Találatok száma: 1
KENESSEY KÁLMÁN, kenesei (Kápolnásnyék, 1825. márc. 1. - Kápolnásnyék, 1913. júl. 2.) növénynemesítő, gazdasági író, földbirtokos. Székesfehérváron járt gimnáziumba, ezt követően Pesten és Pápán jogot tanult, ügyvédi oklevelet szerzett. A forradalom kitörésekor főszolgabíró Fejér vármegyében. Jelaèiæ támadásakor beállt a Fejér vármegyei önkéntes csapatba. 1849-től kápolnásnyéki birtokán gazdálkodott, közben tanulmányozta az angol és német mezőgazdasági szakirodalmat. 1865-ben és 1867-ben Fejér vármegye alispánja, 1868-tól a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban osztálytanácsos. Nevéhez fűződik a földművelésügyi minisztérium kultúrmérnökségének megszervezése. Betegeskedése miatt címzetes miniszteri tanácsosi rangban, saját kérésére, nyugdíjazták. Visszavonult kápolnásnyéki birtokára, amelyet mintagazdasággá fejlesztett. Különösen a búza, az árpa és a burgonya nemesítésével ért el eredményeket, de érdemeket szerzett a nemes fűz termesztése és a nemesített vetőmagok intézményes terjesztése terén is. Jelentős szakirodalmi tevékenységet folytatott, számos mezőgazdasági cikke jelent meg a korabeli szakfolyóiratokban, sűrűn írt a napilapokba. Kápolnásnyéken Kölcsönös Segélyzőegyesületet alapított szövetkezeti alapon, hogy olcsó kölcsönökkel segítse a helybeliek gazdálkodását. Alapító- és igazgatósági tagja a Fejérmegyei Takarékpénztárnak, alelnöke a Fejérmegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint a Fejérmegyei és Székesfehérvári Méhész-Egyletnek. 90 éves korában Kápolnásnyék díszpolgárává választották. A családi sírboltba temették el.
F. m.: Miként gazdálkodjunk? Pest, 1857.; Egy két őszinte szó társadalmi viszonyainkat érdeklőleg. Pest, 1857.; A szántó-vető aranyszabályai. Pest, 1858.; Mezőgazdasági munkaerő-calamitás. Pest, 1868.; Programm tervezet… Sz.-Fehérvár, 1868.; Viszhang a „Hazánk” czimű politikai lapban megjelent „Hogy segitsen magán a szegény ember?” czikkre. Székes-Fehérvárott, 1868.; Nézetek a hazai halászat ügyében. Pest, 1869.; A népbankokról. Pest, 1869.; A trágyakezelés népszerű kézikönyve. Bp., 1873.; Gazdasági cselédeink állandósításáról. Bp., 1874.; A búza a vetőmag nemesítéséről. Bp., 1874.; Az iskolai takarékpénztárak. Bp., 1875.; A nemes fűz művelése. Bp., 1876.; A cultúrmérnöki intézmény külföldön és annak meghonosítása. Bp., 1878.
Irod.: Urházy Sándor: Gyászbeszéd… Kenessey Kálmán elhunyta alkalmával. Szfvár, [1913].; Elhunyt Kenessey Kálmán. = Székesfehérvár és vidéke. 1913. júl. 3. p. 3.; Hornyák Mária: Nyéki díszpolgárok. Vörösmarty és Kenessey. = FMH. 1982. okt. 16. p. 9.; Szilvágyi Irén: A kápolnásnyéki földbirtokos. Emlékezzünk régiekről. = FMH. 1989. júl. 22. p. 6.; Kupi László: Kápolnásnyék története. Kápolnásnyék, 2000. p. 147.; Sz 6/18-21.; G 11/162.; Révai 11/460.; MÉL 1/899.; ÚMÉL 3/861-862.
Révai = Révai Nagy Lexikona. XI. köt. Bp. 1914.
(F. K.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=264