Találatok száma: 1
KÁROLY JÁNOS (Ráckeve, 1834. ápr. 22. - Szfvár, 1916. jan. 16.) címzetes püspök, történész, egyházi író. A gimnáziumot Budán, Nyitrán, Selmecen és Székesfehérváron végezte. 1851-től teológiai tanulmányokat folytatott a székesfehérvári szemináriumban és a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészetet tanult. 1855. augusztus 5-én pappá szentelték. Felszentelése után Dunabogdányban, 1857-59 között Ráckevén káplán. 1859. augusztus 29-én a püspök kinevezte a székesfehérvári belvárosi plébánia segédlelkészének, szeptember végén költözött Székesfehérvárra. 1860-tól 1867 júliusáig gróf Nádasdy Lipót birtokán, az agárdi pusztán lelkész. Egyházi szolgálata mellett a családi levéltárat is rendezte. 1867-ben Téténybe került adminisztrátornak, szeptember 12-én kinevezték plébánosnak. 1868-ban az érdi esperesi kerület katolikus iskolahálózatának tanfelügyelője. 1872-ben az érdi esperesi kerület alesperese, 1880-tól esperese. 1885-ben székesfehérvári kanonok, 1886-ban címzetes bátai apát, 1897-ben nagyprépost, 1900-02 között káptalani helynök, 1902-től választott drivesti püspök. 1900-02 között a püspöki szék megüresedése miatt másfél évig kormányozta az egyházmegyét. 1885-től egyházjogot és egyháztörténelmet tanított a székesfehérvári szemináriumban, melynek 1885-től 1888-ig igazgatója. 1913-ban 12 ezer koronás tőkével ösztöndíjat alapított. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a Katolikus Néplap, a Politikai Újdonságok, a Magyar Állam, a Papok Lapja című újságokban. Munkatársa volt a Borromaeus egyházszónoklati folyóiratnak és a Hittudományi Folyóiratnak. Történészként elsősorban Fejér megye és Székesfehérvár történetével foglalkozott. Számos helytörténeti tanulmánya látott napvilágot, többségük a székesfehérvári nyomdákban. Itt jelentek meg egyházi beszédei is. A Magyar Történelmi Társulat tagjaként szerepet vállalt a Fejér Vármegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet megszervezésében, amelynek alelnöke lett. Elsőként dolgozta fel Fejér megye és Székesfehérvár történetét, mely a régészeti egylet megbízásából jelent meg 5 kötetben. A Sóstói temetőben helyezték örök nyugalomra. 1994-ben síremlékét megújították. Székesfehérváron utcanév őrzi emlékét. Álnév: Dunaparti. Betűjegye: K. J., K...ly J...s.
F. m.: Egyházi beszéd. Szfvár, 1864.; Emlékkönyv a székesfehérvári püspöki megye százados ünnepére. Szfvár, 1877. (Nyirák Sándorral).; Oklevelek gr. Nádasdy Ferenc nádasd-ladányi levéltárából. Bp., 1879.; Az őskeresztény irodalom monográfiája. 1-2. kötet. Bp., 1880-1890.; Bucsú-szavaim tétényi hiveimhez. Bp., 1885.; Fejémegye elpusztult helységei. = A Fejérmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet Évkönyve, 1885. p. 5-32.; Fejérmegyei községekre vonatkozó regesták. = A Fejérmegyei és Székesfejérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet Évkönyve, 1885. p. 113-116.; Isten ujja a történelemben. Egyházi beszéd. Szfvár, 1885.; Az egyház viszonya a theologiai tudományokhoz. Papnöveldei megnyitó beszéd. Bp., 1885., Szfvár, 1886.; Vegyes egyházi beszédek. 1-3. kötete. Bp., 1887., Szfvár, 1890, 1911.; A magyar nemzet vallási és nemzeti hivatásáról. Szfvár, 1887.; Egyházi beszéd, melyet ő szentsége XIII. Leo pápa ötven éves papságának jubiláris ünnepén mondott. Szfvár, 1888.; Elmélkedések az Ur Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása felett. Egyházi beszéd. Szfvár, 1890.; A keresztény család a házasságban. Sennyey Béla báró és Nádasdy Julia grófnő esketése alkalmával. Szfvár, 1890.; A birtokbiztonság Fejér megyében a XIV. és XV. században. = A Fejérmegyei és Székesfejérvár városi Történelmi és Régészeti Egylet Évkönyve, 1893. p. 163-181.; Csókakő vára és várbirtokai. Szfvár, 1893.; A Fejér megyében lévő plébániák összeírása 1753-54-ben. Szfvár, 1893.; Oklevelek alapi Salamon Vincze családi levéltárából. Szfvár, 1893.; Beszéd, melyet kéthelyi Hunyady Károly gróf és Nádasdy Irma grófnő esketése alkalmával Nádasd-Ladányban mondott 1894-ben. Szfvár, 1894.; Fejér vármegye története. 1-5. kötet. Szfvár, 1896-1904.; Vegyes egyházi beszédek. Szfvár, 1911.
Irod.: Vértes József - Juhász Viktor: Tudomány, Irodalom, Művészet. = Fejér vármegye. Bp., 1937. p. 317.; Gyimesi Dömötör: Fehérvár és Fejér megye krónikása: Károly János. = FMH. 1994. ápr. 30. p. 8.; Fenyvesi László: Károly János javaslata Ipoly Arnoldhoz, Munkácsy Mihály Krisztus-festménye ügyében: A ráckevei születésű történetíró életútjának vázlata. = Esztergom évlapjai. 1994. p. 33-48.; Sz 5/1069-1070.; G 14/285.; MÉL 1/867.; ÚMÉL 3/768.; RÚL 11/282.
(F. K.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=248