Fejér megyei életrajzi lexikon

Találatok száma: 1

KUTHY JÓZSEF, dr. (Agárd, 1849. - Szfvár, 1921. máj. 8.) bölcseleti doktor, főigazgató, szakíró. Apja Agárdon számadó volt a Nádasdy-uradalomban. Korán megmutatkozott az iskola iránti vonzalma, már négyévesen az agárdi iskolába járt. Apja halála után nagyapja házához került, aki Kápolnásnyéken, majd Velencén járatta iskolába. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron, a ciszterci gimnáziumban folytatta. Kitűnt tehetségével, szorgalmával, s különösen mint szavaló aratott sok elismerést. 1866-ban ő volt a gimnázium ifjúságának szónoka a Vörösmarty-szobor leleplezésének ünnepén. 1868-ban a műegyetemre iratkozott be. Itt mérnöki oklevelet szerzett és 1872-75-ig Engerth Vilmos, a technikai és díszítményi rajz tanára mellett töltött be tanársegédi állást. Megszerette a tanári pályát, ezért 1874-ben tanári képesítést szerzett. 1875-ben Zenta város iskolaszéke kinevezte a város összes iskoláinak igazgatójává. Tevékenységének eredményeként 1876-ban megnyílt a városi gimnázium, ahol vezetésével olyan magas színvonalú oktatás folyt, hogy 1884-ben a közoktatásügyi miniszter külön leiratban fejezte ki elismerését. Hasonló sikerek fűződtek nevéhez Székesfehérváron is, ahová 1887-ben helyezték. Az Állami Főreáliskola igazgatójaként a nehézségekkel küszködő iskolát felvirágoztatta. Egy mintaszerűen berendezett, pezsgő életű intézményt hozott létre, ahol a tanulók létszáma néhány év alatt megkétszereződött. Irányítása alatt vált az iskola azonos színvonalúvá a helyi ciszterci gimnáziummal. 1897-ben főigazgatói címet kapott. A tanítás mellett aktív szerepet vállalt a tanárság anyagi helyzetének javítására megindult első országos mozgalomban. Az 1893-ban összeült budapesti kongresszus őt választotta előadójának. A Néptanítók Lapja, Nemzeti Iskola, Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye közölte tanügyi publikációit. Írt a főreáliskola Értesítőjébe és a Székesfehérvár és Vidéke c. helyi lapba is. 1906-ban nyugdíjba vonult, továbra is Székesfehérváron élt, általános tisztelet övezte. Halála után utcát neveztek el róla Székesfehérváron (ma Károly János utca). Halála 10. évfordulóján a főreáliskolában emléktáblát avattak tiszteletére, melyet egykori tanítványa, Bory Jenő készített.

F. m.: Tudomány és tanítás. Szfvár, 1892.; Dr. Kuthy József beszédei. Szfvár, 1906.

Irod.: Kelemen Béla: Dr. Kuthy József. = Dr. Kuthy József beszédei. Szfvár, 1906. p. III-VI. kötet.; Dr. Kuthy József. = A Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1920-21. tanévről. Szfvár, 1921. p. (1)-2.; D. Á.: Dr. Kuthy József emléktáblájának leleplezése 1931. december 13-án. = A Székesfehérvári Magy. Kir. Állami Ybl Miklós Reáliskola értesítője az 1931-32. tanévről. Szfvár, 1932. p. 2-10.; Fejér vármegye. Bp., 1937. p. 323-324.

toll ikon (K. A.) 

Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=310

© 2024 Vörösmarty Mihály Könyvtár Helyismereti és digitalizálási csoport