

Irodalom: Csilléry István: Dr. Sártory László (1929-1996). = Dh. 1996. máj. 18. p. 8.#Say Géza

(Székesfehérvár, 1892. - ?)
Festőművész.

Irodalom: Seregélyesi p. 537.; Jegyzett magyar festőművészek... p. 232.; Kiss Erika: Fehérvár fanatikusa: Say Géza, a festő és kultúrtörténész. = Fehérvári 7 nap. 2008. ápr. 25. p. 12. ill.#Schermann Ede

(?, 1917. – Székesfehérvár, 2002. nov. 2.)
Tanár.
1946-ban került Székesfehérvárra, az ARAK-nál, majd a József Attila Gimnáziumban tanított 1977-ig.

Irodalom: A tanár úr emlékére. = Fmh. 2002. nov. 13. p. 15. ill. #Schmal Károly

(Székesfehérvár, 1942. - )
Képzőművész, festő-grafikus.

Irodalom: [Rip.] Gyetvai Ágnes: Archaikus médiumok. Schmal Károly műhelyében. = Mozgó Világ. 1977. 3. sz. p. 84-[88].; Seregélyi p. 540.#Schrikker Sándor

(Ágostonpuszta, 1892. febr. 26. - ?)
Kertész.
A magyar faiskolai és gyümölcstermesztés egyik "nagy öregje". Dég melletti Ágostonpusztán született (ma Mátyásdombhoz tartozik). 1912-től Alsótekeresen gazdálkodott. Peregi Sándor apja.

Irodalom: MÉL 3/690.; Nyékes István: Erős ember. = Kertész és Szőlészet. 1972. 14. sz. p. 6.; Kurucz Miklós: Schrikker Sándor (1892-1973). = Kertész és Szőlészet. 1998. aug. 20. p. 7. ill.#Shvoy Miklós

(Pozsony, 1814. dec. 6. - ?, 1892. körül)
Nyugalmazott kataszteri becslő.
Kápolnásnyéken bérelt kis birtokot

Irodalom: Sz 12/967-968.#Siki Károly

(Lepsény, 1892. márc. 7. – Lepsény, 1919. aug. 16.)
Kőművessegéd.
A Tanácsköztársaság idején az Enyingi járási direktórium intéző bizottságának titkára. Lepsényben felakasztották.

Irodalom: Tetteikben élnek. p. 527-528.#Spaits István

(Körmend, 1742. dec. 16. – Székesfehérvár, 1804. márc. 24.)
Jezsuita gimnáziumi igazgató, térképszerkesztő, bölcseleti doktor.
1792-től volt a székesfehérvári gimnázium igazgatója.

Irodalom: A magyar földrajztudomány története. p. 741-742.#Sréter István

(Cserhátsurány, 1867. nov. 10. – Bp., 1942. szept. 9.)
Altábornagy, honvédelmi miniszter.
A Tanácsköztársaság leverése után a székesfehérvári hadosztály parancsnoka.

Irodalom: MÉL 2/653., 3(1985)/941.; Honvédelmi miniszterek, 1848-1994. Bp., Zrínyi, [1994]. p. 86-87. #Stipsics Alajos Manó

(Székesfehérvár, 1767. – Pest, 1815. szept. 17.)
Bölcsész, egyetemi tanár, könyvtárőr.

Irodalom: Sz 13/47-48.; MÉL 2/659., 3(1985)942.#Szalay Alfred

(Győr, 1842. szept. 22. – Fonyód, 1903. júl. 18.)
Teológia doktora.
Egy évig Székesfehérváron tanított.

Irodalom: Sz 13/312-313.#Szalay János

(Szilvágy, 1735. máj. 31. - ?, 1783. ápr. 30.)
Római katolikus pap, plébános, kerületi esperes.
Plébános Csákváron 1767. április 1-jétől, csere folytán, egyben kerületi esperes Pázmándon 1770-től.

Irodalom: Pfeiffer p. 963-964.#Számmer Imre

(Székesfehérvár, 1842. – Székesfehérvár, 1894. jún. 13.)
Könyvnyomtató.

Irodalom: Sz 13/358.#Széchenyi György, gróf

(Lábod, 1889. máj. 28. – Monok, 1938. aug. 26.)
Legitimista politikus, lapszerkesztő.
1917. december 17-én házasságot kötött gróf Zichy Anasztáziával és átvette felesége hozományaként a kálozi birtok vezetését.

Irodalom: MÉL 2/719.; Pusztaszeri László: Az állam célja a közjó legyen. Széchenyi György gróf reformkatolicizmusa. = Világszövetség. 1993. febr. 2. p. 12-13.#Szemere Gyula

(?, 1911. ápr. 22. - ?, 1992. márc. 1.)
Nyelvész, Kossuth-díjas egyetemi tanár.
Középiskolai tanár volt Székesfehérváron, 1934-től az Ybl Miklós reálgimnáziumban. Fejér Megye Díszpolgára, Posztumusz, 1992. március 15.; Székesfehérvár Díszpolgára, Posztumusz, 1992. aug. 20.

Irodalom: Szende Aladár: Köszöntjük Szemere Gyulát hetvenéves munkatársunkat. = M. Nyelvőr. 1981. 4. sz. p. 505-506.; Ki kicsoda? 1981. p. 664.; Szemere Gyula elment. = Fmh. 1992. márc. 6. p. 3.; Mély fájdalommal tudatjuk... = Fmh. 1992. márc. 7. p. 13.; [Tribolt Lajos]: Zászlószentelés és kitüntetések. Ünnepség a megyeházán. = Fmh. 1992. márc. 14. p. 1., 2.; Fejér megyei közlöny. 1992. márc. 31. p. 1.; Kitüntetések a fehérvári városházán. = Fmh. 1992. aug. 21. p. [1.], 2. + Fejér megyei új hírek. 1992. aug. 21., p. 1., 16. + Fehérvári hét. 1992. aug. 27. p. 4.; Pesti János: Köztanárból lett nyelvtudós. Pedagógus, könyvtáros, karnagy. = Fmh. 1993. jan. 28. p. 5.; Szathmári István: Búcsú Szemere Gyulától. = M. nyelv. 4. sz. 1992. p. 506-507.; Jávor Ottó: Búcsú Szemere Gyulától. = Árgus. 1992. márc.-ápr. p. 83.; Pesti János: A tanár és nyelvtudós Szemere Gyula: 1911. április 22. - 1992. március 1. = Egy személyes történelem. Székesfehérvár, Árgus, Vörösmarty Társaság, 1998. p. 98-107.#Szemeti János

(?, 1917. szept. 30 - ?)
Asztalos.
Szemeti Ferenc (1885-1965), gyermekei: ifj. Ferenc (1910-), László (1914), János és testvére Lajos folytatták a mesterséget.

Irodalom: Gyimesi Dömötör: Egy fehérvári iparoscsalád. Szemetiek, az asztalosok. = Független Székesfehérvár. dec.-i 2. sz. (1995.), p. 9.#Szerbith István

(Tass, 1917. ápr. 23. – Pusztaszabolcs, 1944. dec. 8.)
Katonatiszt, tartalékos huszárzászlós.
A második világháborúban Pusztaszabolcs környékén esett el, az ottani temetőben temették el.

Irodalom: Bene-Szabó. p. 525.#Szőgyény-Marich László

(Pest, 1806. jan. 2. – Székesfehérvár, 1893. nov. 19.)
Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja. Fejér vármegye főispánja 1865-1867.
Szinnyei szerint a halálozás helye Székesfehérvár. Utcát neveztek el róla a városban.

Irodalom: Mindenütt csak panasz és elégedetlenség hallható. = A föld megőszült. Emlékiratok, naplók az abszolutizmus korából. 1. köt. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985. p. [29-107]. (Magyar századok); Székesfehérvár szabad királyi város belsőségének térképe. M. 1:100000. Hasonmás kiad. 1989.; Idősb. Szőgyén-Marich László országbíró emlékiratai. Bp. Hornyánszky Könyvnyomda, 1903-1918. 1-3. köt.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia: a Szent István Király Múzeum évkönyve. 2000. p. 146.; Tradíció: a metafizikai tradicionalitás évkönyve. Debrecen, Kvintesszencia, 2005. p. 238 246. ill.; Vármegyeháza. p. 55-64.#Szőgyény-Marich László, gróf

(Bécs, 1840. nov. 12. – Csór, 1916. jún. 11.)
Diplomata, miniszter, Szőgyény-Marich László fia.
Székesfehérváron is tanult. 1865-ben Fejér vármegye szolgabírája, 1867-ben Fejér vármegye főjegyzője. 1869-ben országgyűlési képviselő. 1914-ben visszavonult csóri birtokára.

Irodalom: MÉL 2/796.; MTA 1825-1973/273.; Magyarország kormányai, 1848-1987. p. 372.; Dömötöri Németh Péter: Magyar világ Berlinben. Pécs, Fischer F, [1899]. p. [3]-46. #Szuper Károly

(Kiskunhalas, 1821. máj. 28. – Bp., 1892. szept. 18.)
Színész, színigazgató.
1842-ben az ő közbenjárására léptették fel Petőfit a székesfehérvári színtársulatnál.

Irodalom: MÉL 2/806.; MSzL p. 778.; Magyar színészek önéletrajzai. p. 27., 39.#Szutsits Pál Mátyás

(Szabadka, 1767. jan. 11. - ?)
Püspök.
Az egyházmegye püspöke, 1827-1830.

Irodalom: Sulyok János: Szutsits Pál Mátyás. 1827-1830. = A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. p. 88-90.; Mózessy Gergely: Egyházmegyénk püspökei. Szutsits Pál Mátyás (1827-1830). = Szent István Városa. 1998. febr. 22. p. 5. ill.#Szüts Lajos, baracskai
Névváltozat: Szücs Lajos, baracskai

(Baracska, 1777. – Baracska, 1842. máj. 3.)
Főszolgabíró, Fejér vármegye alispánja 1832-1836 között.

Irodalom: Sz 13/1182-1183.; Farkas Gábor: A nemesi Fejér vármegye alispánjai 1692-1849. Archontológiai összeállítás. = Turul. 73. köt. 3-4. sz. 2000. p. 122.#Takács János

(Ágasegyháza, 1942. jan. 23. - 1997. febr. 15.)
Tanár.
1965. szeptember 1-jétől 1967. február 28-ig a Móri Gimnáziumban kollégiumi nevelő. 1967. március 1-jétől a bicskei Vajda János Gimnázium és Kertészeti, majd 1973-tól Postaforgalmi szakközépiskolában tanított, 1995. augusztus 1-től haláláig igazgatta.

Irodalom: Szabó Gábor: Takács János 1942. január 23 - 1997. február 15. = Fejér megyei közlemények. 1997. febr. 14. (belső borító) #Takács Zoltán

(Berekböszörmény, 1926. - ?, 1992.)
Festőművész.
Dunaújvárosban él.

Irodalom: Balázs Sándor: Takács Zoltán kiállítása. Enyingi napok. = Fmh. 1981. aug. 29. p. 5.; Ahogy 1968-ban városunkba érkezett... = A hírlap. 1992. júl. 31. p. 5. #Tanárky János

(Bia, 1781. okt. 22. – Nagykőrös, 1842. márc. 23.)
Orvos, műfordító.
1806 előtt Gárdonyban református lelkész.

Irodalom: MÉL 2/817.#Thury Etele

(Zánka, 1861. okt. 14. – Pápa, 1917. ápr. 19.)
Református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész.
Fehérvárcsurgón református lelkész. Megírta az egyházközség történetét.

Irodalom: Sz 14/147-148.; ZÉK/194-195.; PPL/117.#Tibold Özséb Károly

(Pápa, 1838. okt. 29. – Hercegfalva, 1892. ápr. 3.)
Római katolikus pap, ciszterci rendi tanár.

Irodalom: Sz 14/162.#Tompa Mihály

(Rimaszombat, 1817. szept. 28. – Hanva, 1868. júl. 30.)
Költő.
Sárbogárdon segédtanító volt 1838. március 13-tól 1839 márciusáig.

Irodalom: Sz 14/291-296.; Vargha László Gyula: Szülőföldünk emlékeiben, önmagunkat becsüljük meg. = Fmh. 1975. júl. 13. p. 8.; Balázs Katalin: Tompa Mihály Sárbogárdon. A jó tanító. = Fmh. 1984. febr. 11. p. 6.; Sárbogárd város története. Szerk. Farkas Gábor. Sárbogárd, Városi Tanács, 1989. p. 522-523.; Gyimesi Dömötör: Az elfelejtett Tompa Mihály. = Fmh. 1992. szept. 19. p. 9.; Balázs Katalin: Megbotozták, hát Sárbogárdig futott. = Fmh. 2002. jan. 24. p. 7. (Mezőföld mell.); M. írók önéletírásai. p. 96-97., 520-521.#Végh Gyula, verebi

(Vereb, 1870. jan. 25. - Bozsok, 1951. júl. 21.)
Az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, 1917-1934 között.

Irodalom: Kormos Valéria: Életet könyvért - egy rabló gyilkosság nyomában. = M. nemzet. 2003. aug. 13. p. 4. ill.; A gyarapító: Végh Gyula elfeledett életműve. = M. nemzet. 2003. máj. 24. p. 34. ill.#Zichy Gyula, gr.

(Nagyláng, 1871. nov. 7. – Kalocsa, 1942. máj. 20.)
Római katolikus pap, kalocsai érsek.

Irodalom: MTA 1825-1973/313.; MÉL 2/1072-1073.; MOA 1917-1932 p. 347.#