Találatok száma: 1
ÉRDY JÁNOS, Luczenbacher 1847-ig (Szob, 1796. szept. 19. - Pest, 1871. máj. 9.) ügyvéd, régész, történész. MTA tagja (l. 1832. márc. 9., r. 1832. szept. 9.) A gimnáziumot Esztergomban, Vácon és a nagyszombati bencés gimnáziumban végezte, 1915-ben a bencés rend növendékei közé lépett. 1817-től a győri akadémián bölcseletet és jogot tanult, a jogi doktorátust 1821-ben Pesten szerezte meg. 1818-ban kilépett a rendből. 1922-ben ügyvédi vizsgát tett. Ezt követően Vereben, Végh Ignácnál nevelősködött, a család ügyvédje és gazdasági felügyelője. Jogot szeretett volna tanítani, több sikertelen pályázat után érdeklődése a történettudomány felé fordult. Tudományos tevékenységét jogtörténeti munkával kezdte, nagy hatású jogtörténeti tanulmányáért választották az MTA tagjává. 1839. április 2-tól Pesten élt és kizárólag a tudományos munkával foglalkozott. 1840-től a MTA éremgyűjteményének őre, majd tudományos munkássága elismeréseként 1846-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának őrévé nevezték ki. Az állás elfoglalása előtt tanulmányozta Bécs, Prága, Drezda és Berlin múzeumait. Nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának felállítása, a gyűjtemény költöztetése, az érmek rendezése és bemutatása, az értékes kőgyűjtemény biztonságos elhelyezése. Jelentős tudományos tevékenységet folytatott, elsősorban a régészet és az éremtan területén. Magyarországon az elsők között végzett régészeti ásatásokat, hozzájárult a hazai régészettudomány megalapozásához, módszereinek kidolgozásához. 1847-es Érden végzett ásatása emlékére változtatta családi nevét Érdyre. 1848-ban Székesfehérváron feltárta III. Béla király és felesége sírját. Tudományos dolgozatokban tette közzé aszódi, verebi, kelenföldi és pilini ásatásait. Felfedezte és ismertette a XVI. század elejéről származó nyelvemléket, a később róla elnevezett Érdy-kódexet. 1837-44 között szerkesztette a Tudománytár c. folyóiratot. 1869-ben vonult nyugdíjba. Sírja a budapesti Kerepesi úti (Fiumei úti) temetőben található. Cikkei, értekezései a Tudományos Gyűjteményben, a Közhasznú Esmeretek Tárában, a Tudománytárban, a Magyar Akadémiai Értesítőben, a Magyar Történelmi Tárban, az Archeologiai Közleményekben jelentek meg. Több megyei vonatkozású dolgozata látott napvilágot. Emlékére alapították - a Nemzeti Emlékhely érdekében végzett tevékenysége elismerésére - az Érdy János-emlékérmet. 1998-ban a Romkert bejárata melletti falon elhelyezték emléktábláját.
F. m.: Perger Jánostól magyarosított Verbőczi István Hármas törvénykönyvének vizsgálata. = Tudományos gyűjtemény. 1831. VIII. p. 83-119.; IX. p. 102-112.; A Nagyszombati Codex 1490-1527. = Tudománytár. 1834. I. p. 216-235.; Verebi sirkövek. = Tudománytár. 1837. p. 59-67.; III. Béla király és nejének Székesfehérvárott talált síremlékei. = Kubinyi Ferenc - Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben. 1. kötet. Pest, 1853. p. 42-48.; Szent István első magyar király életirata Hartvik regensburgi püspök szerint. Pest, 1854.; A verebi pogány sír. = Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 9. kötet. 1858. p. 14-27.; Erdély érmei képatlasszal. Pest, 1862.
Irod.: Luczenbacher testvérek. = Vasárnapi Újság. 1861. 44. sz. p. 521-522.; R. Fl.: Érdy János. = Archaeologiai értesítő. 1871. 2. sz. p. 25-26.; Nagy Iván: Emlékbeszéd Érdy János felett. Bp., 1873.; Banner János: Érdy János emlékezete. = Múzeumi közlemények. 1971. 2. sz. p. 5-10.; Demeter Zsófia: III. Béla király és feleségének sírja. = Magyar Tudomány. 1999. 2. sz. p. 220-229.; Demeter Zsófia: „Örvendezz királyi város”. = Honismeret. 1999. 4. sz. p. 11-21.; Marosi Ernő: Érdy János emléktáblájára. = 150 éve történt. Szfvár, 1999. p. 7-8.; Biczó Piroska: Érdy János leletmentésének tudományos jelentősége. = 150 éve történt. Szfvár, 1999. p. 16-24.; Hatházy Gábor: Érdy (Luczenbacher) János. = 150 éve történt. Szfvár, 1999. p. 69-71.; Sz 2/1413-1419.; G 7/683.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. p. 240-241.; MTA 1825-2002. 1/308.; MÉL 1/329.; ÚMIL 2/414.
(F. K.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=128
