Találatok száma: 1
GOZSDU ELEK (Ercsi, 1849. nov. 28. - Temesvár, 1919. máj. 26.) író, jogász. Elszegényedett szerb-macedon kereskedő családból származott. Miskolcon nevelkedett. Iskoláit Temesváron és Pesten végezte. A pesti egyetemen jogot tanult, 1878-ban avatták jogi doktorrá. Miskolcon majd Temesváron ügyvédgyakornok, az ügyvédi gyakorlattal azonban hamar felhagyott, és 1880-ban újságíró lett. 1880-tól a Függetlenség c. lap munkatársa, 1883-ban a Magyar Újság egyik alapítója és rövid ideig szerkesztője. 1883-ban bírói pályára lépett. Alügyész Fehértemplomban, Budapesten, Karánsebesen, ügyész Temesváron, 1897-től a zombori törvényszék elnöke, 1905-től Temesváron vezető ügyész. Írói munkásságára nagy hatást gyakoroltak az orosz írók, különösen Turgenyev és Dosztojevszkij. 1880-as évek egyik kiemelkedő tehetségű novellistája Kis számú, realista és pesszimista hangulatú művében együttérzéssel ábrázolta az elesetteket. Írásaiban, melyekben gyakran keményen, de kivezető utat nem látva bírálta az uralkodó osztályt, fellelhetők szülőfalujára, Ercsire utaló momentumok. Az Anna-levelekben több alkalommal ír színesen Ercsiről. Szülőhelyén utcát neveztek el róla.
Díj: Ercsi Díszpolgára (posztumusz).
F. m.: Az aranyhajú asszony. Bp., 1880.; Köd. Bp., 1882.; Tantalus. Bp., 1886.; A kárier. Bp., 1911.; Nemes rozsda. Bp., 1955.; Anna-levelek. Bukarest, 1975.; Az étlen farkas. Bp., 1982. Kertünk Istennel határos. Bp., 2001.
Irod.: G. Gy.: Gozsdu Elek halálához. = Irodalomtörténet. 1934. 3-4. sz. p. 102-104.; Reisz Mihály: Gozsdu Elek. Bp., 1941.; Bódor Sándor: Néhány újabb adat Gozsdu Elek életrajzához. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1967. 4. sz. p. 449-451.; Hetényi István: Gozsdu Elek. = DH. 1986. máj. 23. p. 5.; Hetényi István: Ercsi története. Ercsi, 1987. p. 440-441.; (bm): Gozsdu Elek munkásságára emlékeznek. = FMH. 2006. jan. 19. p. 3.; Fejér megye településeinek atlasza. Gyula - Hatvan, 2007. p. 80.; ÚMÉL 2/1060-1061.
(H. J.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=186