Találatok száma: 1
MAROSI ARNOLD, Málics Mihály 1889-ig (Szilsárkány, 1873. febr. 9. - Szfvár, 1939. jan. 22.) ciszterci rendi tanár, természettudós, régész, múzeumigazgató. Gyermekéveit Celldömölkön töltötte. A középiskola első hat osztályát a pápai bencés algimnáziumban és a győri bencés főgimnáziumban végezte. 1889-ben belépett a ciszterci rendbe. Az 1890/91-es tanévben a székesfehérvári ciszterci gimnázium magántanulója, az érettségi vizsgát Egerben tette le 1892-ben. 1896-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait, közben a rend hittudományi intézetében teológiát tanult. 1896-ban hittanári, 1897-ben földrajz-természetrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Két évig műegyetemi tanulmányokat folytatott. 1896-ban szentelték pappá. Egy évig Zircen apátsági másodjegyző, az 1897/98-as tanévben a székesfehérvári főgimnázium tanára. Betegsége miatt két évet rendi szolgálatban töltött Zircen és Szentgotthárdon. 1900-tól a rend bajai gimnáziumában tanított hittant, majd 1902-ben a pécsi főgimnázium természetrajz-földrajz tanára, 1904-től, a tanítás mellett, a múzeum igazgatója. Wosinszky Mór útmutatása alapján kezdte el a pécsi múzeum szervezését. Létrehozta a Pécs-Baranyai Múzeumi Egyletet, megrendezte Pécs első állandó múzeumi kiállítását. Rendszeresen végzett ásatásokat, az előkerült leleteket a szakfolyóiratokban ismertette. 1909 őszén ismét a székesfehérvári gimnáziumba helyezték. Itt tanított, nyugdíjba vonulásáig, 1937-ig. Tanári munkája mellett újjászervezte a Székesfehérvári és Fejér Vármegyei Történelmi s Régészeti Egyletet. A társadalmi háttér és a pénzügyi források előteremtéséhez megalakította a Múzeumegyesületet. Rendezte a régiségtártól átvett gyűjteményt, ásatásokat végzett, s a gyűjteménygyarapítás érdekében gyűjtőutakat tett. A Múzeumegyesületen belül létrehozta a Történeti és Műemléki bizottságot. Kiemelkedő a királyi bazilika feltárásában, a Romkert kialakításában 1936-38 között végzett tevékenysége és tác-gorsiumi ásatása. Nevéhez fűződik a székesfehérvári honfoglalás-kori és kora Árpád-kori temetők, az előszállási avar temető, a pákozdi bronzkori földvár, valamint Bicske-Galagonyás újkőkori telepének feltárása. Jelentős közművelődési tevékenységet folytatott. Szabadtanítási sorozatot szervezett, előadásokat tartott. Az országos és a helyi lapokban rendszeresen publikált. Számos természettudományi szakkönyve, régészeti, helytörténeti dolgozata jelent meg. Országszerte használt tankönyvei és ismeretterjesztő munkái mellett több mint négyszáz publikációja látott napvilágot. 1931-ben megalapította és élete végéig szerkesztette a Múzeumegyesület sajtóorgánumát, a Székesfehérvári Szemlét. A Szent István Akadémia, az Országos Régészeti Társulat választmányi tagja. 1931-ben kormányfőtanácsos címmel tüntették ki. Múzeumi munkáját nyugdíjba vonulása után is folytatta, haláláig múzeumigazgató. A Szent-Háromság temetőben temették el. Születésének évfordulóján a Szent István Király Múzeum évről-évre emlékülést rendez. Nevét a róla elnevezett alapítvány és utcanév őrzi.
F. m.: Vezető a Pécsi Városi Múzeumban. Pécs, 1905.; A valláserkölcsi nevelés és a természetrajz. = A Székesfehérvári Ciszterci Rendi Főgimnázium értesítője 1909-1910. Szfvár, 1910.; Magyarország hármas egysége. Szfvár, 1920.; Székesfehérvár honfoglalás kori temetői. = Archaeologiai Értesítő. 1920-1922. p. 36-40.; A székesfehérvári rádiótelepi ásatás. = Archaeologiai Értesítő. 1922-1926. p. 245-246.; Székesfehérvár műemlékei. Szfvár, 1927.; Bazilika és a királysírok. Marosi Arnold előadása. = Új Fehérvár. 1935. máj. 4. p. 2.; Dunapentelei avar sírleletek (Fettich Nándorral). Bp., 1936.; Fejér megyei őskeresztény emlékek és a múzeum Krisztus-monogrammos köve. = Székesfehérvári Szemle. 1936. p. 105-108.
Irod.: Dormuth Árpád: Marosi Arnold. = Székesfehérvári Szemle. 1939. p. 1-22.; Makkay János - Sulyok János: Marosi Arnold. = Archaeologiai Értesítő. 1973. 1. sz. p. 103-104.; Fitz Jenő: Megemlékezés Marosi Arnoldról. = Alba Regia. 30. kötet. 2001. p. 144.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. p. 516.; Demeter Zsófia: „Aki a múzeum keresztjét hordta”. = Bástya. 2006. p. 177-189.; ÚMÉL 4/528-529.; RÚL 14/181.
(F. K.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=339
