Itt éltek előttünk
című honismereti vetélkedő
2018-2019

 

2. forduló

Beküldési határidő: 2019. február 28.

   Elkészült a Középiskolások honismereti vetélkedőjének második feladatlapja. Ebben a hónapban is három Fejér megyei személyiséggel ismerkedhettek meg. Tudjátok ki volt Endresz György, Kazay Endre és Kralovánszky Alán? Bízunk benne, hogy mire a feladatlap végére értek, sok-sok érdekes dolgot tudtok meg róluk! Életük, munkásságuk megismeréséhez, a feladatok megoldásához irodalmat ajánlunk, melyek egy része az interneten elérhető, a további irodalmat a felkészítő tanároknak elküldött jelszóval érhetitek el.

Jó munkát kívánunk!

 

Használjátok az alábbi címeket!

Fejér Megyei Életrajzi Lexikon

Magyar Életrajzi Lexikon

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Kazay Endre Gyógyszertár oldala

 

 

***

 

A következő képek és mondatok az első magyar óceánrepüléshez kapcsolódnak. Egészítsétek ki az állításokat a megfelelő hiányzó részlet bejelölésével!

 

forrás: oszk.hu

 

A képen ..., az első magyar óceánrepülő pilóta látható.

a) Magyar (Wilczek) Sándor
b) Endresz György


 

Endreszék az amerikai magyarok kezdeményezésére 1931. július 15-én a (Igazságot Magyarországnak!) nevű Sirius típusú repülőgéppel indultak Harbour Grace-ből.

a) Justice for Hungary
b) Justice to Hungary

forrás: magyartudat.com

forrás: fortepan.hu

Világcsúcsot felállítva 25 óra 20 perc alatt, 5770 km megtétele után, 20 km-re a céltól, határában egy kukoricaföldön értek földet.

a) Bicske
b) Bodajk

Az első magyar óceánrepülés 75. évfordulóján, -én emlékművet avattak a kényszerleszállás helyszíne közelében.

a) 2006. július 15
b) 2006. június 15

forrás: szoborlap.hu


forrás: endresz.hu

2005-ben Felcsúton a(z) felvette Endresz György nevét.

a) általános iskola
b) könyvtár


Endresz György emlékének ajánlva Magyar Sándor Álmodni mertünk címmel írt könyvet, mely kikölcsönözhető könyvtárunk tagkönyvtárából. (Lásd: Vörösmarty Mihály Könyvtár katalógusa)


a) Budai úti
b) Széna téri

 

 

Kazay Endre

 

 Válaszoljatok a kérdésekre!

 

1., Az alábbiak közül melyik magyar település NEM köthető Kazay Endre életéhez?

Nagybánya Kolozsvár Ógyalla Marosvásárhely Nagyszalonta Budapest Vaskó Vértesacsa
 

2., Hány éves volt, amikor összeállította a ma is használható négykötetes Gyógyszerészi Lexikont?

 

3., Mikor jelent meg első közleménye a Gyógyszerészeti Hetilapban?

 

4., Mit tanított a Drogista Szakiskolában?

 

5., Hogy hívták a budapesti gyárat, ahol fővegyészként dolgozott 1910-15 között?

 

6., Mi volt a vértesacsai patika neve, amelyet megvásárolt 1918-ban?

 

7., Milyen fontos megbízást kapott Fejér vármegyében 1919-ben?

 

8., Mi mindennel foglalkozott a gyógyszerészeten kívül? Sorolj fel négyet!

  

 

9., Mikor alapított emlékérmet a tiszteletére a Magyar Gyógyszerészeti Társaság?

 

10., Hogyan őrzi nevét Vértesacsa? Sorold fel!

 

11., Milyen céllal hozták létre a Kazay Endre Alapítványt?

 

 

Kralovánszky Alán

 

Egészítsétek ki a Kralovánszky Alánra vonatkozó szöveget!

 

, történész, muzeológus. A budapesti érseki katolikus főgimnáziumban érettségizett 1948-ban. Beiratkozott a Tudományegyetem művészettörténet-régészet szakára, de tanulmányait megélhetési gondok miatt meg kellett szakítania. A Honvéd Intézetnél, a Talajjavító és a Vállalatnál vállalt munkát. 1950-1955 között végezte el az Tudományegyetemet, muzeológia és középkori régészet tárgyakból szerzett diplomát. Közben a Budapesti Múzeumban régész gyakornokként dolgozott. 1955-1957 között a Déri Múzeum régésze, majd a Kuny Domokos Múzeum igazgatója. 1957 végén 8 hónap börtönbüntetésre Ítélték fegyverrejtegetés miatt. Kiszabadulása után a Nemzeti Múzeum, az MTA Régészeti Intézete és a székesfehérvári István Király Múzeum segédmunkásaként dolgozott. 1962-1964 között a Múzeum munkatársa. 1964-ben doktorált középkori régészet és antropológia tárgyakból. között Székesfehérváron az Múzeum munkatársa (régész, tudományos titkár, osztályvezető). 1974-1982 között a veszprémi Múzeumban dolgozott (igazgató, titkár, tudományos főmunkatárs). 1983-1993 között a Múzeum régészeti adattárának főosztályvezetője, majd haláláig az intézmény főigazgatója. 1980-ban a budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomát szerzett. 1990-től igazságügyi szakértőként is működött.
Fő kutatási területei: a magyar
és államalapítás korának régészete, a történeti rekonstrukció módszertana és a középkori magyar . Ásatást, leletmentést végzett a fővárosban, Baranya, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom, Veszprém és Zala megyékben. Székesfehérváron az egykori templom, a Szent Péter templom és a városrészek, Veszprémben a Vár, a székesegyház, a Gizella kápolna és a Szent Miklós templom területén végzett feltárásokat.
Közel 50 időszakos kiállítás rendezésében működött közre, néhányra külföldön (Krakkó, Varsó, Tartu) került sor. Előadást tartott többek között Berlinben, Chicagoban, Kijevben, Londonban.
1966-1972 között az
történész ülésszakainak szervezője. Az elhangzott előadásokat  címen rendezte 4 kötetbe. 1972-ben Bónis Györggyel közösen szervezte „A rendi intézmények és a parlamentarizmus története” című nemzetközi konferenciát Székesfehérváron.
S
zámtalan szakmai szervezet tagja volt: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, Magyar Történelmi Társulat, Országos Múzeumi Tanács, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos tanácsa, Union International d'Archaeologie Slave, Comité d' Architecture (1976-tól a szervezet magyarországi titkára), MTA Régészeti Bizottsága, Királysír Bizottság (1983-tól), ICOMOS National Memory Sites magyarországi bizottsága (1990-től a bizottság társelnöke).
1989-1992 között a budapesti Új Köztemetőben ő exhumálta régészeti módszerekkel az 50-es évek és az
65 áldozatát.
Kitüntetései: Nívódíj - a Szent István emlékkiállítás megrendezéséért - (1971), Alba Regia Emlékérem és
Emlékérem (1972), Kuzsinszky-emlékérem (1974), Veszprém megyéért arany fokozat (1979), Szocialista Kultúráért - az „Árpád-házi uralkodóink jelvényei és ereklyéi” című kiállítás rendezéséért - (1986), Székesfehérvárért emlékplakett (1987), Móra Ferenc emlékérem (1989), Kiváló munkáért - Nagy Imre és négy társa exhumálásáért - (1989), Székesfehérvárért emlékérem és posztumusz Nagy Imre emlékplakett (1993).
 

 

Nevezzétek meg a térképen számmal jelzett településeket! Írjátok a település neve mellé, hogy melyik személy kötődik hozzá és miért! (Egy név több településhez is tartozhat!)

 

Kattints a képre a nagyításért!

 

 

 

1.

2.

3.

4.

 

 

 

 

 

 

Jelige:  

Felkészítő tanár:  

 

  Vörösmarty Mihály Könyvtár - Helyismereti és digitalizálási csoport