Albrecht-család

pék.
Id. Albrecht Lajos (Fehérvárcsurgó, 1888-1939.) fiai: Albrecht Gyula (Székesfehérvár, 1917-), Albrecht József (Székesfehérvár, 1919-1981.), ifj. Albrecht Lajos.

Irodalom: Gyimesi Dömötör: Albrechtek, a "sütők". Egy fehérvári iparoscsalád. = Független Székesfehérvár. 1993. aug. [8.] sz., p. 13-14. (Fényképekkel.), Gyimesi Dömötör: Egy másik "sütő": Albrecht János. Egy fehérvári iparoscsalád története. = Független Székesfehérvár. 1994. márc.-i 2. sz. p. 8-9. (Fényképével) @ Áldor Imre
Névváltozat: Schmidt Imre

(Pest, 1838. – Újpest, 1928. dec. 31.)
tanár, publicista, történelmi író.
1861-től 1864-ig Székesfehérváron tanított.

Irodalom: G 1/369-370., Sz 1/115., MÉL 1/20., Áldor Imre. 1838-1928. Fehérvárról indult. = Fmh. 1988. dec. 31. p. 3., ÚMÉL 1/80-81.@ Badics Ferenc

(Székesfehérvár, 1854. aug. 27. - Bp., 1939. júl. 18.)
irodalomtörténész, szakíró, tanár, filozófus.
Középiskoláit Székesfehérváron kezdte.

Irodalom: Sz 1/331-332., MTA 1825-1973/12-13., MÉL 1/69., Sziklay p. 290., VMÉL/48., Róbert Péter: Egy polihisztor emlékezete. = Köznevelés. 2000. jún. 9., p. 23., ÚMÉL 1/249., MKATL 1/511. @ Bajai Jenő

(Baja, 1914. - ?,1996. júl. 4.)
agrotechnikai kutató, egyetemi tanár, szakíró.
1952-ben került az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetéhez.

Irodalom: Bócsa Iván: Nekrológ. Bajai Jenő 1914-1996. = Növénytermelés. No. 4. (1996.) p. 417-418.@ Balassa János

(Sárszentlőrinc, 1814. máj. 5.- Pest, 1868. dec. 9.)
orvos, egyetemi tanár.

Irodalom: F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987, p. 489.@ Balassa József

(Baja, 1864. febr. 11. - Bp., 1945. febr. 26.)
tanár, nyelvész.
1886-1892 között tanár volt Székesfehérváron.

Irodalom: Sz 1/396., MÉL 1/83-84., VMÉL/50-51., Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [1995.] p. 60., ÚMÉL 1/295-296.

Megjegyzés: A VMÉL szerint születési ideje: 1864. márc. 11.@ Balogh István

(Székesfehérvár, 1914.- Székesfehérvár, 1990. dec. 17.)
kőműves.
Díjak: Székesfehérvár Díszpolgára, Szocialista Munka Hőse

Irodalom: [Vajda János] V. J.: Szigorú szeretet. Korunk hőse. = Népszava. 1975. ápr. 7. p. 5., Ez az a munkásság... [Környei Elek?] k. e.: Egy kőműves életpályája. = M. nemzet. 1975. ápr. 7. p. 5., A szocialista munka hősei, 1975. ... O. I.: A városépítő és tanítványai. = Népszabadság. 1975. ápr. 13. p. 6., Gerencsér Miklós: Az életmű. = G. M.: Középütt a gyár. Bp. 1980. p. 294-297., Halálozás. = Fmh. 1991. jan. 11. p. 6., [Kátay Antal] -ky-: Betonmenyország. = Fmh. 1991. jan. 14. p. 3., @ Baróti Géza, baróti

(Déva,1914. aug. 22. – Tatabánya, 1993. szept.) hírlapíró.
Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte. 1932-ben a Fejér megyei naplónál kezdte pályáját.
Díjak: Pető Sándor-díj - 1992

Irodalom: G 2/507., Ki kicsoda? 1981/57., Baróti Géza: Májusi lecke. = Népszava. 1961. ápr. 29. p. 2., Baróti Géza: Este Egerben. Városnéző. = M. nemzet. 1981. okt. 11. p. 10., Baróti Géza: Fehérvár fényei. Hazai tájak. = M. nemzet. 1982. máj. 13. p. 7., Arcképek jelenidőben. Császár Nagy László: A jelenlét kényszere. = M. hírek. 1982. 20. sz. p. 20-21., Baróti Géza: Utazó kereskedők. = Kirakat. 1983. 8. sz. p. 3., Csatár Imre: Apó. Arcképvázlat a hetvenéves Baróti Gézáról. = M. nemzet. 1984. aug. 22. p. 5., Baróti Géza: Kétarcú tó. = M. nemzet. 1985. júl. 2. p. 6., Baróti Géza: Pályám cserepei. = M. sajtó. 1987. 8-9. sz. p. 50-53., [Zaj László] Z. L.: Baróti Géza hetvenöt éves = M. nemzet. 1989. aug. 22. p. 4., Foltényi Tibor: Fehérvár, Sajtókörút 77. Egykori redakciók, újdonászok, slapajok... = Fmh. 1992. febr. 15. p. 7., Sajtódíjak. = Népszabadság. 1992. márc. 13. p. 13., Cs. E.: Míves riportok jutalma. = Kurir. 1992. márc. 13. p. 3., Újságírók elismerése. = Népszava. 1992. márc. 13. p. 5., Baróti Géza az első kitüntetett. Pethő Sándor-díj. = Új Magyarország. 1992. márc. 13. p. 5., (l. g.): Baróti Géza kapta a Pethő Sándor-díjat. = M. nemzet. 1992. márc. 13. p. 5., Ruffy Péter: A hírlapíró távozása. Baróti Géza örökre elaludt. = M. nemzet. 1993. szept. 3. p. 5. (Fényképével.), Elhunyt Baróti Géza. = Népszava. 1993. szept. 3. p. 4., [Foltényi Tibor] F. T.: Baróti Géza. = Fmh. 1993. szept. 16. p. 3. (Fényképével.), Baróti Géza író-újságírótól... = Népszabadság. 1993. szept. 16. p. 15., Végső búcsú Baróti Gézától. = M. nemzet. 1993. szept. 16. p. 5., Baróti Géza halálára. = Turizmus. 1993. szept. 22. p. 8., Köszönetnyilvánítás. = M. nemzet. 1993. okt. 30. p. 23., KKH p. 37., ÚMÉL 1/446.@ Baróti Szabó Dávid

(Barót, 1739. ápr. 10. – Virt, 1819. nov. 22.)
költő, műfordító, filológus, tanár.
1760-tól Székesfehérváron a jezsuita rendben tanult, majd tanított 1760-61-ig.

Irodalom: Sz 1/607., MÉL 1/122-123., Rónay György: Baróti Szabó Dávid. = Irodalomtörténet. 1955. 3. sz. p. 304-325., Vaderna József: Baróti Szabó Dávidról. Hibás az emléktábla. = Fmh. 1979. ápr. 15. p. 9., Zágoni Erzsébet: Háromszáz év a nemzeti műveltség szolgálatában. = Fmh. 1988. okt. 8. p. 5., A székesfehérvári József Attila Gimnázium tricentenáriumi évkönyve. [Székesfehérvár] 1988. p. 15-25., Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Bukarest. 1993. p. 279., ÚMÉL 1/447-448.@ Beély Fidél

(?, 1807. - ?)
Benedek-rendi szerzetes.
1830. aug. 6-án áldozó pappá szentelték, az MTA levelező tagja, 1839. nov. 22.

Irodalom: Fehér Katalin: Az Egyházi Tár történetéhez. = M. könyvszemle. 2003. 3. sz. p. 359.@ Bertalanffi Pál
Névváltozat: Bertalanfi Pál

(Csáva,1706. jan. 23. – Komárom, 1763. jan. 15.)
jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író.
Székesfehérváron tanított 1739-1740 és 1742-1744 között.

Irodalom: Sz 1/964-965., G 3/132., MÉL 1/197., Hevesi Attila: Bertalanffi Pál 1703-1763. = Földrajzi közlemények. 1974. 4. sz. p. 352-361., Csudatörténetek. Száz példa a 17-18. századi katolikus prédikációkból és példagyűjteményekből. [Bp.] 1985. p. 271., [Hölvényi György] H. Gy.: Bertalanffy Pál /1706-1763/. = Új ember. 1988. 11. sz. p. 6., ÚMÉL 1/690., Bertalanffi Pál. = A m. földrajztudomány története. MTA, 2006. p. 515-516.

Megjegyzés: Szinnyei szerint születési helye Polya, születése napja jan. 26. Sinkó Ferenc szerint születési helye Csáva vagy Felsőpulya. MÉL szerint halála napja jan. 11.@ Bilszky János

(Sztregovai származású, ? - Agárd, 1814. aug.)
ágostai evangélikus lelkész.
1785-ben lelkész volt Agárdon.

Irodalom: Sz 1/1068., G 3/337.@ Bodnár János

(?, 1914. - ?, 1991. nov. 4.)
A székesfehérvári Alba Regia SC elnöke volt.

Irodalom: Elhunyt Bodnár János. = Fmh. 1991. nov. 7. p. 7., Halálozás. = Nemzeti sport. 1991. nov. 9. p. 2.@ Bódogh Mihály, nemes-bikkesi

(Miskolc, 1789. jan. 25. – Miskolc, 1825. ápr. 25.)
orvos, tanító,szakíró.
Tanító volt Sárbogárdon 1810-1813-ig.

Irodalom: Sz 1/1143., Sárbogárd város története. Sárbogárd. 1989. p. 522.@ Boulles, Josef

(Székesfehérvár, 1810. - ?, 1864.)
katonatiszt.
Részt vett a 1848/49-es forradalomban. 1848. nov.-ben visszatért a császári seregbe.

Irodalom: Bona: Kossuth. p. 710.@ Börcs János
(Bicske, 1914. jan. 5.- Székesfehérvár, 1968. júl. 1.)
káplán.
A székesfehérvári papi otthonban halt meg, Bicskén temették el.

Irodalom: Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget. 1992. 1. köt. p. 42.@ Burghardt Leo

(Veszprém, 1837. ápr. 8. – Zirc, 1900. febr. 17.)
ciszterci rendi tanár, szakíró.
Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron fejezte be. Tanított is a fehérvári középiskolában, 1864-től. Jószágkormányzó Előszálláson.

Irodalom: Sz 1/1420., Sziklay p. 186.@ Buzási Ábel József
Névváltozat: Buzási Ábel, Buzási József

(Nagyláng, 1864. febr. 9. – Pécs, 1929. aug. 15.)
tankerületi főigazgató, ciszterci rendi gimnáziumigazgató.

Irodalom: G 4/322.@ Büchler Dávid

(Szögy, 1815. – Pásztó, 1907. szept.)
főrabbi.
1839-1847 között Bicskén működött.

Irodalom: G 4/331-334.@ Cudar Imre

(Bőcs, 1348. -?, 1389.í9
római katolikus főpap.
1371-75. fehérvári prépost

Irodalom: ÚMÉL 1/1016.@ Csáder Ferenc

(?, 1914.? - ?, 1990. júl.)
sportvezető.
A MTS Fejér Megyei Tanácsának csoportvezetője, majd az Ikarus SE sportlétesítmények vezetője volt. 1990. aug. 6-án temették el Székesfehérváron, a Szedreskerti temetőben.

Irodalom: Elhunyt Csáder Ferenc. = Fmh. 1990. aug. 1. p. 7., Halálozás. = Fmh. 1990. aug. 2. p. 6., Halálozás. = Nemzeti sport. 1990. aug. 3. p. 2., Köszönetnyilvánítás. = Fmh. 1990. aug. 9. p. 6.@ Cserny Vilmos

(?, 1914. - ?, 1996.)
tanár.
A velencei dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben több évtizedig szaktanár, igazgató. Velencén van eltemetve.
Díjak: Németh László-díj, 1996., Nagyváthy János-díj, 1998.

Irodalom: Együtt ünnepeltek. = Fmh. 1996. márc. 16. p. 1., 3., Fejér Megye Közgyűlése... = Fejér megyei közlemények. 1996. márc. 18. p. 2., Mély fájdalommal tudatjuk... = Fmh. 1996. dec. 7. p. 12., Kitüntetett pedagógusok. = M. mezőgazdaság. 1998. jún. 17. p. 5. (Fényképével), Európa-oszlopot farag. = Vasárnap reggel. 2003. aug. 17. p. 3. ill., Pintér István: Tétlenségre nem ítéltethetett... = Fmh. 2003. júl. 26. p. 3. ill.@ Csörgő Sándor

(?, 1914. jan. 8.-?, 1992. jan.)
jegyző.
A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban érettségizett. 1934-től az abai elöljáróságon gyakornok. 1940-től Előszálláson, majd Abán jegyző. Abára vonatkozó helyismereti adatokat gyűjtött.

Irodalom: A község krónikása. = Abai hírek. 1990. 1. sz. p. 6.@ Csuthy Zsigmond
Névváltozat: Dobozi Csuthy Zsigmond

(Doboz, 1814. – Kajdacs, 1884. nov. 22.)
református lelkész.
Szolgált Bicskén, Csákváron, Velencén.

Irodalom: Sz 2/453-454.@ Déri Béla

(Nyíregyháza, 1864. - ?)
színész.
1906-12-ig Székesfehérváron játszott.

Irodalom: MSzL p. 159.@ Ditrich László
Névváltozat: Dietrich László

(Székesfehérvár, 1814. – Székesfehérvár, 1890.)
százados, vasúti hivatalnok.
Ideiglenes zászlóaljparancsnok. A szabadságharc után 15 év várfogságra ítélték. 1850-ben kegyelmet kapott. 1884-ben Székesfehérváron élt.

Irodalom: Bona: Kossuth. p. 173-174., Balázs Katalin: Kossuth seregében. Fehérvári kapitányok. = Fehérvári hét. 1994. márc. 17. p. 12. (Arcképével.)

Megjegyzés: Halálozási helye lehet Vác.@ Dózsa Márton
Névváltozat: Dózsa Márton László

(?, 1914. - ?)
plébános, tanár, mezőgazdász.
1941-ben került Előszállásra, a zirci apátság birtokára számvevőnek. Majd a falu plébánosa volt 1951-ig. Később Baracs-Apátszálláson plébános, 1989-ig.
Díjak: Fejér Megye Díszpolgára, 1994.

Irodalom: Átadták a megyei kitüntetéseket. Ünnepi közgyűlés. = Fmh. 1994. márc. 16. p. 1., 3. (Fényképével.), Dózsa Márton László, 1914-1999. = Fmh. 1999. okt. 16., p. 10. @ Éhn Kálmán

(Rádpuszta, 1864. - ?, 1936.(?))
orvos.
Középiskoláit Székesfehérváron is végezte.

Irodalom: G 7/160.@ Eibisch Mária

(Székesfehérvár, 1864. okt. 1. - ?)
magánzó.
Vendéglős Berlinben.

Irodalom: G 7/173-174.@ Eischl János
Névváltozat: Lórodi Eduárd

(? - ?, 1858. ápr.)
főjegyző, országgyűlési követ, miniszteri tanácsos.
Gyermekéveit Székesfehérváron töltötte. 1839-től első aljegyző, 1842-1849-ig főjegyző a városban. 1848-ban a helyi Nemzetőrség szervezésével bízták meg.

Irodalom: Lauschmann Gyula: Lórodi Eduárd. – Székesfehérvár. 1912. 28 p.@ Erba, Odescalchi Sándor

(Bp., 1914. márc. 23. - ?)
író, jogtudományok doktora.
József Ferenc főherceg leányának, Margitnak a férje. Többször járt Alcsúton. Svédországban él.

Irodalom: Erba Odescalchi Sándor: Testamentum. Életem regénye. Bp. 1991. 1. köt. p. 209-215, 2. köt. p. 431-442, 514-524, 539-543., Molnár Károly: Könyvet írt a herceg. Keresztelőjére négyesfogat vitte a koronázótemplomba. = Fmh. 1992. máj. 6. p. 7.@ Exner Győző

(Beregszász, 1864. szept. 22. - Bp., 1945. okt. 14.)
költő, író, középiskolai tanár.
1894-től tizenhét évig Székesfehérváron tanított. A Székesfehérvári Sakkozó Társaság első elnöke.

Irodalom: Magyar sakktörténet. 3. köt. Az első magyarországi nemzetközi sakkversenytől a második magyar sakkszövetség megalakulásáig 1896-1921. Bp. 1989. p. 29-30., 190-192., Sz 2/1474.@ Farádi Szabó József

(Szentiván,1914. –Székesfehérvár, 1969.)
igazgató.

Irodalom: Közlöny. A Fejér Megyei Tanács hivatalos lapja. 1989. 1. sz. p. 18.@ Farkas Ferencz, királyhegyi

(Székesfehérvár, 1786. szept. 22. – Székesfehérvár, 1864. márc. 11.)
teológiai doktor, vovadrai címzetes püspök, székesfehérvári nagyprépost.
Székesfehérváron tanult, püspöki titkár, ugyanitt tanár. 1828-ban kanonok, 1838-ban nagyprépost.

Irodalom: Sz 3/159-160.@ Farkas Gyula

(Kismarton, 1864. szept. 27. – Göttingen, 1958. júl. 12.)
irodalomtörténész, egyetemi tanár, gimnáziumi tanár.
Tanított a székesfehérvári főreál gimnáziumban.

Irodalom: MÉL 1/469., Halmos István: Jeles tanárok és tanítványok. = A székesfehérvári József Attila Gimnázium tricentenáriumi évkönyve. Székesfehérvár. 1988, p. 15-25., Schneider Márta: Farkas Gyula berlini évei. = Varietas historiae. Bp. 1990, p. 191-200., Magyar Tudósok Önéletrajzai. 2003. p. 376-377.

Megjegyzés: Születési idő lehet 1894.@ Farkasházy Hugó
Névváltozat: Fischer Hugó

(Székesfehérvár, 1864. máj. 18. - ?)

ügyvéd.

Irodalom: G 8/388.@ Fenyvessy Adolf, zalai
Névváltozat: Grünbaum Adolf

(Zalaegerszeg, 1839. jan. 10. - Bp., 1920. jan. 18.)
az országgyűlési gyorsiroda főnöke.
Középiskoláit Székesfehérváron végezte.

Irodalom: Sz 3/386-387., ZÉK/72., ÚMÉL 2/625-626.

Megjegyzés: 1899-től Zalai@ Fessler Ignácz Aurél

(Zarándfalva, 1756. máj. 18. – Szentpétervár, 1839. dec. 15.)
ágostai evangélikus püspök, MTA külföldi levelező tagja.
1773. júl. 9. Móron a kapucinus rendbe lépett, a besnyői kolostorban is élt.

Irodalom: Sz 3/429-437., ÚMÉL 2/661-662.@ Fligl József

(Székesfehérvár, 1802. szept. 4. - ?, 1864 körül)
római katolikus pap.
Káplán és plébános Válon.

Irodalom: Sz 3/561.@ Fordermayer Vilmos
Névváltozat: Fordmayer Vilmos

(Sopron, 1814. nov. 6. – Oka, 1871. nov. 13.)
tanár.
A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tanított.

Irodalom: Halmos István: Jeles tanárok és tanítványok. = A székesfehérvári József Attila Gimnázium tricentenáriumi évkönyve. Székesfehérvár. 1988. p. 15-25., G 9/403.@ Forster Antal

(Dunaföldvár, 1789. - ?)
nemzetőr alezredes.
1848. jún.-tól a Fejér és Veszprém megyei lovas nemzetőrség parancsnoka.

Irodalom: Bona. 1987. p. 358.@ Frey Ferenc Jácint

(Mór, 1914. máj. 20. – Bp., 1983. márc. 27.)
szerzetes.
1945-ben jelent meg A kapucinusok Mórott c. munkája.

Irodalom: MKATL 3/835.@ Fülöpp István

(Csákány, 1864. júl. 24. – Felcsút, 1925.)
római katolikus pap.
Lelkész Bicskén, Felcsúton, Alapon.

Irodalom: G 9/871., MKATL 3/862@ Gács György, Z[artler]

(Bp., 1914. okt. 18. – Bp., 1978. máj. 1.)
festő.
Dunaújvárosban a Bartók Béla Művészeti Ház üvegablakait készítette (Sztálinváros, 1953-55.)

Irodalom: ÚMÉL 2/875.@ Gara József
Névváltozat: Garabonciás, Vértesaljai, Fekete Álarc, Kiffer

(Székesfehérvár, 1864. - Bp., 1923. okt. 30.)
hírlapíró, író, lapszerkesztő.
1882-ben Székesfehérváron érettségizett. A Szabadság belső munkatársa, majd a Fehérvári Hírlap szerkesztője. A rongyos élet c. színművét Székesfehérváron mutatták be. 1890-től Budapesten élt.

Irodalom: Sz 3/1000-1001., MÉL 1/568., ÚMÉL 2/912.@ Geregye Pál

(? - ?, 1264-71 között)
országbíró.
1238-tól 1242-ig Fejér vármegye ispánja.

Irodalom: MÉL 1/586-587.@ Glatz Menyhért János

(Lovászpatona, 1814. aug. 22.- Magyarpolány, 1854. máj. 30.)
ciszterci áldozópap.
1840-42-ben gimnáziumi tanár Székesfehérváron.

Irodalom: G 10/936.@ Göllner László

(?, 1914. - ?)
gyógyszerész
Díjak: Bicskéért, 2001 ; Bicske Díszpolgára, 2005.

Irodalom: (Töttő Rita, S.)(str): Közösségért, kultúráért díjak. = Fmh. 2005. márc. 16. p. 4., Kötődéseink. Bicske. 2006. p. 134-135. ill.@ Greksa Kázmér

(Pécs, 1864. dec. 23. - ?)
bölcseleti doktor, ciszterci rendi áldozó pap.
1889-1892-ig a Szent István Gimnázium tanára Székesfehérváron.

Irodalom: Sz 3/1456., Palos Gy. Bernardin: A középiskolai tanárok közművelődési tevékenysége Székesfehérvárott, 1813-1944. = A Dunántúl településtörténete. 5. 1900-1944. [Pécs]. Veszprém. 1982. p. 349., ÚMÉL 2/1100.@ Grimm Károly
Névváltozat: Grimm Károly Szilárd András

(Martonvásár, 1914. - ?)
gyógyszerész.

Irodalom: G 11/403-404.@ Gyarmati István

(Tác, 1914. szept. 12.- ?,)
tűzoltó hadnagy.
Székesfehérvár Városi és Járási Tűzrendészeti Alosztályának parancsnoka 1953-1954. Sárbogárdi járás Tűzoltó Alosztályának parancsnoka 1954-1958.

Irodalom: Csiszár. p. 44., 92.@ Győry Ferencz

(Perkáta, 1839. ápr. 23. - ?)

császári és királyi kamarás, főispán.

Irodalom: Sz 4/104.@ Gyulai László

(Bp., 1914. febr. 23. - Bp., 1973. febr. 12.)
gyógypedagógus, országgyűlési képviselő.
Polgárdi-Tekerespusztán gyógypedagógus 1955-től, majd a telep igazgatója. Kisgazdapárti képviselő.
Irodalom: Vida-Vörös. p. 79.@ Haáder Pál
Névváltozat: Hadhalmy Pál

(Veszprém megye, 1796. – Székesfehérvár, 1867. jún. 5.)
ügyvéd, tanácsos, polgármester.
1836. febr. 29-től 1840. febr. 14-ig Székesfehérvár polgármestere. 1839-40-ben, 1847-48-ban országgyűlési követ. 1842-től a város főbírája. 1848-49-ben ismét polgármester.

Irodalom: Sz 4/197., Erdős Ferenc: Hadhalmy /Haáder/ Pál /1848-1849/. = Fmh. 1990. szept. 19. p. 3., Haáder (Hadhalmi) Pál. = Árgus. 1998. 2. sz. p. 66-67., Haáder (Hadhalmi Pál) Pál. = Fejér megyei kalendárium. [19]98. [Székesfehérvár], 1997. p. 278-280.@ Habsburg Albert

király.

Irodalom: Fülöp Gyula: Habsburg Albert, 1437-1439. = F. polgár. 2000. nov. p. 10. ill. /Alba Regiában eltemetett királyaink, 11./@ Habsburg Ferdinánd, I.

(Alcala, 1503. márc. 10. - Bécs, 1564. júl. 25.)
király.
1527.nov. 3-án Székesfehérváron koronázták.

Irodalom: Fülöp Gyula: I. Ferdinánd (1526-2564). = Fmh. 2000. júl. 8. p. 6. (Székesfehérváron koronáztatott, 31.)@ Hajdics Eusebius

(Győr, 1714. – Pápa, 1783. ápr. 18.)
szent Ferencz-rendi szerzetes.
A székesfehérvári rendház egyházi szónoka, főnöke

Irodalom: Sz 4/260.@ Hatsek József

(Hódmezővásárhely, 1914. jún. 9. –Székesfehérvár, 1995.)
A székesfehérvári izraelita hitközség elnöke.

Irodalom: [Pekarek János] P. J.: "Okos ember nem akadt, csak szerencsés..." Hatsek József nyolcvanéves. = Fehérvári hét. 1994. jún. 23. p. 37. (Arcképével.), Akik eltávoztak... = Új élet. 1995. szept. 15. p. 8.@ Herman Ottó
Névváltozat: Hermann Ottó

(Breznóbánya, 1835. jún. 26. - Bp., 1914. dec. 27.)
politikus, természettudós, néprajzkutató, polihisztor.
Az 1887-ben megjelent A magyar halászat c. könyvéhez gyűjtőmunkáit a Velencei-tónál és Enyingen végezte. Az agárdi Chernel István Madárvártán van domborműve. Róla nevezték el a Fejér megyei madárbarátok körét. Székesfehérváron utcát neveztek el róla.

Irodalom: MÉL 1/710-711., Radetzky Jenő: Herman Ottó emlékek Fejér megyében. = Búvár. 1974. 6. sz. p. 360-361., Kálmán Gyula: Herman Ottó Fejér megyei kapcsolatai. = Fmh. 1990. febr. 3. p. 6., A nemzet utolsó polihisztora / Herman Ottó (1835-1914) = Nimród. 2004. dec. p. 39., Köveskuti György: Hermann Ottóra (1835-1914) emlékezünk = Erdészeti lapok. 2005. febr. p. 50.

Megjegyzés: Kálmán Gy. szerint halálozási éve 1915.@ Homoki-Nagy István

(Mezőtúr, 1914. – Alcsútdoboz, 1979.)
filmrendező.
Alkotóhelye az alcsútdobozi arborétumban lévő erdészház, 1960-tól.
Díjak: Fejér Megye Díszpolgára (posztumusz), 2000. márc. 15.

Irodalom: Radetzky Jenő: A természetfilm költője.= M. nemzet. 1980. jan. 8. p. 9. (Tisztelt Szerkesztőség!), Vincze István: Filmek és filmsztárok Alcsútdobozról. "Köszönet Fejér megyének..." = Fmh. 1979. jan. 14. p. 9., Filmévkönyv. 1979. Bp. 1980. p. 251., Vicze István: Semmi különös a házon. = Szabad Föld. 1979. 3. sz. p. 11., Zsigmond Mária: Lesben ... = Világ ifjúsága. 1963. szept., Radetzky Jenő: Hetvenéves lenne a természetfilm költője. Homoki-Nagy István. = Fmh. 1984. dec. 5. p. 4., Dr. Homoki Nagy István emlékezete. = M. nemzet. 1986. aug. 14. p. 6., Demeter Imre: Homoki Nagy Istvánnal - a Vértes alján. = Film színház muzsika. 1962. dec.21., Tribolt Lajos: Új díszpolgárokat avattak = Fmh. 45. évf. 63. sz. 2000. márc. 16. p. 4.@ Horváth Lajos

(Borosgyőr, 1914. júl. 16. - ?)
középiskolai tanár.
Iskoláit a székesfehérvári állami reáliskolában is végezte.

Irodalom: G 14/ 473.@ Horváth László

(Sóskút, 1839. okt. 14. - ?)
római katolikus pap.
Székesfehérváron püspök szertartó, szentszéki aljegyző, a papnövendékek lelki igazgatója és tanára.

Irodalom: Sz 4/1265.@ Hunyadi Mátyás, I.

(Kolozsvár, 1443. febr. 23. (24.) – Bécs, 1490. ápr. 6.)
király.
1464. márc. 29-én koronázták meg Fehérváron. 1490. ápr. 24-én temették Székesfehérváron.

Irodalom: MÉL 2/169-171., Fügedi Erik: Mátyás király = Ezer év : Arcképek a magyar történelemből. [Bp.] 1985. p. 51-[58]., Fülöp Gyula: Hunyadi Mátyás. Fehérvári történeti arcképcsarnok /17/. = Fmh. 1989. máj. 27. p. 6., Fülöp Gyula: Mátyás király (1-2) = Fmh. 1990. febr. 17. p. 7. ; febr. 24. p. 7., Kremnitzky Gábor: Mátyás király temetése. = Fmh. 1990. ápr. 29. p. 6., E. Kovács Péter: Matthias Corvinus Bp. 1990. p. 201., [48] t., Mátyás muzsikája. = Székesfehérvár. 1990. 4. sz. p. 5., Fülöp Gyula: I. (Hunyadi) Mátyás, 1458-1490. = F. polgár. 2000. dec. p. 10. : ill. /Alba Regiában eltemetett királyaink, 12./, Holler László: Bizonyosság és kétség: 540 éve koronázták meg Mátyás királyt. = M. hírlap. 2004. márc. 27-28. p. 24., Szabó Zoltán, Hegedűs Péter: Megnyúzott ország legendás királya. = IPM. 2008. máj. p. 14-21. ill., Fülöp Gyula: I. (Hunyadi) Mátyás. = Fmh. 2000. jún. 10. p. 5. : ill. /Székesfehérvárott koronáztatott/, Horváth Gabriella: Emlékezés Mátyás királyra. = Tanító. 2008. 7. sz. p. 10-12.@ Huszár Dezső

(Pest, 1864. dec. 25. – Sárbogárd, 1944. dec. 6.)
az állattudományok doktora, nemzet- és országgyűlési képviselő.
Fejér vármegye főszolgabírája, Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja. A Székesfehérvári Ciszterci gimnáziumba járt. 1889-ben Sárbogárdon, 1900-tól Adonyban szolgabíró. 1918-ban visszavonult sárbogárdi birtokára gazdálkodni.

Irodalom: Vajay p. 169-170., Sárbogárd város története. Sárbogárd. 1989. p. 531.@ Huszár Imre

(Rábaszentmihály, 1804. okt. 13. – Ödönmajor, 1864. jún. 30.)
gazdatiszt.
Fejér megyében töltött néhány évet.

Irodalom: Sz 4/1450.@ Imrik László

(Keszthely, 1914. - ?,)
erdőmérnök, tanár, szakíró.
1941 után a csákvári hitbizományi uradalom erdőhivatalánál dolgozott.

Irodalom: Firbás Oszkár: Tanárainkról. = Erdő. (1985.) p. 550-557.@ Jakab Lajos

(Marosvásárhely, 1839. – Bp., 1890. márc. 23.)
színész, rendező, igazgató.
1882-88-ig Székesfehérváron játszott.

Irodalom: MSzL p. 332.@ Janny József

(Székesfehérvár, 1814. márc. 7. - ?)
iskolaigazgató, karnagy.
Székesfehérváron tanított. 1837-1886 között székesegyházi karnagy.

Irodalom: Sz 5/394., Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete. = Székesfehérvár évszázadai. (1979.) p. 184-193., Ifjúsági könyvek egy pesti polgárcsalád házikönyvtárából (1840-1913). = M. könyvszemle. 1993., p. 342.@ Jóvári Imre

(Perkáta, 1914. aug. 4. - Székesfehérvár, 1956. okt. 24.)
rendőr százados, segédmunkás.
A rendőri szolgálatot 1940-ben kezdte meg. 1945-ben tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. A Fejér megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi nyomozója. A megyei Rendőr-főkapitányság védelménél esett el. Székesfehérváron temették el.

Irodalom: Hunyadi. 99. l., A Belügyminisztérium hősi halottai ... 84. l., Székesfehérvár áldozatai 1956. = Forradalmár. Székesfehérvár-Dunaújváros. (1994.) p. 54., Tetteikben élnek. p. 261-262., In memoriam 1956. Bp. 2006. p. 145. @ Jung Márton

(Székesfehérvár, 1914. - ?)
mesterszakács.
16 éves koráig Székesfehérváron élt.

Irodalom: Jung Márton. (1914-1955) = Vendéglátás. 1995. ápr. p. 22. (Fényképével.)@ Juristowski Miklós
Névváltozat: Imre Antal

(Székesfehérvár, 1864. dec. 5. - ?)
hadbíró, szakíró.
A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban érettségizett. Joghallgatóként a MÁV üzletgyakornokaként Bicskén, majd Herceghalmon szolgált. 1906-ban a székesfehérvári honvédelmi kerületi bíróság vezetője. Alapító tagja a Székesfehérvári Vörösmarty Körnek.

Irodalom: G 16/910-912., Juristowski Miklós ezredes-hadbíró élete és munkássága. Eger. (1937.) p. 103.@ Kaiser Károly

(Nagyperkáta, 1864. okt. 11. – Bp., 1929. dec. 18.)

vegyész, orvos
Irodalom: MÉL 1/837-838., G 16/62-63.@ Kálmán Ferencz

(Nagy-Falud, 1827. jan. 9. – Némedi, 1864. szept. 14.)
református lelkész.
Elemi iskoláit Polgárdiban végezte. Gimnáziumi tanár volt: Dégen, Szilas-Balháson.

Irodalom: Sz 5/862-863., KÉL p. 136.@ Kálmán Odo Ferenc

(Székesfehérvár, 1914. aug. 7.- Győr, 1945. nov. 20.)
gimnáziumi tanár, bencés szerzetes.

Irodalom: MKATL 6/62.@ Kemény Armand

(?, 1914. nov. 16. -?, 1972. nov. 29.)
állatorvos, egyetemi tanár.
Általános iskoláit Székesfehérváron végezte.

Irodalom: Dr. Kemény Armand, 1914-1972 / írta Kovács Gyula és Fehér György. = Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink. Bp. 1986. p. 94-95.@ Kétli Károly
Névváltozat: csurgói Kétly Károly

(Fehérvárcsurgó, 1839. szept. 14. – Bp., 1927. febr. 19.)
orvos, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja. Az orvosi kamara "atyja". Emléktáblája a fehérvárcsurgói orvosi rendelő falán.

Irodalom: Sz 6/167-168., VMÉL/268., MÉL 1/912., Balázs Katalin: Egy tudós életútja. Hogyan lett egy zsellérfiúból báró. = Fmh. 1987. ápr. 11., p. 7., (Móré Erzsébet) M.: Fehérvárcsurgó szülötte. Száz éve Kéthy Károly alapította az Országos Orvosszövetséget. = Fmh. 1998. márc. 7., p. 4. (fotóval), (sl): Új fogorvosi rendelő. = Fmh. 2002. júl. 11. p. 3.@ Kézdi-Kovács László

(Alsó-Cikola, 1864. jan. 11. - ?)
festőművész, hírlapíró.

Irodalom: Sz 6/175-176.@ Király László

(Esztergom, 1914. - ?,)
testnevelő tanár, szakfelügyelő.
Munkásság: 1946-48-ig a Székesfehérvári Tankerület szakfelügyelője volt.

Irodalom: A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve, 1980/81. Bp. 1982. p. 58.@ Kis Boáz, id.

(Sárbogárd, 1914. júl. 3. - ?,)
református lelkész.
Sárbogárdon, Vértesacsán, 1956-tól Csákváron lelkész.

Irodalom: Kis Boáz: Nemzedékről nemzedékre Születésnapi beszélgetés id. Kis Boázzal. = Reformátusok lapja. 2000. júl. 2. p. 4.@ Kis György

(Adony, 1914. nov. 13. - ?,)
római katolikus pap, teológiai doktor.
Adonyban járt elemi iskolába. Apja dr. Kis Jenő, ügyvéd volt Adonyban. Kalocsán járt gimnáziumba. 1937-ben szentelték pappá, a veszprémi egyházmegyében működött. 1978-tól Ausztriában élt. Önéletrajzi kéziratát szeretné Magyarországon megjelentetni. (1985 decemberéig még nem jelent meg.)

Irodalom: "... a múltat ne hagyjuk befejezetlenül tovább élni ..." / Kis György ; [riporter] Szemes Sándor. = Befejezetlen múlt. Keresztények és zsidók, sorsok. Bp. 1986. p. [261-310.], [5.] t., Megjelölve Krisztus keresztjével és Dávid csillagával. Bp. 1987. - 367 p., "Ne menj tovább barátom..." [Bp.] [1994.] p. 23. (Fényképével.)@ Kiss Dániel

(?, 1880. szept. 19. - ?)

református lelkész, szakíró.
[1913-ban?] 1914-ben került Sárbogárdra. Szerkesztője volt az 1916-1917-ben Sárbogárdon szerkesztett és kiadott Vértesalja című lapnak. Feldolgozta a sárbogárdi református egyház történetét. Ő hívta létre a Református Olvasókört is.

Irodalom: Sárbogárd város története. Sárbogárd. 1989. p. 529., G 16 / 546-547.@ Kiss György Gyula dr.

(Adony, 1914. nov. 13. - ?,)
plébános.
1937. júl. 25-én pappá az insbrucki Canissianum kápolnájában.

Irodalom: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget 1992. 1. [rész], p. 445-446. (Fényképével.), Vasmise 65 év után. = Fmh. 2002. júl. 25. p. 3. /Röviden/@ Kiss József

(Seregélyes, 1914. jún. 7. – Besnyő, 1975. aug. 2.)
kubikos, gazdasági cseléd, politikai munkatárs, tsz-tag.
A kápolnásnyéki Csekés szőlőhegyen és Pázmándon működő kommunista sejt és a pesterzsébeti illegális pártalapszervezet összekötője. 1937-től Székesfehérváron katona. 1939-től Felsőbesnyőn cseléd. 1944-ben katonaként átszökött a szovjet csapatokhoz. A felszabadulás után Felsőbesnyőn párttitkár. A besnyői tsz tagja.

Irodalom: Tetteikben élnek p. 305-306.@ Klár Józsefné

(Felcsút, 1839. dec. 5. – Kömlőd, 1926. szept. 8.)
színész, író.
Székesfehérváron lépett fel először.

Irodalom: Sz 6/468-469., MÉL 1/37., Sziklay p. 251., ÚMÉL 1/146.@ Korda Dezső

(Kisbér, 1864. jan. 8. - ?))
gépészmérnök, egyetemi tanár, feltaláló, szakíró.
Székesfehérvárott is járt középiskolába.

Irodalom: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Bp. 2., Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. 1989. p. 95-96., MTTT 284-285.@ Kozma Flóra
Névváltozat: Perczel Ferencné

(Baracska, 1864. – Baracska, 1925. dec. 31.)
hírlapíró, egyházi író.
Baracskán temették el 1926. jan. 3-án.

Irodalom: Kelemen Miklós: Unitárius elődeinkről... Perczelné sz. Kozma Flóra [1864-1925]. = Unitárius élet. 1995. nov. p. 6-7.@ Kozma Miklós

(Nagyvárad, 1884. szept. 5.- Ungvár, 1941. dec. 7.)
ellenforradalmi politikus, az MTI és társvállalatai elnöke, Kozma Ferenc (Bárd Miklós) örökbe fogadott fia, belügyminiszter, kormánybiztos.
1910-11-ben Székesfehérváron szolgált, mint hadnagy. Itt magánúton érettségit tett. A tanácsköztársaság alatt Iváncsán lakott. A baracskai temetőben síremléke van.

Irodalom: MÉL 1/998., 3/(1985)/ 917., Kozma György: A leveldi Kozma-család története. Bp. 1940. p. [191]-204., Síremlék - avatás. = Népszava. 1989. szept. 16. p. 11., Fürész Gyula: A fehérvári 10-es huszárokra emlékezünk. Limanova 1914. = Fmh. 1990. dec. 15. p. 7.@ Kőmíves Imre

(Bodajk, 1839. okt. 1. - ?, 1921.)
vándorszínész, színigazgató, költő, színdarabíró.
Elemi iskoláit Lepsényben végezte. Kossuth emlékév című verseskötete 1895-ben jelent meg Székesfehérvárban.

Irodalom: MÉL 1/1000-1001., Gajdó Tamás: Az elfeledett vándorszínész. 150 éve született Kömives Imre. = Fmh. 1989. szept. 30. p. 8., Lepsény. = Fejér megyei történeti évkönyv. 20. Székesfehérvár. 1989. p. 189.@ Köves János

(Jánosháza, 1813. máj. 21. – Felsőörs, 1887. dec. 2.)
lelkész.
Enyingen plébános, Felsőörsön prépost (1842-től) 1839-ben Székesfehérváron pappá szentelték. Káplán Mezőkomáromban.

Irodalom: Sziklay p. 255-256., G17/539., VMÉL/298.@ Kuncz Ignác

(Réd, 1841. júl. 31. -?)
jogi doktor, akadémiai tanár.
Székesfehérváron tanult. 1864-1866-ig Fejér megye aljegyzője.

Irodalom: Sz 7/475/476.@ Kurucz Gyula

(?, 1864. – Székesfehérvár, 1923. júl. 21.)
tanfelügyelő, hírlapíró.

Irodalom: G 17/795.@ Láczai Szabó József

(Sárospatak, 1764. júl. 14. – Sárospatak, 1828. szept. 21.)
egyházi író, református lelkész.
1805-1807-ben Lepsényben lelkész.

Irodalom: Sz 7/613-616., MÉL 2/9-10.@ Lendvai Károly

(Székesfehérvár, 1914. - 1979. jún. 24.?
bölcsészdoktor, geofizikus, szakíró.
Munkásság: Elemi és középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte.

Irodalom: Batur, Salamon: Dr. Lendvai Károly. 1914-1979. = M. Geofizika. 1979. 5. sz. p. 200.@ Lepsényi Miklós József

(Lovasberény, 1860. márc. 26. – Nógrádszakál, 1914. márc. 29.)
római katolikus lelkész, egyházi író, politikus.
A gimnáziumot Székesfehérváron végezte.

Irodalom: Sz 7/1110., MÉL 2/64., 3(1985)/921.@ Lévay Gyula

(Káloz, 1864. - ?)
asztalosmester, hírlapíró, költő.
Segédként Kálozon is dolgozott, majd 1894-ben átvette apja üzemét. 24 évig a Székesfehérvár és Vidéke helyi tudósítója.

Irodalom: G 17/1013.@ Löwisohn Salamon

(Mór, 1789. – Mór, 1822. ápr. 25.)
tudós.

Irodalom: Sz 8/44.@ Madarász József, kisfaludi

(Nemeskisfalud, 1814. aug. 27. – Kispest, 1915. jan. 31.)
politikus, ügyvéd.
Madarász László öccse. Szülei 1817-től Cecén éltek. Részt vett a megye ellenzéki mozgalmaiban. 1848-tól 1915-ig a sárkeresztúri kerület országgyűlési képviselője.

Irodalom: Sz 8/233-235., Az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp. 2002. p. 527-532., Illyés Gyula: Egy régi jó képviselő. = Csillag. 1953. p. [953]-963., Környei Elek: Cece népe ma is emlékezik "régi jó képviselőjére", Madarász Józsefre. = M. Nemzet. 1958. 133. sz. p. 2., Madarász József: Gyásznapok 1849-ben. = Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. 1. kötet. Bp. 1979. p. [221]-258., Két flamingó: Madarász László (1811-1909), Takács Ferenc: Madarász József (1814-1915). Bp. 1982. p. 443., MÉL 2/113., Longest membership. The longest span as a legislator was 83 years by József Madarász (1814-1915). He first attended the Hungarian Parliament in 1832-36 as oblegatus absentium (i.e. on behalf of an absent deputy). He was a full member in 1848-50 and from 1861 until his death on 31 Jn. 1915. A közlés teljes szövege. = Guinness book of records. Ed., compiler Norris Mc Whirter. Sports ed. Stan Greenberg. 26. ed. London, Enfield, Middlesex, [1979.], Guinness Superlatives. p. 180., Hazámat, mint engem, a sírok ébresztettek kötelességünk teljesítésére. = A föld megőszült : Emlékiratok, naplók az abszolutizmus (Bach) korából 2. kötet. Bp. 1985. p. [293-335]., Farkas Gábor: Madarász József, a sárkeresztúri országgyűlési kerület képviselője 1848-1915. = Sárbogárd helytörténete. Tudományos ülés, 1. kötet. Sárbogárd [1986]. fol. 21-31., Sárbogárd város története. Sárbogárd. 1989. p. 523., Gyimesi Dömötör: Száznyolcvan éve született: A cecei Madarász József, az utolsó törzsfő". = Fmh. 1994. aug. 27. p. 9., Madarász József. A Függetlenségi párt vezére. = Kis újság. 1989. nov. 9. p. 9.@ Madarász Lajos, Izsák

(Kaposvár, 1914. szept. 16. – Fót, 1976. szept. 13.)
református lelkész esperes.
Segédlelkész Sárkeresztúron, Sárbogárdon 1938-39-ben, Tabajdon 1939-ben, Abán 1939-40-ben.

Irodalom: MÉL 4 /414.@ Mándoky Sándor (alfalvi)

(Marosvásárhely, 1864. szept. 7. -?)
segédlelkész, tanár.
Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte.

Irodalom: Sz 8/491.@ Materényi Gábor

(Csákvár, 1764. márc. 22. - ?, 1832. jan. 14.)
apát-plébános.

Irodalom: Pfeiffer p. 702.@ Melaun Antal

(Benic, 1839. - ?)
Karmester.
Helyőrsége 1866-1867-ben: Székesfehérvár

Irodalom: Marosi. p. 188.@ Mészáros József

(Ács, 1764. febr. 22. – Székesfehérvár, 1839. dec. 14.)
kanonok.
Székesfehérváron is járt gimnáziumba. 1789-ben Bodajkon káplán. Iszkaszentgyörgyön, Válon plébános.

Irodalom: Sz/1157-1159.@ Miklósy Gyula

(Kaposvár, 1839. jan. 10. - ?, 1891. jún. 23.)
színigazgató.
1869-ben a székesfehérvári színházban volt állásban.

Irodalom: Sz 8/1335-1336., MÉL 2/210-211.@ Müller István

(Dinnyés, 1914. - ?)
Díjak: Pro Natura Emlékérem, 1975., Dinnyés Díszpolgára, 2008.

Irodalom: Kovalcsik Katalin: Még mesél a Fertő. = Fmh. 2008. nov. 6. p. 9. ill. /Bakonytól a Dunáig/@ Nagy Ignácz, sélyei

(Székesfehérvár, 1733. júl. 25. – Pest, 1789. dec. 9.)
teológiai doktor.
Székesfehérváron is járt iskolába, ugyanitt 1777. aug. 22-én székesfehérvári püspökké nevezte ki Mária Terézia. 1789-ig püspök.

Irodalom: Sz 9/587-589., Németh László: Sélyei Nagy Ignác. 1777-1789. = A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. p. 65-75., MÉL 2/267., Németh László: a székesfehérvári egyházmegye kialakulása /1688-1777/. = Székesfehérvár évszázadai. 4. kötet. p. 51-91., Zágoni Erzsébet: Szellem - univerzum. = Fmh. 1988. dec. 24. p. 7., Mózessy Gergely: Egyházmegyénk püspökei. Sélyei Nagy Ignác (1777-1789). = Szent István Városa. 1997. dec. p. 5., VMÉL/357.

Megjegyzés: VMÉL: máj. 5. halálozás@ Nagy Tibor

(Gyúró, 1914. márc. 15. - ?, 2006. jún. 28.)
evangélikus lelkész.
Tordason segédlelkész. 1940-től 1984-ig segédlelkész Székesfehérváron. 1948. júl. 1. megválasztott lelkész, 1984. szept. 1-ig vezette a gyülekezetet. Budapesten él.
Díjak: Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára, 2004., Gyémántdiploma, 2006.

Irodalom: Kovács E.: A Székesfehérvári Evangélikus Gyülekezet története. p. 126-127., Halálozás. = Evangélikus élet. 2006. júl. 16., Bencze András: Nagy Tibor, 1914-2006. = Evangélikus élet. 2006. júl. 30. p. 10. ill., Fájó szívvel... = Fmh. 2006. júl. 26. p. 12., Emlékezzünk. = Fmh. 2006. júl. 29. p. 9. ill.@ Nedeczky-Griebsch Győző

(Szolgaegyháza,1914. - ?)
tartalékos huszárhadnagy.

Irodalom: Bene-Szabó. p. 457@ Neumann Bernát

(?, 1839. – Bp., 1919.)
gyártulajdonos.
1872-ben üveggyárat alapított Úrkuton (az ajkai gyár elődje). Az 1871-es évek elejétől 1888 végéig Székesfehérváron élt.

Irodalom: Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története. Neumann Bernáttól a Kossuch cégig, 1878-1891. = Tanulmányok Veszprém megye múltjáról Veszprém. 1984. p. 531-693. ill.@ Név: Földes László
Névváltozat: Szuhai István

(Kiskunhalas, 1914. júl. 27.- ?)
asztalossegéd, pártmunkás, miniszterhelyettes, Hungexpo vezérigazgatója, író.
Munkásság: 1951-1954 között a Dunai Vasmű párttitkára.

Irodalom: Munkásmozgalom története. l. kötet. 1976. p. 176., A világkiállító. Interjú Földes Lászlóval, a budapesti Vadászati Világkiállítás volt kormánybiztosával, a vadásszal. [Riporter: Csekő Sándor] -css-. = Nimród. 1981. 8. sz. p. 338-339. (Arcképével.), Földes László: A második vonalban. [Bp.] 1984, Kossuth. 300 p. [24] t., Földes László: Mindig betérek a városba. Beszélgetés Földes Lászlóval. [Riporter]: Pekarek János. = Dh. 1985. febr. 22. p. 5., Horváth Lajos: Fejér megye képviselői. A magyar országgyűlés 1956-57-ben. = Hunnia. 1997. aug. 25. p. 18-20.@ Név: Salgó Dezsőné

(?, 1914. - ?, 2003.)
gimnáziumi igazgató, aranydiplomás.
1952-től élt Dunaújvárosban. A dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium első igazgatója 1953-tól.

Irodalom: Kiss G. Péter: Múlt és jelen. Aranydiplomás házaspár. = A hírlap. 3. évf. 1. sz. 1992. jan. 3. p. 5. ill., Dr. Salgó Dezsőné, 1914-2003. = Dh. 14. évf. 106. sz. 2003. máj. 8. p. 5. ill.@ Ney Ferenc

(?, 1814. - ?, 1889.)
pedagógus.
Székesfehérváron is élt, 1833-37-ig nevelő Martonvásáron a Brunszvik családnál. Emléktábláját 1979-ben leleplezték a budapesti Eötvös József Gimnáziumban.

Irodalom: Környei Elek: Ney Ferenc emlékére = M. Nemzet. 1979. febr. 21. p. 9., [Lukácsy Sándor] L. S.: Martonvásári emlék. = Muzsika. 1963. 5. sz. p. 31.@ Osztrovszki György

(Kolozsvár, 1914. márc. 28. Bp., 1988. okt. 15.)
országgyűlési képviselő.

Irodalom: Országgyűlési almanach, 1947. p. 304.@ Paksi Olivér

(? - ?, 1364-66)
tárnokmester.
1336-39-ben Fejér vármegyei ispán.

Irodalom: MÉL 2/339.@ Pászthori György

(Iszkaszentgyörgy, 1790. – Székesfehérvár, 1839.)
római katolikus plébános.
Székesfehérváron élt.

Irodalom: Sz 10/457.@ Pauer János

(Ráckeve, 1814. aug. 1. – Székesfehérvár, 1889. máj. 15.)
püspök:1879-1889, egyházi író.
Alsóbb iskoláit Székesfehérváron végezte. A székesfehérvári püspöki szemináriumban teológiát tanult. 1845-ben a szeminárium tanárává nevezték ki. 1869-ben püspöki helynök. 1873-ban nagyprépost, 1878-ban Székesfehérvár püspöke lett. Saját könyvgyűjteményével megalapította a püspöki könyvtárat.

Irodalom: Sulyok János: Pauer János. 1879-1889. = A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. p. 113-118., Sz 10/528-533., MTA 1825-1973/211., MÉL 2/372., 3/892., Zágoni Erzsébet: Szellem - univerzum. = Fmh. 1988. dec. 24. p. 7., Horváth Júlia: A tudós püspök. 175 éve született Pauer János. = Fmh. 1989. aug. 2. p. 5., Hölvényi György: Pauer János püspök emlékezete. = Új ember. 1989. aug. 6. p. 6., (Sulyok János Ignác): Egy tudós inkognitóban. Avagy nemcsak a fociról nevezetes a székesfehérvári Sóstó. [Riporter]: Koppán Zsolt Viktor. = Aréna. 1989. jún. 15. p. 5. (Fényképével.), (jne): A csendes tudós és teológus. = Fmh. 2004. aug. 7. p. 16. ill.@ Podhradszky János

(Tordas, 1914. júl. 31.- Bp., 1968. dec. 22.)
fitopatológus.

Irodalom: MÉL 3/619-620., Ubrizsi Gábor: Megemlékezés dr. Podhradszky Jánosról. = Növényvédelem. 1969. 1. sz. p. 47-48.@ Polyányi János

(Moha, 1914. febr. 21. – Iszkaszentgyörgy, 1966. máj. 17.)
iskolaigazgató.

Irodalom: Közlöny. A Fejér Megyei Tanács hivatalos lapja. 1989. 1 sz. p. 14.@ Pőcze István

(Bp., 1914. szept. 14. - Dunaújváros, 1973. márc. 14.) DH szerint: 1963.
férfiszabó.
1960-ban került a Dunaújvárosi Járási Tanács mezőgazdasági osztály élére.

Irodalom: Pőcze István 1914-1963. = DH. 1984. szept. 14. p. 5., Tetteikben élnek. p. 493-494.@ Rapos József

(Pápa, 1814. márc. 13. – Bp., 1894. jan. 18.)
kisdedóvó képzőintézeti igazgató.
Székesfehérváron tanult, és itt is élt. 1852-ben Székesfehérváron magán-kisdedóvót nyitott.

Irodalom: Sz 11/556-559., MÉL 2/482., VMÉL/421.@ Rehorska család

kelmefestő és vegytisztító család.
Rehorska Vince (1810) telepedett le Székesfehérváron, és megnyitotta üzemét. Fia Rehorska Vilmos (1839-1888) és ifj. Rehorska Vilmos (1876-1943) folytatta tevékenységét. Az üzem a Patyolaté lett, majd a szovjet hadsereg mosodája.

Irodalom: Gyimesi Dömötör: A Rehorska-féle üzem 1990-ben lett volna 150 éves. Egy fehérvári iparoscsalád szomorú története. = Független Székesfehérvár. 1992. okt. 10. sz. p. 14-15. (Fényképekkel)@ Róbert

(? - ?, 1239. nov. 2.)
esztergomi érsek.
1207-09 között fehérvári prépost.

Irodalom: MÉL 2/526., VMÉL/430.@ Rónay Jáczint János
Névváltozat: Leitzinger

(Székesfehérvár, 1814. máj. 13. - ?)
bölcsész, pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, a MTA rendes tagja, író, természettudós, bencés pap, egyházi szónok. Székesfehérvár országgyűlési képviselője, 1861.
Szülőháza: Ady Endre utca 4. A székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanult. A Vörösmarty-körben gyakran tartott geológiai előadásokat.

Irodalom: Sz 11/1148-1156. MTA 1825-1973/235., MÉL 2/535-536., Sinkó Ferenc: Rónay Jácint. Egy magyar pap élete a XIX. században. = Vigília. 1970. 11. sz. p. 747-759., Rónay Jácint naplójából. [Részletek.] = Vigília. 1970. 11. sz. p. 760-767., Bajomi Lázár Endre: Száműzöttek Mekkája 1-9. = Új Tükör. 1977. p. 30-39. sz., Acsay Ferenc: Rónay Ferenc: Rónay Jácint élete. Győr. 1906.(1908). p. 284., Rónay Jácint: Haynau futása. = Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. 2. kötet. Bp. 1979. p. 375-404., Zágoni Erzsébet: Háromszáz év a nemzeti műveltség szolgálatában. = Fmh. 1988. okt. 8. p. 5., Polgárdy Géza: Az első magyar darwinista. = Esti hírlap. 1989. ápr. 21. p. 6., -kálmán-: Emlékezés Rónay Jácintra. Rudolf trónörökös fehérvári nevelője. = Fmh. 1989. máj. 16. p. 5., Magyarok a természettudomány és technika történetében. 2. kötet. Életrajzi lexikon és tanulmányok (második gyűjtés A-tól Z-ig). 1989. p. 147-148. p. 443-444., Máthé Romuáld: Rónay Jácint. = Műhely. 1993. p. 42-47., [Gyimesi Dömötör] Gy. D.: 180 éve született és 105 éve halt meg a fehérvári születésű Rónay Jácint János. A darwinizmus első magyarországi terjesztője. = Fmh. 1994. okt. 29. p. 12., Szarka Géza: Emléktáblát kapott Rónay Jáczint Székesfehérvárott. = Új ember. 1964. máj. 17., Környei Elek: Rónay Jácint emlékezete. = M. nemzet. 1964. máj. 10., Zs. E.: Rónay Jácint. = Katolikus szó. 1964. máj. 10., Réti Endre: A biológiai gondolkodás nagy úttörője: Rónay János Jácint. = Orvos Egyetem. 1964. jún. 4., Rónay Jácint: Napló: válogatás. Bp. Pannonhalma. 1996. p. 400., Rónay Jácint. = Árgus. 1998. márc-ápr. p. 69-70. (Fehérvári arcképcsarnok), Rónay Jácint (1814-1889). = Fejér megyei kalendárium. [19]98. Székesfehérvár. 1997. p. 58-61., EH 2/235-236., Pór Antal: Rónay Jácint pozsonyi prépost. Pozsony-Bp., 1885. p. 65., Naptárlapok. p. 63-64., Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei, 1848-49-ben. Bp. 1999. p. 150-151., Kocsis Noémi: Tanár, szónok, s mind forradalmár. Székesfehérvár két neves szülötte. = Fmh. 2002. márc. 14. p. 6. ill., Klecska Ernő: Ércnél maradandóbb emlék. = Fmh. 2008. márc. 14. p. 19.@ Ruppert István

(Hercegfalva, 1914. máj. 15. – Bp., 1945. jan. 18.)
gimnáziumi hittanár.

Irodalom: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget 1992. 1. kötet. p. 220.@ Sági Ervin

építészmérnök, újpesti építési vállalkozó.
Munkásság: Szolnokon van eltemetve. Mint a K.u.K. Motorfahrenkorps parancsőr tisztje, ő vezette a trónörökös párt követő autót Szarajevóban, 1914-ben, s részt vett a merénylő elfogásában is. Emlékezését 1929-ben írta le Szabadbattyánban.

Irodalom: Sági Ervin: Ott voltam Szarajevóban. Sági Ervin emlékezéseiből. = Új Tükör. 1984. 34. sz. p. 8-9.@ Sándorfalvi Sándor

(Penc, 1914. febr. 4. – Székesfehérvár, 2010. jan. 13.)
festőművész.
Soponyán majd 1953 óta Székesfehérváron élt. Alkotóhelye a székesfehérvári Vörösmarty téri műterem. 1953-74-ig a székesfehérvári tanácsnál dolgozott. A Székesfehérvári Művészek Társasága alapító tagja.
Díjak: Alba Regia emlékérem, 1971., Pro Civitate-díj, 2002 ; Pro Urbe

Irodalom: Vincze István: "Amikor festek, ünnepet érzek". Sándorfalvi Sándor színei". = Fmh. 1978. máj. 7. p. 8., Csató József: Nyugdíjasként is tevékeny. Sándorfalvi Sándor festőművész kiállításai. = Közalkalmazott. 1978. ápr. 7., Zágoni Erzsébet: A legkisebb fiú elment szerencsét próbálni... = Fmh. 1984. nov. 17. p. 3., [Szabó János, Á.]-ász-: Őszi tárlat 90. Kedvesen, de jól. = Fmh. 1990. nov. 13. p. 5., [Péntek Imre] / péntek i./: "Magyar táj, magyar ecsettel." Sándorfalvi Sándor életmű-kiállításáról. = Fmh. 1993. ápr. 27. p. 5., Csató József: Sándorfalvi Sándor festőművész. Köztünk élő városi polgárok. = Székesfehérvári 7 nap. 1994. máj. 18. p. 8. (fényképével.), Csató József: Sándorfalvi Sándor festőművész. Köztünk élő városi polgárok. = Székesfehérvári 7 nap. 1994. máj. 18. p. 8. (fényképével), Fejér megyei Őszi Tárlat. Székesfehérvár. 1995. p. 26., Csató József: Széles paletta, gazdag színvilág. Sándorfalvi Sándor és az ősi koronázóváros műemlékei. = Maraton. 1997. szept. 10. p. 7., Csató József: Széles paletta, gazdag színvilág. Sándorfalvi Sándor és az ősi koronázóváros műemlékei. = F. polgár. 1999. máj. p. 33. (fényképével.), Sajtos Lajos: Sándorfalvi Sándor színvilága: a székesfehérvári mester "újabb" életmű-kiállítása a sukorói kultúrházban. = Fmh. 1999. jún. 26. p. 6., Fejér megye Képző- és Iparművészeti Kézikönyve, 1997., p. 55-56., Csató József: A vizek szerelmese. = F. polgár. 2001. jan. p. 12. ill., [Fersch Renáta]-fr-: A festőnek színek kellenek. = Fmh. 2002. szept. 5. p. 3. (fehérvári hét mell.), (Sándorfalvi Sándor): A balatoni táj szerelmese. = Székesfehérvári maraton. 2003. jan. 30., Csató József: Sándorfalvi Sándor festőművész kilencven éve. = Székesfehérvári maraton. 2004. okt. 7. p. 1., 3. ill., Zágoni Erzsébet: Mesélő képek: Petőfi kacag és versel. = Fmh. 2000. nov. 16. p. 3. ill., Székesfehérvári Művészek Társasága. 2001. p. 38., (zágoni): A gyalupadtól a festészetig. = Fmh. 2000. nov. 4. p. 5. : ill., Sándorfalvi Sándor-festő. = Regio Regia. 2007. jún.-júl. p. 50. ill., Székesfehérvári Művészek Társasága, 1992-2007. p. 27, 47. ill., Príma díj a legjobbaknak = Fmh. 2008. okt. 4. p. 9. ill., A táj szerelmese volt. = Fmh. 2010. jan. 19. p. ill., Elhunyt Sándorfalvi Sándor. = Fehérvári 7 nap. 2010. jan. 22. p. 3. ill., Szomorú szívvel… = Fmh. 2010. febr. 2. p. 14. ill., AAR p. 15.@ Sárközy Kázmér

(Pettend, 1839. márc. 2. – Székesfehérvár, 1906. febr. 21.)
huszár hadnagy, csendőr főhadnagy.

Irodalom: Sárközy Imre: A nádasdi Sárközy család. Bp. 1906. p. 82.@ Sárvári István

(?, 1914. - ?, 1988.)
főtitkár.
A Fejér megyei Labdarúgó-szövetség főtitkára, az MLSZ elnökségi tagja.

Irodalom: Sipos József: Dolgozni kell, ennyi az egész! = Fmh. 1986. nov. 19. p. 7., Elhunyt Sárvári István. = Fmh. 1988. okt. 7., Halálozás. = Népsport. 1988. okt. 12. p. 7.@ Schvarcz Gyula

(Székesfehérvár, 1838. dec. 7. – Bp., 1900. jan. 31.)
jogász, történész, egyetemi tanár.
Középiskoláit Székesfehérváron végezte, később szülővárosa országgyűlési képviselője.

Irodalom: Sz 12/726-733., MTA 1825-1973/246., MÉL 2/604., Hornyánszky Gyula: Schvarcz Gyula rendes tag emlékezete. Bp. 1971. p. 1., Schvarcz Gyula. Bp. Új Mandátum, 2000. p. 266.

Szinnyei szerint születési éve: 1839.@ Shvoy Miklós

(Pozsony, 1814. dec. 6. - ?, 1892. körül)
kataszteri becslő.
Kápolnásnyéken bérelt egy kisbirtokot.

Irodalom: Sz 12/967-968@ Simonyi Pál

(Baja, 1764. okt. 21. – Székesfehérvár, 1835. febr. 21.)
római katolikus nagyprépost.
A székesfehérvári papnevelő ház főnöke.

Irodalom: Sz 12/1104-1105.@ Soltész Miksa

(?, 1830. – Mór, 1864. márc. 24.)
orvos.
Fejérmegye tisztiorvosa.

Irodalom: Sz 12/1214-1215.@ Spányi Béla

(Pest, 1852. márc. 19. - Bp., 1914. jún. 12.)
festőművész.
1887-ben költözött Bodajkra.

Irodalom: Bakonyi István: Bodajk két festője. Peske és Spányi. = Fmh. 1980. szept. 4. p. 5., MÉL 2/650., Peske - Spányi emlékkiállítás. Bodajk. 1991. Bodajk. 1991. p. [7], Vincze István: Kőtábla Bodajkon, a Peske-közben. = Szabad föld. 1991. dec. 17. p. 16., Salgói János: A bodajki táj szépsége több tehetséges festőt is megragadott. = Fmh. 2002. márc. 7. p. 4. /Vértesalja mell.), Bodajk európai hírű festői. Bodajk. [2004]. p. 9-15. ill.@ Steiner Fülöp

(Fehéregyháza, 1839. ápr. 28. - ?)
teológiai doktor.
Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke, 1891-1900. Székesfehérvári püspök 1890-1900-ig (1890. jan. 4-én nevezték ki). A Székesegyházban helyezték nyugalomra.

Irodalom: Sz 13/5-6., Sulyok János: Steiner Fülöp. 1890-1900. = A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben. Székesfehérvár, 1977. p. 119-126., Zágoni Erzsébet: Szellem - univerzum. = Fmh. 1988. dec. 14. p. 7., Mózessy Gergely: Egyházmegyénk püspökei. = Szent István városa. 1999. jan. 31. p. 11., Steiner Fülöp (1890-1900.) = Szent István városa. 2000. aug. 27. p. 12., Mózessy Gergely: Steiner Fülöp, 1890-1900. = Fmh. 2000. aug. 12. p. 6. ill.@ Svéd István
Névváltozat: Süsz István; Étienne Sved

(Székesfehérvár, 1914. szept. 14. - Gréoux-les-Gains, 1996. jan. 19.)
grafikus, fotóművész, illusztrátor, könyvkiadó.
Székesfehérváron járt iskolába. 1938-ban Magyarország német megszállásakor Egyiptomba menekült, Keleti Publikációs Társaságnál dolgozott. 1946 óta élt Párizsban, 1955-59 között élt Budapesten is.

Irodalom: Fények és tények. p. 280. fotója: p. 579., Bajomi Lázár Endre: Kiadói karrier. Francia-magyar kapcsolatok. Nevek a márványtáblán. Lapok magyar munkatársai. = Magyarország. 1986. 11. sz. p. 36., Bajomi Lázár Endre: Provence harangtornyai. = Új tükör. 1986. 52. sz. p. 30-31.@ Szalay László

(Budapest, 1813. ápr. 18. – Salzburg, 1864. júl. 17.)
ügyvéd, történetíró, reformpolitikus.
MTA tagja. Székesfehérváron is tanult a ciszterci gimnáziumban.

Irodalom: Sz 13/335-338., MÉL 2/696., Antalffy György: Szalay László a reformkor politikai-jogi gondolkodója. Bp. 1983. p. 311-322., Évforduló naptár. = Közlöny. A Fejér Megyei Tanács. VB. Hivatalos lapja. 1988. 1. sz. p. 44., Jeles tanárok és tanítványok. = A székesfehérvári József Attila Gimnázium tricentenáriumi évkönyve. [Székesfehérvár.] 1988. p. 15-25.@ Szapáry László

(Perkáta, 1864. máj. 16. – Bécs, 1939. okt. 12.)
fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó.

Irodalom: Bölönyi József: Közös miniszterek - horvát bánok - fiumei kormányzók /1867-1918./ = Levéltári közlemények. 48-49. évf. 1978. p. [123]-164., MÉL 2/706-707., Magyarország kormányai, 1848-1987. p. 467., Csíky Balázs: A Szent Imre Kör 1888-1946. = KÚT. 2003. 3-4. sz. p. 130-141.@ Szász Ferenc

(?, 1814? - ?)
mérnök, nemzetőr-százados.
Részt vett a szabadságharcban. A Fejér megyei honvédegylet tagja. 1948. okt. 3-án részt vett a székesfehérvári horvát helyőrség lefegyverzésében. A kiegyezés idején és után műépítész Székesfehérváron.

Irodalom: Bona: Kossuth. p. 570., Vidos Géza: Székesfehérvár nemzetőrei az 1848-49. évi szabadságharcban. = M. Katonai Szemle. p. [165]-174.@ Szász György

(Bp., 1914. jún. 15.- Bp., 1973. jún. 22.) belgyógyász, hematológus.
1949-től 1961-ig Székesfehérváron a Fejér megyei Tanács Kórháza I. sz. belgyógyászati osztály főorvosa.

Irodalom: MÉL 3/734-735., Tetteikben élnek. p. 563-564.@ Szente Imre

(Ercsi, 1914. okt. 5. - ?)
plébános.
Besnyőn plébános

Irodalom: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget. 1992. 1. kötet. p. 359-360.@ Szvorényi József (János)

(Sáta, 1816. júl. 5. - ?)
ciszterci rendi áldozó pap, gimnáziumi igazgató.
Székesfehérváron tanárkodott 1839-1849-ig.

Irodalom: Sz 13/1201-1204., 1205., MÉL 2/809., A középiskolai tanárok közművelődési tevékenysége Székesfehérvárott,1813-1944. = A Dunántúl településtörténete. 5. kötet. 1900-1944. [Pécs], Veszprém. 1982. p. 348-349., Fekete Péter: Szvorényi József. 1816-1892. = M. nyelv. 1993. 2. sz. p. 173-180., Szecskó Károly: Két tudós egri cisztercita tanár = Hevesi szemle. 1989. aug. p. 69-71.@ Toplak Imre

(Keménfa, 1914. szept. 27. – Csákvár, 1974. nov. 22.)
plébános.
Adminisztrátor Dégen 1965-től. Dégen temették el.

Irodalom: Pfeiffer p. 1030-1031., Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget. 1992. 1. köt. p. 464.@ Weidinger István

(Bezenye, 1914. dec. 24. - ?,)
Csákvári Állami Erdőgazdaság erdészeti vezetője.
Csákváron élt, 1974-ben ment nyugdíjba.

Irodalom: Valein Viktor: Weidinger István élete és munkássága. = Természet világa. 2004. dec. p. 185-186.@ Zichy Aladár,zichi és vásonkői gróf

(Nagyláng, 1864. szept. 4. – Bp., 1937. nov. 16.)
konzervatív politikus, miniszter, Zichy Nándor fia.

Irodalom: MÉL 2/1071., Magyarország kormányai, 1848-1987. p. 388-389.@ Zichy Hippolit, zichi és vásonkői gróf

(Vedrőd, 1814. jún. 3. – Bp., 1888. febr. 12.)
váci kanonok, somogyi apát, pápai prelátus, újfalusi birtokos.

Irodalom: Az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp., 2002. p. 1123.@