Találatok száma: 1
BALASSA BRUNÓ, dr., Aschenbrenner István 1912-ig (Szfvár, 1896. jan. 26. – Bp., 1979. jan. 30.) ciszterci rendi szerzetes, tanár, tankerületi főigazgató, miniszteri osztályfőnök. Elemi iskoláit és a középiskola első hat évét szülővárosában járta, majd Egerben fejezte be a gimnázium két felső osztályát. 1912-ben lépett be a ciszterci rendbe. 1915-21 között Innsbruckban a Hittudományi Egyetemen tanult, ahol teológiai doktorátust szerzett. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán középiskolai tanári oklevelet kapott, majd neveléstudományból doktorált. 1919-ben pappá szentelték. Tanári pályája kezdetén az egri Szent Bernát Gimnáziumban tanított, majd 1925-ben a budapesti Bernardinum tanárává nevezték ki, 1931-től annak igazgatója és a rendház főnöke. 1931-ben a neveléstörténet magántanára lett. 1935. július 1-jétől a Székesfehérvári Tankerület főigazgatója, a székesfehérvári ciszterci rendház főnöke. 1939 és 1946 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban miniszteri osztályfőnök lett. 1947-ben Budán a Szent Tádé kápolna lelkésze, majd a szerzetesrendek feloszlatását követően egy matematikai szaktanfolyamon vett részt, ahol statisztikus végzettséget szerzett. Előkalkulátorként dolgozott 1971-ben történt nyugdíjba vonulásáig.
A városunkban töltött évek hatalmas és látványos eseménye a Fehérvári iskolahét megszervezése és annak keretében a Tanügyi kiállítás megrendezése volt. Székesfehérváron az 1938-ban zajló Szent István emlékév alkalmából több tanügyi rendezvényre került sor, többek között a tankerületi főigazgatók tanácskozása is itt zajlott. A hét kiemelkedő eseménye volt az 1938. augusztus 22-én, a székesfehérvári Szent István Központi Elemi Iskolában megnyílt kiállítás, amely az ország legnagyobb tankerületének életét mutatta be. A helyszínként választott iskolában épült meg Hóman Bálint minisztersége alatt az 1000. tanterem. A kiállítás szenzációja a zsebvizsgálat terme, ahol a tankerület iskoláiban azonos időpontban lezajlott zsebvizsgálat során a diákok zsebeiből előkerült tárgyakat láthatták az érdeklődők.
Országos és helyi szervezetek sokasága tudhatta soraiban. Tagja az Országos Tanügyi Tanácsnak, a Magyar Pedagógiai Társaságnak, alelnöke az Oktatófilmek Országos Bíráló Bizottságának. Tagja a Szent István Akadémia Irodalmi Szakosztályának, az Aquinói Szent Tamás Társaságnak, a Magyar Pszichológiai Társaságnak, díszelnöke a Vas Gereben Táraságnak, a Revíziós Ligának. Választmányi tagja a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesületnek, a Vörösmarty Körnek. Díszelnöke a Magyar Cserkészszövetség IV. kerületének, társelnöke a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári Osztályának.
Cikkei, tanulmányai az Athenaeum, a Katolikus nevelés, a Katolikus Szemle, a Magyar Középiskola, a Magyar kultúra című lapokban jelentek meg.
F. m.: Thurzó Imre retorikai dolgozatai. Bp., 1927.; A történettanítás múltja hazánkban. Pécs, 1929.; A latintanítás története. 1-2. füzet. Bp., 1930.; Fehérvári iskolahét. Tanügyi kiállítás Székesfehérvárott. 1-2. kötet. Szfvár, 1938-1939.; Mai magyarságunk életrajza. Nemzetismeret. Szfvár, 1939.; A kereszténység védőbástyája. Bp. 1940. (társzerző)
Irod.:A ciszterci rend… névtára az 1937-38. iskolai évre. Szfvár, 1937. p., Fejér vármegye. Bp., 1937. p. 404-405.; G 1/1136-1137.; MAKATL 1/543.; MÉL 1/291.; ÚMÉL 1/291-292.; SzVL Surányi: Enciklopédia. Kézirat. p. 111.
(Sz. H.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=614
