Találatok száma: 1
GOLDZIHER IGNÁC (Szfvár, 1850. jún. 22. - Bp., 1921. nov. 13.) orientalista, sémi filológus, iszlámtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1876, r. 1892, ig. 1911), I. osztályának elnöke (1905-19). A cambridge-i (1904) és az aberdeeni egyetem (1906) t. doktora; az orosz (l. 1897), a brit (l. 1904), a holland (l. 1908), a porosz (l. 1910), a dán (r. 1911), a bajor (l. 1916), a spanyol (l. 1916), a francia (l.) és a damaszkuszi akadémia (l.) tagja; a brit, német, holland, francia, amerikai, bengáli és egyiptomi keleti társaságok, a magyar Philologiai Társaság, a göttingeni Tudós Társaság, a svéd Vallástörténeti Társaság, a helsinki Finn-Ugor Társaság, a londoni Jewish Historical Society és számos más tudományos társaság tagja.
A középiskola első öt osztályát a ciszterci rend székesfehérvári gimnáziumában végezte. 1865-68 között a pesti egyetem rendkívüli hallgatója, 1869-ben állami ösztöndíjjal a berlini, 1869-70-ben a lipcsei egyetemen tanult, itt bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1871-72-ben Leidenben és Bécsben keleti kéziratokat tanulmányozott. 1873-74-ben állami ösztöndíjjal tanulmányutat tett Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban. Az első európaiként a kairói Al-Azhar mecsetben tanulmányozta az iszlámot. 1874-1904 között a Pesti Izraelita Hitközség titkára. 1874-től a budapesti egyetemen a sémi filológia magántanára, 1894-től címzetes nyilvános rendes tanára, 1905-től haláláig nyilvános rendes tanára, 1917-18-ban a bölcsészettudományi kar dékánja. 1899-től a budapesti rabbiképző intézetben a zsidó vallásfilozófia tanára. Az iszlámkutatás nemzetközi hírű tudósa, a modern kritikai módszerekkel dolgozó iszlamológia egyik megalapítója. Fő kutatási területe a sémi filológia és irodalomtörténet, valamint az iszlám vallás története. Székesfehérvári származását megörökíttette síremlékén. Szülőházán 1924-ben emléktáblát helyeztek. 1925-ben róla nevezték el a székesfehérvári izraelita elemi iskolát, 2003-tól a szülőháza melletti utca őrzi nevét.
Díjak, kitüntetések: a stockholmi nemzetközi orientalista kongresszus nagy aranyérme (1889), Wasa Rend (1889), Medsidje Rend.
F. m.: Az iszlám. Bp., 1881.; Die Zâhiriten. Leipzig, 1884.; Muhammedanische Studien, 1-2. Halle, 1889-90.; Abhandlungen zur arabischen Philologie, 1-2. Leiden, 1896-99.; Vorlesungen über den Islam. Heidelberg, 1910.; Die Richtungen der islamischen Koranauslegung. Leiden, 1920.; Gesammelte Schriften. 1-6. Hildesheim, 1967-73.; Az iszlám kultúrája. 1-2. Bp., 1981.; Az arabok és az iszlám. 1-2. Bp., 1995; A zsidóság lényege és fejlődése. Bp., 2000.
Irod.: Heller Bernát: Goldziher Ignác emlékezete. = Évkönyv. (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat.) Bp., 1932. p. 7-33.; Büchler Sándor: A Goldzieherék családfájáról. H. n. 1939.; Scheiber Sándor: Goldziher Ignác. = Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Bp., 1981. 2. kötet. p. 1065-1095.; Goldziher Ignác: Napló. Bp., 1985.; Surányi István: A székesfehérvári Goldziher Ignác izraelita elemi népiskola története. = „A zsidók Fejér megyében 1688-1867” címmel 1886. szeptember 23-án tartott konferencia előadásai. Szfvár, 1989. p. 57-63.; A zsidó Budapest. 1. kötet. Bp., 1995. p. 235-243.; Simon Róbert: Goldziher Ignác. Bp., 2000.; J. Mező Éva: Utca Goldziher Ignácról. = FMH. 2003. okt. 9. melléklet. p. 4.; (H. J.): Goldziher Ignác gyermekkora. = Bástya. 2004. 1. sz. p. 114-128.; (H. J.): A székesfehérvári Goldziher-emléktáblák. = Acta. 1. kötet. Szfvár, 2004. p. 101-121.; Ormos, István: Goldziher’s mother tongue. = Goldziher Memorial Conference. Bp., 2005. p. 203-243.; Haber, Peter: Zwischen jüdischer Tradition und Wissenschaft. Köln - Weimar - Wien, 2006.; Sz 3/1259-1266.; ÚMÉL 2/1032-1034.
(H. J.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=182
