A középiskolások honismereti vetélkedője
az idei tanévben 3 feladatlapból áll majd. Kéthetente három-három Fejér
megyei személyiséggel ismerkedhettek meg. Bízunk benne, hogy mire egy
feladatlap végére értek, sok érdekes dolgot tudtok meg az adott
személyekről! Életük, munkásságuk megismeréséhez, a feladatok
megoldásához irodalmat ajánlunk, melyet a felkészítő tanároknak és a
csapatkapitányoknak elküldött jelszóval érhettek el.
Jó munkát
kívánunk!
Használjátok a
Fejér Megyei Életrajzi Lexikont!
Ne feledkezzetek el az
ajánlott irodalomról sem!
Eötvös József
1.) Totó. Jelöljétek be a helyes
választ! (14 pont)
1. Melyik Fejér megyei
településen töltötte gyermekéveit?
Mezőszilas
Ercsi
Dég
2. Kinek a birtoka volt ez?
Pruzsinszky József
Lilien József
Eötvös Ignác
3. Milyen kapcsolat fűzte Pruzsinszky Józsefhez?
a keresztfia
volt
a nevelője volt
a nagybátyja volt
4. Hol végezte jogi tanulmányait?
Debrecenben
Székesfehérváron
Pesten
5. Mikortól lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke?
1855
1860
1866
6. Milyen tisztséget viselt a Kisfaludy Társaságban?
titkár
első elnök
másodelnök
7. 1831. július 5-től milyen tisztséget töltött be?
az
Akadémia másodelnöke
tiszteletbeli
Aljegyző Fejér vármegyében
az Akadémia
titkára
8. Hol szerezte azokat a tapasztalatokat, melyeket legjelentősebb
regényei megírásakor használt fel?
Sáros
vármegye
Ercsi és Fejér vármegye
Pest
9. Melyik regényében dolgozta fel a Dózsa-féle felkelést?
Magyarország 1514-ben
Reform
A karthausi
10. Melyik írását adták ki 1845-ben?
A karthausi
A falu jegyzője
Reform
11. Melyik beszédében hangzik el ez a mondat:
„Életem minden tehetségét arra szántam, s arra szánom,
hogy a magyar nemzetet műveltség tekintetében is oda állítva lássam,
ahol annak állnia kell.”
1865. januárjában egy barátaival folytatott beszélgetés során
1870. február 17-én elmondott képviselőházi beszédében
1869. február 3-án elmondott képviselőházi beszédében
12. Eötvös József melyik verséből származik az alábbi idézet?
„Márvány szobor helyébe,
Ha fenmarad nevem,
Eszméim győzedelme
Legyen emlékjelem.”
Holdvilág
A kísértet
Végrendelet
13. Hol helyezték örök nyugalomra?
Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben
Romániában, a Házsongárdi temetőben
Ercsiben, a Szapáry-kápolnában
13+1. A költő melyik művéből idézünk?
„A történet keserű tengerén nem evezett keresztül
senki nagy küzdelmek nélkül.”
Aforizmák
Levelek
Gondolatok
Goldziher Ignác
2.) Egy pályakezdő újságíró cikke sajnos nem lett
tökéletes. Néhány adat leírásakor figyelmetlen volt - keressétek meg és
javítsátok ki a hibákat a lenti táblázat kitöltéséhez!
(30 pont)
120 éve hunyt el az
iszlámtörténész
Goldziher
Ignác 1850-ben Székesfehérváron született. Magántanulóként nagy
jártasságra tett szert a Bibliában, a Talmudban és az újkori
héber szövegekben. Első két középiskolai évét szülővárosában, a
ciszterci rend gimnáziumában végezte. 1866-tól a pesti egyetem
hallgatója volt, állami ösztöndíjakkal pedig a berlini és a
linzi egyetemen tanult; utóbbi intézményben bölcsészdoktori
oklevelet szerzett. Keleti ősnyomtatványokat tanulmá-nyozott,
majd ösztöndíjasként lehetőséget kapott arra, hogy Szíriában,
Palesztinában és Törökországban tegyen tanulmányutakat. Az első
európaiként a kairói Al-Azhar mecsetben tanulmányozhatta az
izraelita vallást. 1894-1904 között volt a Pesti Izraelita
Hitközség titkára. 1874-től a budapesti egyetemen tanított,
1917-18-ban a hittudományi kar dékánja volt. 1899-től a
budapesti rabbiképző intézetben a zsidó vallásfilozófia tanáraként
dolgozott. Nemzetközi hírnévre tett szert, a hagyományos
kritikai módszerekkel dolgozó iszlámkutatás tudósa. Kiemelt
szakterülete a sémi filológia és irodalomtörténet, valamint az
iszlám vallás története volt. Számos publikációja jelent meg
elsősorban német nyelven, de A zsidóság lényege és fejlődése
című munkája kizárólag magyarul látott napvilágot. Egykori
székesfehérvári iskoláján 1924-ben emléktáblát helyeztek el.
1925-ben róla nevezték el a helyi izraelita főreáliskolát,
2003-tól pedig a szülőháza melletti múzeum viseli a nevét.
|
3.) A ciszterci gimnázium korábbi éveinek iskolai
értesítői elérhetők a Vörösmarty Mihály Könyvtár katalógusából (Ciszterci
Rend Szent István Gimnáziumának évkönyve címmel). Használjátok az
általános keresőt
vagy a
digitalizált dokumentumok keresőjét!
(5 pont)
Az 1864-65-ik tanévben hány tantárgyból szerzett kitűnő
minősítést?
Hogyan írták le szorgalmát? Ez milyen érdemjegynek felelne meg
napjainkban? (Vizsgáljátok meg az értesítő 15. oldalát is!)
Hányadik évfolyamba járt ekkor?
Milyen rendkívüli tantárgyat vett fel ebben a tanévben?
Korponay Aranka
4.) Nézzétek meg az alábbi Korponay Arankáról
készített videót, melyből egy általa leírt népszokást is
megismerhettek! Töltsétek ki a videóhoz készült feladatsort!
Igaz (I) vagy hamis (H)? Döntsétek el! Írjátok az állítás mögé a
megfelelő betűt! (5 pont)
A sárbogárdi kötődésű írónő várregéket, novellákat írt és rajzai is
megjelentek nyomtatásban.
Családja az 1848-as szabadságharcot megelőzően költözött a Fejér megyei
Sárbogárdra.
Írásait rendszeresen közölte a Bogárd és Vidéke című újság.
Tagja volt a kolozsvári székhelyű Arany János Irodalmi Társaságnak.
Házasságkötéséig, 1870-ig Sárbogárdon élt, második férje halála után,
1920-ban visszaköltözött szeretett falujába.
Az írónő életrajzához kapcsolódó képkockákon a háttérben egy-egy
sárbogárdi képeslapot láthattok. Mit ábrázolnak a képeslapok? (Segít a
Vörösmarty Mihály Könyvtár katalógusa.) (4 pont)
Hány éve jelent meg a Székesfehérvár és Vidéke hasábjain az írónő
komatálküldés szokását leíró ismertetése? (1 pont)
Melyik ünnephez kapcsolódik Korponay Aranka leírásában ez a szokás? (1
pont)
Mit fejezett ki, ha valaki komatálat adott? (1 pont)
a
családi összetartozást
a barátságot
a
férjhez menés szándékát
Mi nem került a komatálba? (1 pont)
sonka
kalács
pálinka
bor
virág
Sárbogárdon a komatálküldés az adománygyűjtés egyik formája is volt.
Hogyan viselkedett egy gazdagabb család, hogy ne sértse meg azt, aki a
komatálat vitte? (2 pont)
Jelige:  
Felkészítő tanár: