Találatok száma: 1
HAUSZMANN ALAJOS, velenczei 1918-tól (Buda, 1847. jún. 9. - Velence, 1926. júl. 31.) építész, egyetemi tanár, az MTA tagja (t. 1924).
A budai műegyetemen és a berlini képzőművészeti akadémián tanult. 1870-től saját építészeti műtermet tartott fenn. 1868-tól a budai műegyetemen tanársegéd, 1872-től az építészet nyilvános rendes tanára, a műegyetem mérnök- és építészeti szakosztályának dékánja (1879-81), az egyetem rektora (1903-05). Tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére. A műegyetem 1922-ben tiszteletbeli doktorává avatta. Az 1900-as párizsi Világkiállítás Grand Prix nyertese. A magyarországi historizáló eklektika egyik legkiválóbb képviselője, a millenniumi idők egyik legnevesebb és legtöbbet foglalkoztatott építésze. Munkái a budapesti Szent István és az Erzsébet Kórház, a Technológiai és Iparmúzeum, a Törvényszéki Orvostani Intézet, a New York-palota, a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a budapesti műegyetem központi épülete, a szombathelyi Városháza és Színház, valamint több főúri kastély. Legmonumentálisabb alkotása a budai királyi vár Ybl Miklós által megkezdett bővítésének befejezése. 1913-ban vonult nyugalomba. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet egyik alapítója (1867), elnöke (1906-09), az Országos Középítési Tanács elnöke (1906-16), az Országos Magyar Képzőművészeti Társaság alelnöke, a Magyar Képzőművészek Egyletének, a Magyar Építőművészek Szövetségének dísztagja, több külföldi építőművészeti intézet tiszteletbeli tagja. Fejér megyében ő tervezte Kégl György csalai kastélyát, befejezte gróf Nádasdy Ferenc nádasdladányi kastélyát, valamint annak belső kiépítését. Velencén 1910-ben vásárolt birtokot, nyugdíjba vonulása után idejének nagy részét itt töltötte.
Díjak: III. osztályú Vaskorona rend (1884), Pro artibus díszjelvény (1896), Ferenc József-rend nagykeresztje (1906), a belga Lipót-rend lovagja, Szombathely Díszpolgára.
F. m.: A magyar szent korona országainak Vöröskereszt Egylete által épített Erzsébet Kórház leírása. Bp., 1884.; A magyar királyi vár építésének története. Bp., 1900.; A magyar országos felmérések újjászervezése. Bp., 1907. (Zelovich Kornéllal.); Néhány szó a modern magyar építészetről. Bp., 1908.; A m. kir. József műegyetem új épületei. Bp., 1910.; A magyar királyi vár. Bp., 1912.; Budapest építési fejlődésének történetéből. = Akadémiai Értesítő. 36. kötet. 1925. p. 34-50.
Irod.: Czagány István: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai. = Művészettörténeti Értesítő. 1978. 4. sz. p. 225-255.; A historizmus művészete Magyarországon. Bp., 1993. p. 68-69.; Hauszmann Alajos naplója. Bp., 1997.; Hauszmann Alajos. Bp., 2002.; Születtem... m. képzőművészek önéletrajzai. p. 395-396.; G 12/808-809.; ML 2/352.; MTA 1825-2002 1/488.; ÚMÉL 3/155-156.
(H. J.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=210
