Találatok száma: 1
BARTA LAJOS (Bp., 1899. márc. 9. - Köln, 1986. máj. 8.) szobrász. Barta Mária és Barta István festők öccse. Tanulmányait 1911-től a Budapesti Iparművészeti Főiskolán végezte, ahol Zutt Richard keramikus tanítványa. 1915-16-ban Telcs Ede szobrász magántanítványa. 1917-ben a felvidéki iglói faipari iskolában művészi fafaragást tanult. 1920-22 között Olaszországban járt tanulmányúton, közben Milánóban egy terrakottaüzemben dolgozott, mint modell-készítő és restaurátor. 1923-24-ben Budapesten a Tim terrakotta üzem munkatársa. 1925-27-ben, párizsi tartózkodása alatt kapcsolatba került a modern művészeti törekvésekkel. 1932-ben megismerkedett Rozsda Endrével, aki a modern művészeti törekvésekkel megismertette. 1935-36-ban Aba-Novák Vilmos szabadiskolájába járt. 1938-43 között Párizsban kapcsolatba került a szürrealistákkal és megalkotta első absztrakt műveit. 1946-48-ban az Európai Iskola tagjaként szerepelt kiállításokon nonfiguratív szellemű szobraival, a korszak hivatalos pályázatain szocreál stílusú művekkel vett részt. 1949-től a Várkert bazársori műteremében dolgozott. 1962-63-ban újra Párizsban tartózkodott, majd Londonba ment. 1963-65-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1965-ben Nyugat-Németországba költözött, ahol először a Bonn környéki rolandsecki művésztelepen dolgozott, majd Kölnben telepedett le. 1967-től haláláig gyakori párizsi tartózkodások mellett Kölnben élt. 1975-től több monumentális megbízást kapott Nyugat-Németországban. 1971-85 között elkészültek és felállításra kerültek legfontosabb németországi köztéri szobrai: Az előrelendülő (felállítva: 1971), Védelmet keresők (1978), Akrobaták (1980), Pár (1981), Tavasz (1982), Ősi forma (1985), A szeretet ereje (1973). 1986-ban agyvérzésben hunyt el. Hagyatéka (mintegy száz plasztika, ezernél több rajz és szoborvázlat) - végrendeletének megfelelően - a Székesfehérvári István Király Múzeumba került. 1986 augusztusában nyílt meg Székesfehérváron a Barta-életmű kiállítás, majd 1999-ben emlékkiállítást rendezett tiszteletére. 1989-ben az „Örök Dóm” szabadkőműves páholy emlékművet állított sírján.
Művészetben sajátos módon ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a kelet-európai folklorisztikus hagyományokkal. A természethez fogható változatosság jellemzi a végletekig letisztított geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkező művészetét. Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Plasztikái egyszerre absztraktak és organikusak. Azon kevesek közé tartozott, akik hűek maradtak az 1940-es évek modernségéhez, s az 1960-as, 1970-es évek megváltozott légkörében is a klasszikus avantgárd eszme- és formatörekvései irányították. Tevékenysége e téren hiánypótló és egyedülálló mind a magyar, mind a német művészetben.
Egyéni Kiállításai: Párizs (1939, 1973),Bp. (1943, 1946, 1948), Kecskemét (1964), Bonn (1966, 1970), Wuppertal (1967), Köln (1968, 1975, 1977, 1981), Hamburg (1976, 1977).
Egyéni Kiállításai: Párizs (1939, 1973),Bp. (1943, 1946, 1948), Kecskemét (1964), Bonn (1966, 1970), Wuppertal (1967), Köln (1968, 1975, 1977, 1981), Hamburg (1976, 1977).
Csoportos Kiállításai: Salon dAutomne (Párizs, 1938), Magyar Képzőművészetért Mozgalom. I. kiállítás (Bp., 1946), A Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. Szabad Nemzeti Kiállítása (Bp., 1947), A magyar képzőművészet újabb irányai (Bp., 1948), Hét művész kiállítása (Esztergom, 1956), Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete (Szfvár, Csók Képtár, 1973), Az (ismeretlen) Európai Iskola (Bp., 1984), Magyar művészek Németországban (Köln, 1987).
Köztéri művei Magyarországon: Hullámok (Pécs, 1949), Napóra (Siófok, 1960-1962), Három ló (Bp., Gellérthegy, 1963), Kút IV. (Madár) (Káposztásmegyer, 1960-1961), Ősrégi forma (Szfvár, Rózsaliget, 1966).
Irod.: (ász): Ősrégi forma a Rózsaligetben. = FMH. 1987. máj. 28. p. 13.; Barta Lajos szobrai és rajzai. Bp., 1995. p. 127.; Perneczky felült a vonatra. A 100 éves Barta: élő múlt a Művészetben. = FMH. 1999. júl. 1. p. 7.; ML 1/167.; ÚMÉL 2/459-460.
(H. M.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=29
