Kodolányi János

(Telki, 1899. márc. 13. - Bp., 1969. aug. 10.)
Író, újságíró.
Székesfehérvárra 1915-ben került. A főreálgimnáziumban fejezte be tanulmányait, itt érettségizett. A Diáktoll című irodalmi, diákújságlap szerkesztője, önképzőköri tag. 1921-ben Pestre költözött. A húszas évek közepén jelentek meg első regényei. Írók Gazdasági Egyesülete tervezője, elnöke. Válasz és Magyarország című lapok munkatársa. A harmincas évek közepén írta a magyar középkorról szóló regényeit. 1936-1938-ban Finnországban tett látogatást. 1939-ben két drámáját is bemutatta a Belvárosi Színház. Cikkeket írt a Turul Bajtársi Szövetség lapjába,melynek főszerkesztője. 1941-től a Janus Pannonius Társaság társelnöke, a Sorsunk munkatársa. 1949-től Balatonakarattyán élt, megtanult héberül, ekkor írta bibliai témájú regényeit.
Díjak: Baumgarten-díj, 1937.; Kossuth-díj, posztumusz, 1990.

Irodalom: MÉL 3/407-409.; VMÉL/281-282. ill.; ÚMÉL 3/1011.; Borbándi. p. 247-249.; Kodolányi János: Süllyedő világ. Önéletrajzi regény. 3. kiadás. Bp. 1979. Magvető. p. 662.; (Tüskés Tibor): Kodolányi János. Ajánló bibliográfia. Kiadja a Baranya megyei Könyvtár. Pécs. 1980. p. 63. 4 t.; Balázs Mihály: Szülőföld és iskola. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. Bp. 1996. p. 113-127.; Születtem ... Magyar írók önéletrajzai. összeáll. Csiffáry Gabriella. Bp. Palatinus. 1999. p. 365-373., 508.; Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. Pilisszentkereszt. 2014. p. 440.; Csiffrány Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom.” Bp. Corvina. 2017. p. 162-167. ill.; A lélek mélységei. Kodolányi János. = Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok. Bp. 2014. p. 146-154.; Fejér megyei irodalmi emlékfal. p. 188.; Arany Lajos: Kodolányi János: A toronyépítő. = Protestáns hősök. Félszáz portré az elmúlt fél évezred magyar történelméből. 2. kötet. Bp. cop. 2017. p. 292-299.; [Ábel Péter]: Meghalt Kodolányi János. = M. hírlap. 1969. aug. 12. p. 9.; Tüskés Tibor: „Keserű ifjúkor.” Kodolányi János diákévei. = Jelenkor. 1972. júl.-aug. (7-8. sz.) p. 721-730.; Zágoni Erzsébet: Háromszáz év a nemzeti műveltség szolgálatában. = Fmh. 1988. okt. 8. p. 5.; Kossuth- és Széchenyi-díjakat adtak át. Most először: posztumusz díjak is. Ünnepség a Parlamentben. = Fmh. 1990. márc. 14. p. 1., 2.; [Rip.] Pete Tóth Csilla: Kodolányi Júlia. Késői megkövetés. = Vasárnapi hírek. 1990. márc. 16. p. 7.; [Kulich Erzsébet]: „Ha újra elkezdhetném, ugyanezt az utat járnám végig.” Emlékülés a Kodolányi János Főiskolán a névadó tiszteletére. = Fmh. 1999. márc. 12. p. 11.; [Rip.] Albrecht Gyula: Kodolányi Júlia. Az ember a gyerekeinek adja tovább a szeretetet. Lánya emlékezik a száz éve született Kodolányi Jánosra. = M. nemzet. 1999. márc. 20. p. 23.; [Rip.] Bakonyi István: „A kozmopolitizmus a kis népeknek halálos veszély.” = Fmh. 1999. dec. 3. p. 7.; Arató Antal: Kulturális örökségünk a kisgrafikákon. = Fmh. 2000. júl. 29. p. 5. ill.; Sulyok Bernadett: A mítosz vidékein. = Kortárs. 2004. szept. p. 102-108.; Domonkos János: Irodalmi emlékhely Budán. = Jel. 18. évf. 40. sz. (2006. dec.) p. 313.; Kodolányi János emlékének. = Havi magyar fórum. 20. évf. 1. sz. (2012. jan.) p. 41-69. ill.; Sulyok Bernadett: A mítosz vidékein. = Kortárs. 48. évf. 9. sz. (2004. szept.) p. 102-108.; Szentmártoni János: Megemlékezés Kodolányi Jánosról. = M. napló. 2019. ápr. p. 48-49. ill.;Szentesi Zöldi László: A táltos író. Ötven éve halt meg Kodolányi János. = M. demokrata. 23. évf. 36. sz. (2019. szept. 4.) p. 50-51. ill.; Szentesi Zöldi László: A táltos író. Ötven éve halt meg Kodolányi János. = M. demokrata. 23. évf. 36. sz. (2019. szept. 4.) p. 50-51. ill.; Weltler Ildikó: Jubilánsok. = Lyukasóra. 28. évf. 3. sz. (2019.) p. 28-31. ill.