LAMBERG FERENC FÜLÖP, orteneggi és ottensteini gróf (Mór, 1791. nov. 30. - Pest-Buda, 1848. szept. 28.) katonatiszt, földbirtokos. 1810-ben lépett be a császári-királyi hadseregbe. Fokozatosan lépett előre a ranglétrán altábornagyi rangig. Részt vett a Napóleon elleni hadjáratban. Írásai jelentek meg a pozsonyi Hirnök című lapban. 1825-48 között az országgyűlés főrendi tagja. V. Ferdinánd 1848. szeptember 25-én királyi biztossá, Magyarország katonai parancsnokává nevezte ki. Budáról Pestre tartott, amikor a felbőszült tömeg a hajóhídon megölte. A Lamberg család 1791-ben kapott magyar honosítást. Lamberg Fülöp gyermekei 1826-ban osztották fel a családi birtokot, ekkor kapta meg Zámolyt és környező pusztákat (Szentborbála, Kerekszenttamás), valamint Veleget. A móri kapucinus templom kriptájában nyugszik. Vörösmárvány emléktáblája az oltár mellett látható.
F. m.: Még egy terra incognita. Ismeretek és tudni valók az ausztriai magyar birodalom nem magyar tartományairól. Pozsony, 1841.; Ungarns politische Zukunft. Pozsony, 1841.; Ungarns politische Stellung in Europa, von Einwanderung der Magyaren bis auf die Gegenwart. Leipzig, 1842.
Irod.: Hadik András: Mór: műemlékek. Bp., 1989. p. 5.; Urbán Aladár: Népítélet Lamberg felett: beszámolók, emlékezések, tanúvallomások. = Századok. 1996. 5. sz. p. 1063-1116.; Dömölki Lajos: Lamberg gróf emlékezete. = FMH. 1998. szept. 28. p. 5.; Demeter Zsófia: ”Hontalan a’ hon’ fia.” Wesselényi Miklós egyik utolsó magyarországi levele. (1848. szeptember 28.) = Magyar Múzeumok. 2000. 3. sz. p. 23-25.; Erdős Ferenc: Mór története. Mór, 2002. p. 77., 234.; Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Bp., 2002. p. 1137.; Seidel Ignác: A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése. Mór-Szfvár, 2005. p. 77.; Sz 7/680-681.; ÚMÉL 4/60.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=315