Találatok száma: 1
LÁNCZOS KORNÉL (Székesfehérvár, 1893. febr. 3 – Bp., 1974. jún. 24.) matematikus, fizikus. Édesapja dr. Lőwy Károly ügyvéd volt, a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara elnöke, a hitközség és a XI. községkerület elnöke. Édesanyja Hahn Adél. Az öt gyermek közül Kornél volt a legidősebb. Középiskolai tanulmányait a ciszterci főgimnáziumban végezte Székesfehérváron, 1910-ben tett érettségi vizsgát.
A Budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakán tanult tovább, Eötvös Lóránd, Frölich Izidor és Fejér Lipót tanítványa volt. 1916 és 1920 között Tangl Károly tanársegéde a Műegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében. Doktori diplomáját 1920-ban szerezte meg, ezt követően lépett be a Német Fizikai Társaságba. 1921-ben egyik németországi tanulmányútja során személyesen találkozott Einsteinnel, s ez adta az indíttatást, hogy a relativitáselmélettel kezdjen el foglalkozni. A témáról a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást. Tanított és kutatást folytatott a freiburgi egyetemen. 1927-ben magántanári képesítést szerzett, s kinevezést kapott a frankfurti egyetemre, ahol 1924 óta tanított. 1921 és 1931 között 30 fontos tanulmánnyal járult hozzá a tudományok fejlődéséhez, ezek elsősorban német folyóiratokban, különösen a Német Fizikai Társaság hivatalos lapjában láttak napvilágot. Publikációi révén világhírűvé vált, így 1928-ban nagy megtiszteltetés érte: Einstein a berlini egyetemre hívta munkatársául. Egy évig dolgozott együtt a tudóssal.
1931-ben matematikaprofesszori meghívást kapott az Egyesült Államokbeli Purdue Egyetemre (Lafayette, Indiana állam), ezért nem is tért vissza a náci hatalomátvétel előtt álló Németországba, bár a Goethe Egyetemen hasonló kinevezés várta. Lafayette-ben elsősorban kvantummechanikáról tartotta előadásait. Kortársaihoz (Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő) hasonlóan őt is azért hívták a tengerentúlra, hogy az Európában született új tudományágat elterjessze. Később megélhetése és így a könnyebb álláskeresés érdekében alkalmazott matematikára tért át. 1943 és 1944 között a National Bureau of Standard-nél dolgozott matematikusként. Az 1930-as években a nyarakat gyakran töltötte Székesfehérváron, illetve családja birtokán, Tekerespusztán. Felesége, Márta és fia, Elmár Székesfehérváron élt a Lőwy család házában. Márta 1938-ban tuberkulózisban életét veszítette. Nem sokkal később édesapja, Lőwy Károly is elhunyt. Kornél 1939-ben az amerikai állampolgárság megszerzését (1938) követően az Egyesült Államokba vitte fiát.
1946-tól 1949-ig a Boeing repülőgyár kutatója, majd 1952-ig a Californiai Egyetem Numerikus Analízis Intézetének professzora. A számítógépek elterjedésének kezdeti időszakában gyakran használták Lánczos módszereit, így Amerikában az ismert matematikusok sorába emelkedett. 1952-ben meghívták a dublini egyetemre, az Institute for Advanced Studies intézményébe, így visszatelepült Európába. Életének utolsó két évtizedét Írországban töltötte, s az Ír Tudományos Akadémia tagjává választották. 1973-ban Magyarországra látogatott, s az Eötvös Társulat Tiszteletbeli tagjának választotta. Öt egyetem díszdoktora.
A II. világháború alatt többször hazautazott családjához, továbbá hazai konferenciákra is. 1944-ben, amíg ő Amerikában tartózkodott, családját Auschwitzba deportálták, csupán unokaöccse, Lánczos György élte túl. 1974-ben vártalanul hunyt el a magyar fővárosban, s a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Irod.: Zsidó kult. Szfvár, 2004. p. 47-48.; Fejér vármegye. Bp., 1937. p. 324-325.; Gergely 2003. p. 38.; MZsL p. 521.; Marx 2000. p. 312-319.; Marx György: Lánczos Kornél. (1893-1974). Előadás a székesfehérvári Lánczos-Centenáriumon, 1993. február 2. = Fizikai szemle, 1993, 3. sz. p. 81-84.; Gyászbeszéd Dr. Lánczos Kornél dublini egyetemi tanár felett 1974. július 15-én. = Scheiber Sándor könyve. Válogatott beszédek. Bp., 1994. p. 340-341.
(F. E.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=560