Találatok száma: 1
CSEH TAMÁS (Bp., 1943. jan. 22. – Bp., 2009. aug.7.) zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár.
Tordason élt, és járt általános iskolába 7. osztályos koráig. Az alföldi illetőségű család az apa, Cseh Ferenc révén került Tordasra, a Hangya szövetkezet első mintafalujába. A Hangya sornak nevezett utca első házában laktak, majd a II. világháború után a felszámolt Hangya Szövetkezet igazgatóját és családját kilakoltatták a házból, és egy kis házrészt kaptak. A család 1956 őszén Budapestre költözött. Tanulmányait az akkori József Attila (ma Szent Imre) Gimnáziumban folytatta. A sikeres érettségire egy gitárt kapott nagyszüleitől. Ezek után alapította meg első zenekarát, a Sztereót. Rajzszeretete miatt hatszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Közben segédmunkás, majd elvégezte a Tanítóképző Főiskolát. A tanítóképző gyakorlati félévét Székesfehérváron töltötte. Albérlete egy azóta már lebontott városrészben volt. Fehérváron tanulmányai mellett megismerkedett a lovaglás szépségeivel vitéz nemes Magasházy Dénes segítségével. A lovaglás iránti szenvedélye végigkísérte az életét.
A Tanítóképző Főiskola elvégzése után megpályázott egy tanítói állást. Perkátára került, ahol a második osztályt tanította. Az általános iskola a Győry-kastélyban működöttt. Az első hónapban a régi malomépületben lakott, majd a tanács kiutalt számára az úgynevezett ”Sipos-házban” egy szolgálati lakás. Perkátán írta az Altató című ősdalát, amely elhangzott Bacsó Péter Nyár a hegyen című filmjében. Az egri Tanárképző Főiskola elvégzése után egy kőbányai iskolában lett rajz szakos tanár, ahol hét évig tanított.
1970-ben kezdődött munkakapcsolata és barátsága Bereményi Géza íróval, filmrendezővel, akivel több száz közös szerzeményt alkottak melyeket a 70-es évek elejétől önálló dalesteken mutatott be. 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban –több klasszikus színházi előadásban is színpadra lépett, valamint filmekben is szerepelt.
Kiskora óta érdeklődött az indiánkultúra iránt. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét ”indián területté” nyilvánították, és egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, valamint elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. Indián neve: Füst a szemében, rangja törzsfőnök volt.
2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, augusztus végén adta utolsó koncertjét a Bakáts téren. 2009. augusztus 7-én hunyt el Budapesten, Bartók Béla úti otthonában.
Önálló lemezek: Levél nővéremnek (1977); Antoine és Désiré (1978); Fehér babák takarodója (1979); Műcsarnok (1981); Frontátvonulás (1983); Jóslat (1984); Utóirat (1987); Mélyrepülés (1988); Vasárnapi nép - koncertlemez (1989); Cseh Tamás - Bereményi Géza válogatáslemez (1990); Új dalok (1990); Nyugati pályaudvar (1993); Levél nővéremnek 2. (1994); A telihold dalai (1997); Jóslat a Metrón (2003); A véletlen szavai (2004); Az igazi levél nővéremnek (2004); Esszencia (2007); Ózdi koncert '96 (2008); A DAL nélkül... (2009).
Díjak: Az év lemeze díj (1988); A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992); Liszt Ferenc-díj (1993); Pro Urbe Budapest (1998); Kossuth-díj, Bereményi Gézával együtt (2001); Mediawave Fesztivál ”Párhuzamos kultúráért” díj (2007); Budapest VIII. kerületének Díszpolgára (2008); Bakonybél Díszpolgára (2009); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009); Magyar Örökség-díj (2009); Tordas Község Díszpolgára, posztumusz (2010).
Felhasznált irodalom: Ablonczy László: Cseh Tamás. = Film, Színház, Muzsika. 1979. 11. sz. p. 9-10.; Bérczes László: Cseh Tamás. = Bérczes László beszélgetőkönyve. Palatinus. 2007.; Fodor Sándor: Cseh Tamás. interjúregény. Graffiti. 1994.; Galambos Margit: Mélyrepülés és Jóslat. Cseh Tamás nem tud ”kétlaki” lenni. = Dh. 1986. febr. 11. p. 5.; Michnai Attila: Ideje van a halálnak. Cseh Tamást egy szál kiskabátban hajították ki a téli éjszakába. = Heti Válasz. 2009. 33. sz. p. 40–41.; Mosonyi György: Cseh Tamás. Hol tanított és hol élt Perkátán Cseh Tamás? = https://www.perkata-online.hu. A falu harsonája. 2011. aug. 3.; Péter Gyöngyi: Bereményi Géza: A dalok voltak a gyerekeink. = Fmh. 2009. aug. 19. p. 12.; [Artner Szilvia]: ”Szabad-e visszakopogni”. Cseh Tamás. = Magyar narancs. 2008. 7. sz.; Turcsányi Sándor: Nem tudtunk angolul. Cseh Tamás 1943-2009. = Magyar narancs. 2009. 33. sz. p. 34-35.; Zsohár Melinda: A tordasi mintafaluból indult útnak. = Fmh. 2009. aug. 9. p. 12.
(K.N.M.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=733