Találatok száma: 1
HALÁSZ ANDRÁS (Munkács, 1890. dec. 17. - Bp., 1975. márc. 7.) bányamérnök. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián abszolvált 1912-ben, ezt követően üzemmérnökként dolgozott a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt.-nél. Harcolt az első világháborúban, majd 1918-23-ig az erdélyi ányesi és borsai rézbányák üzemvezető főmérnöke, a borpataki aranybánya üzemvezetője. 1924-41-ig Jugoszláviában dolgozott mint az európai viszonylatban is jelentős, belga érdekeltségű majdanpeki bánya igazgató főmérnöke. 1941-ben Nagybányán a Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómű Rt. műszaki vezetője lett. 1945. május 30-án nyílt parancsot kapott az iszkaszentgyörgyi, a gánti és a bodajki bauxitbányák újraszervezésére. 1945 és 1950 között a Magyar - Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. (MASZOBAL) központi bányaigazgatójaként dolgozott a magyarországi bauxit- és alumíniumtermelés újraindításán. 1950-től a Bányászati Kutatóintézet érc- és kőzetosztályának vezetője, tanított a miskolci, a budapesti és a veszprémi egyetemen. Fő kutatási területe az ércelőkészítés. 1953-ban a magyar alumíniumipar fejlesztéséért megosztott Kossuth-díjat kapott, 1955-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett. Számos tanulmányt publikált hazai és külföldi kiadványokban. Irányításával készült el Fejér megyében a fehérvárcsurgói üveghomok-előkészítőmű, valamint a pátka-szűzvári ólom-cinkérc és fluorit flotálómű.
F. m.: Az ércek útja a bányától a kohóig. Bp., 1952.; Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Bp., 1959.; Hazai ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. Bp., 1960. (Kálmán Györggyel).
Irod.: Tóth Gábor: Dr. Halász András. = Bányászati és Kohászati lapok. Bányászat. 1975. 12. sz. p. 857.; ÚMÉL 3/60-61.
(V. R.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=202