Elkészült a Középiskolások honismereti vetélkedőjének
második feladatlapja.
Ebben a hónapban is három Fejér megyei személyiséggel ismerkedhettek meg.
Tudjátok ki volt Endresz György, Kazay Endre és Kralovánszky Alán? Bízunk benne, hogy
mire a feladatlap végére értek, sok-sok érdekes dolgot tudtok meg róluk!
Életük, munkásságuk megismeréséhez, a feladatok megoldásához irodalmat
ajánlunk, melyek egy része az interneten elérhető, a további irodalmat a
felkészítő tanároknak elküldött jelszóval érhetitek el.
Jó munkát
kívánunk!
Használjátok az alábbi
címeket!
Fejér Megyei Életrajzi Lexikon
Magyar Életrajzi Lexikon
Szinnyei József: Magyar írók
élete és munkái
Kazay Endre Gyógyszertár oldala
***
A következő képek és mondatok az első magyar
óceánrepüléshez kapcsolódnak. Egészítsétek ki az állításokat a megfelelő
hiányzó részlet bejelölésével!
Kazay Endre
Válaszoljatok a kérdésekre!
1., Az alábbiak közül melyik magyar
település NEM köthető Kazay Endre életéhez?
Nagybánya
Kolozsvár
Ógyalla
Marosvásárhely
Nagyszalonta
Budapest
Vaskó
Vértesacsa
2., Hány éves volt, amikor
összeállította a ma is használható négykötetes Gyógyszerészi Lexikont?
3.,
Mikor jelent meg első közleménye a
Gyógyszerészeti Hetilapban?
4.,
Mit tanított a Drogista Szakiskolában?
5.,
Hogy hívták a budapesti gyárat, ahol
fővegyészként dolgozott 1910-15 között?
6., Mi volt a vértesacsai patika neve,
amelyet megvásárolt 1918-ban?
7., Milyen fontos megbízást kapott
Fejér vármegyében 1919-ben?
8.,
Mi mindennel foglalkozott a
gyógyszerészeten kívül? Sorolj fel négyet!
9., Mikor alapított emlékérmet a
tiszteletére a Magyar Gyógyszerészeti Társaság?
10., Hogyan őrzi nevét Vértesacsa? Sorold fel!
11., Milyen céllal hozták létre a Kazay
Endre Alapítványt?
Kralovánszky Alán
Egészítsétek ki a Kralovánszky Alánra
vonatkozó szöveget!
, történész, muzeológus. A
budapesti érseki katolikus főgimnáziumban érettségizett 1948-ban.
Beiratkozott a
Tudományegyetem művészettörténet-régészet szakára, de tanulmányait
megélhetési gondok miatt meg kellett szakítania. A Honvéd
Intézetnél, a Talajjavító és a
Vállalatnál vállalt munkát.
1950-1955 között végezte el az
Tudományegyetemet, muzeológia
és középkori régészet tárgyakból szerzett diplomát. Közben a Budapesti
Múzeumban régész gyakornokként dolgozott. 1955-1957 között a
Déri Múzeum
régésze, majd
a Kuny Domokos Múzeum igazgatója. 1957 végén 8 hónap börtönbüntetésre
Ítélték fegyverrejtegetés miatt. Kiszabadulása után a Nemzeti Múzeum, az
MTA Régészeti Intézete és a székesfehérvári István Király Múzeum
segédmunkásaként dolgozott. 1962-1964 között a
Múzeum munkatársa. 1964-ben doktorált középkori régészet és antropológia
tárgyakból.
között Székesfehérváron az
Múzeum munkatársa (régész,
tudományos titkár, osztályvezető). 1974-1982 között a veszprémi
Múzeumban dolgozott (igazgató, titkár, tudományos főmunkatárs).
1983-1993 között a
Múzeum
régészeti adattárának főosztályvezetője, majd haláláig az
intézmény főigazgatója. 1980-ban a budapesti Műszaki Egyetem
Építészmérnöki Karán
diplomát szerzett. 1990-től
igazságügyi szakértőként is működött.
Fő kutatási területei: a magyar
és államalapítás korának régészete, a történeti rekonstrukció
módszertana és a középkori
magyar
.
Ásatást, leletmentést végzett a fővárosban,
Baranya, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom, Veszprém és Zala
megyékben. Székesfehérváron az egykori
templom, a Szent Péter templom
és a
városrészek, Veszprémben a
Vár, a székesegyház, a Gizella kápolna és a Szent Miklós templom
területén végzett feltárásokat.
Közel 50 időszakos kiállítás rendezésében működött közre, néhányra
külföldön (Krakkó, Varsó, Tartu) került sor. Előadást tartott többek
között Berlinben, Chicagoban, Kijevben, Londonban.
1966-1972 között az
történész
ülésszakainak szervezője. Az elhangzott előadásokat
címen rendezte 4 kötetbe.
1972-ben Bónis Györggyel közösen szervezte „A rendi intézmények és a
parlamentarizmus története” című nemzetközi konferenciát
Székesfehérváron.
Számtalan szakmai szervezet tagja volt: Magyar Régészeti és
Művészettörténeti Társulat, Magyar Történelmi Társulat, Országos Múzeumi
Tanács, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
tudományos tanácsa, Union International d'Archaeologie Slave, Comité d'
Architecture (1976-tól a szervezet magyarországi titkára), MTA Régészeti
Bizottsága, Királysír Bizottság (1983-tól), ICOMOS National Memory Sites
magyarországi bizottsága (1990-től a bizottság társelnöke).
1989-1992 között a budapesti Új Köztemetőben ő exhumálta régészeti
módszerekkel az 50-es évek és az
65 áldozatát.
Kitüntetései: Nívódíj - a Szent István emlékkiállítás megrendezéséért -
(1971), Alba Regia Emlékérem és
Emlékérem
(1972), Kuzsinszky-emlékérem (1974), Veszprém megyéért arany fokozat
(1979), Szocialista Kultúráért - az „Árpád-házi uralkodóink jelvényei és
ereklyéi” című kiállítás rendezéséért - (1986), Székesfehérvárért
emlékplakett (1987), Móra Ferenc emlékérem (1989), Kiváló munkáért -
Nagy Imre és négy társa exhumálásáért - (1989), Székesfehérvárért
emlékérem és posztumusz Nagy Imre emlékplakett (1993).
Nevezzétek meg a térképen számmal jelzett
településeket! Írjátok a település neve mellé, hogy melyik személy
kötődik hozzá és miért! (Egy név több településhez is tartozhat!)
Kattints a képre a nagyításért! |
1.
2.
3.
4.
|
Jelige:  
Felkészítő tanár: