(Kaposvár, 1909. júl. 11. – Székesfehérvár, 1945. jan. 31.)
Orvos.
Polgárdin telepedett le, ahonnan szolgálatra vitték. 1944-ben megszökött és visszatért Székesfehérvárra. 1945-ben Székesfehérvár és Fejér megye tisztiorvosa. Korábban Enyingen, Lepsényben, Mohán és Polgárdiban működött. Gántra hurcolták munkaszolgálatosnak. Zsidó származása miatt csak külföldön tanulhatott és a diploma megszerzése után csak segédorvosi munkát végezhetett különböző Fejér megyei településeken. Székesfehérvár tiszti főorvosaként megszervezte a város közegészségügyi ellátását. Shvoy Lajos visszaemlékezése szerint január 28-án lőtték agyon.1944-ben Székesfehérváron lett a KP tagja. A nyilas számonkérő szék agyonlövette.

Irodalom: Szilvágyi Irén: Dr. Koch László emlékének. = Fejér megyei szemle. 1965. 2. sz. p. 195-196.; Emlékezzünk! [Összeáll.] a Vasvári Pál szakközépiskola KISZ alapszervezete. = Fejér megyei szemle. 1970. p. 240-248.; Németh Erzsébet: Régi ismerősök. Nemcsak a nevét viseli. = Fmh. 1970. márc. 22. p. 2-3., Balázs Katalin: Dr. Koch László könyve az orvosi hivatásról. "Mint katona az őrhelyén". = Fmh. 1984. máj. 15. p. 5.; Szilvágyi Irén: Dr. Koch László emlékére. = Új Élet. 1984. 15. sz. p. 4.; Németh Erzsébet: Koch László emlékezete. Élt harminchat évet. = Fmh. 1985. febr. 2. p. 5.; MÉL 1/944.; M. antifasiszta ellenállás p. 163.; Tetteikben élnek. p. 315-316.; Zs. O.: Egy nagy film kis szereplőjéről. = Új élet. 1961. ápr. 15.; Nevét és életét márványba véste a történelem = Eü. dolgozó. 1966. ápr. 1.; Horák Magda: A magyar értelmiség veszteség veszteségei az 1940-es években. [1995.] p. 110.; Tihanyi Tamás: Kivégzés a szobornál. = Fmh. 2002. febr. 2. p. 8.; Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. Várpalota-Veszprém, 2015. p. 364-365.