Találatok száma: 1
KÉTLY KÁROLY, Kétli, csurgói 1897-től, báró 1913-tól, dr., (Csurgó, 1839. szept. 14. - Bp., 1927. febr. 19.) orvos, egyetemi tanár, MTA-tag (l. 1897).
A mai Fehérvárcsurgón született. Székesfehérváron a ciszterci gimnáziumban tanult, majd orvosi tanulmányokat folytatott a pesti és a bécsi egyetemen. 1863-ban Pesten orvosi oklevelet szerzett. 1864-68-ig a pesti egyetem belgyógyászati klinikáján volt tanársegéd.
1868-70-ig Schordann-ösztöndíjjal Bécsben, Berlinben és Heidelbergben ideggyógyászati és elektroterápiai kutatásokat folytatott. 1870-től, az akkor villámgyógyászatnak nevezett elektroterápia magántanára lett a pesti egyetemen, ahol 1884-ben a belgyógyászat címzetes nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki. 1871-től a pesti Szent Rókus Kórház rendelő orvosa, 1877-89-ig a kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa. 1889-1913 között a belgyógyászat nyilvános rendes tanára és az I. sz. belgyógyászati klinika igazgatója. 1902-03-ban az egyetem rektori tisztségét töltötte be. Tanítványai 1912-ben ünnepelték meg 50 éves orvosi jubileumát és erre az alkalomra emlékkönyvet adtak ki tiszteletére. Munkássága kiterjedt a belgyógyászat számos területére. Ő volt az első, aki Magyarországon ideggyógyászattal és elektroterápiával foglalkozott. Jelentősek az idegrendszer, elsősorban az arcideg megbetegedéseivel kapcsolatos vizsgálatai. Ő vezette be hazánkban elsőként az elektromos gyógykezelést. Sokat foglalkozott az orvosképzés, ezen belül a belgyógyászképzés kérdéseivel.. A korabeli orvostársadalom meghatározó személyisége. A Budapesti Orvosegyesületnek titkára, 1889-től alelnöke, 1893-97-ig elnöke. 1897-ben megalakította az Országos Orvosszövetséget, melynek 1918-ig első elnöke lett. Belgyógyászati, neurológiai és elektroterápiai szakkönyveket írt, cikkei rendszeresen megjelentek az Orvosi Hetilapban. 1897-ben magyar nemességet, 1913-ban bárói rangot kapott. Fehérvárcsurgón utcát neveztek el róla és az Országos Orvosszövetség megalakításának 100. évfordulóján az orvosi rendelő falán emléktáblát állítottak emlékére.
Díjak.: Szent István-rend kiskeresztje (1908).
F. m.: Villámgyógyászati tanulmányok. Pest, 1870.; A gyermekhűdés. Paralysis infantilis. Bp., 1874.; Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről. Bp., 1881.; Kórodai tanulmányok az arcideg bántalmairól. Bp., 1886.; A mellhártyalobokról. Bp., 1891.; A belgyógyászat kézikönyve. 1-6. kötet. Bp., 1894-1900. (Bókay Árpáddal, Korányi Frigyessel).
Irod.: Vámossy Zoltán l. t. beszéde Csurgói báró id. Kétly Károly l. tag ravatala előtt 1927. febr. 21-én. = Akadémiai Értesítő. 1927. p. 90-92.; Balázs Katalin: Egy tudós életútja. = FMH. 1987. ápr. 11. p. 7.; M.: Fehérvárcsurgó szülötte: száz éve Kétly Károly alapította az Országos Orvosszövetséget. = FMH. 1998. márc. 7. p. 4.; Sz 6/167-170.; G 16/446-448.; MOL/207.; MTA 1825-2002. 2/667-668.; ÚMÉL 3/906-907.; VMÉL/268.
(K. A.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=267
