Kallós Ede 10-es huszárok emlékművét a Megyeház téren 1925. december 10-én avatták fel, az I. világháború limanowai csatája, valamint az ütközetben harcoló 10-es huszárok emlékére. Az ünnepség előtt Prohászka Ottokár megyéspüspök istentiszteletet celebrált a Székesegyházban, ahol Folba János tábori lelkész megemlékezett a hazájukért harcolókról. A Megyeház téren Toplke Erich huszárezredes és József Ferenc királyi főherceg ünnepi beszédei után leleplezték a szobrot, melyet Lipcsey Lajos helyettes polgármester vett át a város nevében. A jelenlévők koszorúkat helyeztek el az emlékműnél, köztük négy vármegye, Fejér, Somogy, Tolna és Baranya volt huszárjai is lerótták tiszteletüket a hősök előtt. Az eseményt díszebéd zárta.
A szobor Székesfehérvárra kerülése nem zajlott zökkenőmentesen. Budapestről történő szállítása során hóvihar miatt napokra az országúton ragadt az emlékművet szállító jármű. Végül kisebb törési hibával érkezett meg Kallós Ede munkája. A szokatlanul zord tél miatt az előkészületek is nehezen haladtak, így az avatás elhalasztása is szóba került. A talapzat elkészítése a hideg miatt gondot okozott, így fűtött fabódéban végezték a betonmunkálatokat. A talapzat a fehérvári huszárok munkája.
A korabeli sajtóban közölt terv szerint az emlékmű huszár alakja egy a földből kiálló orosz katona fejére karabéllyal sújtana le, a kész szobron azonban ez a fej nem kapott helyet. A huszárszobor mind méretében, mind kivitelezésében jelentős. A magas talapzatra emelt alak hagyományos egyenruhában kardját markolja.
Eredeti helyéről, a volt Ferenc József (vagy Vármegyeháza, ma pedig Szent István) térről 1938-ban, a Szent István szobor elkészülését követően áthelyezték a Lövölde útra. 1997-től mai helyén, a Szentlélek temetőben található.