(Dunaföldvár, 1820. jún. 21.- Nemes-Tördemicze, 1892. jún. 22.)
Orvos, római kat. plébános.
Székesfehérváron tanult teológiát. Felszentelése (1843) után előbb káplán Bogdányban, később szfvári püspöki hivatalban szentszéki jegyző. 1853 után egy ideig Fehérvárcsurgón nevelő.

Irodalom: Sz 10/86-88.; Sipőtz Klára: Orvos és áldozár. = Új ember. 1986. 25. sz. p. 4.; MÉL 2/336-337.; Vízparton az ember könnyebben felejt / Tamás István. - Veszprém : Eötvös M. Kvt., 1992. - p. 101 - 104.; MUL p. 296.; VMÉL/381-382.; ZÉK/160.; Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei, 1848-49-ben. Bp. METEM, 1999. p. 147-148.