Találatok száma: 1
BÁTKY ZSIGMOND, felsőbátkai (Kocs, 1874. jan. 5. - Bp., 1939. aug. 27.) néprajztudós, geográfus. 1892-97 között a budapesti egyetemen tanult természetrajz-földrajz szakon. 1900-ban doktori oklevelet szerzett. Az 1894/95-ös tanévben a karcagi református gimnáziumban helyettes tanár, 1896-tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Először a Néprajzi Tárban, 1909-től a könyvtári osztályon dolgozott. 1919 őszétől a Néprajzi Osztály kormánybiztosa, 1921-től 1934-ig, nyugdíjba vonulásáig, igazgatója. 1912-13-ban a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke, 1926-tól 1934-ig a Néprajzi Értesítő szerkesztője. Mint néprajzkutató úttörő vizsgálatokat végzett a Kisalföldön és Kalotaszeg vidékén. Jelentősek a népi építkezés körében végzett kutatásai, a magyar lakóháztípusok, tüzelőberendezések rendszerezésével kapcsolatos eredményei. A népi építkezés mellett fő témái az egyetemes néprajz, a gazdaság- és településföldrajz, a nyelvészet. 1906-ban megjelent módszertani útmutató kézikönyve alapján, személyes közreműködésével, szervezték meg az ország néprajzi gyűjteményeit. Megírta a korabeli Magyarország néprajzi összefoglalását. Döntő szerepe volt az országos néprajzi kutatások szintetizálásában, a Magyar Népművészet sorozat megjelenésében (1924-től), a magyar népművészet első áttekintő összefoglalása elkészítésében (1928), és A magyarság néprajza c. összefoglaló mű létrejöttében (1933-35). Számos néprajzi, település-földrajzi cikke látott napvilágot. Tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar néprajztudomány európai szintre emelkedéséhez. Geográfusként korszerű gazdasági, földrajzi, néprajzi térképeket szerkesztett. Részt vett a trianoni béketárgyalásokra készített etnikai térkép megszerkesztésében. A Földrajzi Gyakorlatok (1912-18) szerkesztője, a Földrajzi Közlemények társszerkesztője (1913-19), a Zsebatlasz-sorozat megindítója és egyik szerkesztője (1915-26). Ő írta az első néprajzi szemléletű tanulmányokat Fejér megyéről és Székesfehérvárról, ezek a dolgozatok a Föld és Ember, továbbá a Földrajzi Közlemények c. szaklapokban jelentek meg. Számos Fejér megyei földrajzi név, település- és tájnév eredetét publikálta. 1983-ban utcát neveztek el róla, halálának 50. évfordulóján a Szent István Király Múzeum emlékkönyvet jelentetett meg és emlékülést rendezett. Ekkor avatták fel emléktábláját, és emlékfát ültettek a palotavárosi Skanzenben.
F. m.: Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp., 1906.; Magyarország néprajza. = A Magyar Szent Korona országainak leírása. Bp., 1918. p. 131-159.; Néhány vonás Fejér megye népességének tömörüléséhez. = Földrajzi Közlemények. 1918. p. 119-128.; Székesfehérvár kialakulásának és földrajzi helyzetének vázlata. = Földrajzi Közlemények. 1918. p. 198-212.; Néhány vonás Fejér megye településföldrajzához. = Föld és Ember. 1922. p. 185-191.; Magyar Népművészet. Bp., 1928. (Györffy Istvánnal, Viski Károllyal).; Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményében. Bp., 1929.; A magyarság néprajza. 1. kötet. Bp., 1933. (Györffy Istvánnal, Viski Károllyal).
Irod.: Gunda Béla - Krompecher Bertalan - Szendrey Ákos: Bátky Zsigmond irodalmi munkássága. = A Néprajzi Múzeum értesítője. 31. 1939. p. 363-374.; Szemlélet, módszer és eredmény Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly munkásságában. = Ethnographia. 1974. p. 111-194.; Gunda Béla: Bátky Zsigmond. Bp., 1978.; Lukács László: Bátky Zsigmondról Székesfehérváron utcát neveztek el. = Néprajzi Hírek. 1984. 1-2. sz. p. 27.; Lukács László: Bátky Zsigmond és Fejér megye. = FMH. 1989. aug. 26. p. 7.; Lukács László: Bátky Zsigmond és Kelet-Dunántúl. = Ethnographia. 1992. 3-4. sz. p. 288-291.; Lukács László: Bátky Zsigmond és Fejér megye. = FMH. 1999. aug. 19. p. 5.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp. 2002. p. 70-71.; G 2/704-706.; MÉL 1/141.; M Néprajzi L 1/233-234.; RÚL 2/549-550.
(F. K.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=30
