MERÁN FÜLÖP, Meran, gróf (Stainz, 1894. júl. 11. - Stainz, 1950. máj. 19.) vadász, földbirtokos.
Egy olyan történelmi családban született, ahol a vadászat az élet szerves részét jelentette. A család birtokai közé európai hírű vadászterületek tartoztak. A magyarországi birtokok a Lambergekkel való házasság útján jutottak a család tulajdonába.
Merán Fülöp 1919-ben került Csákberénybe és azonnal felvette a magyar állampolgárságot. A csákberényi vadászparadicsom vaddisznóhajtásai nemzetközi hírűek voltak. Az erdő híres szalonkázó terület volt, de ismerték kiváló agancsú szarvasbikáiról is. A móri járás vadászati felügyelőjeként szigorúan ellenőrizte a lelövési tervek előkészítését, végrehajtását. A vadgazdálkodás mellett az erdőgazdálkodásban is jelentős munkát végzett. Az 1930-as évek közepén az ő irányításával kezdték meg az ”öserdei” állapotú Vértes erdeinek kitermelését és új erdők telepítését. A Csákberény és Gánt környéki erdők mai képét ezekkel a telepítésekkel alakították ki. Egyik előhírnöke a magyar természetvédelemnek. A birtokán fészkelő parlagi sasok fészkét őriztette, segítette a Madártani Intézet gyűrűzési munkáját. Nagy tudású botanikusként, sikeresen honosított meg egzotikus növényeket. Az uradalmat 1937-ben vette át anyjától, Merán Jánosnétól. Birtokán kiválóan képzett személyzet dolgozott. A II. világháborúban vadászházában francia menekülteket és egy amerikai pilótát bújtatott. Nem akarta elhagyni Csákberényt, de miután az ellenállásban részt vevő Lamberg rokonukat kivégezték, 1944 decemberében családjával az ikrényi birtokra, majd Kőszegre ment. 1945-ben a nyilasok zaklatásai elől az ausztriai Brandhofba, apja vadászkastélyába menekült. Otthonának elvesztése közrejátszott rövidesen bekövetkezett halálában. A csákberényi kastélyt, melynek folyosóin ezer szarvasagancs és nyolcszáz őzagancs volt, 1952 és 1955 között lebontották. Helyére 1959-ben művelődési ház épült. A területet, ahol egykor a kastély állt, 1991-ben Merán parknak nevezték el. 1995. október 8-án a parkban egészalakos kőszobrot állítottak emlékére és megnyílt a Művelődési Házban a Merán-emlékszoba. Itt az egykori kastélyból kimentett bútorok, festmények, trófeák láthatók.
Irod.: -Rácz-: Jó szívvel emlékeznek Fülöp grófra. = FMH. 1995. okt. 9. p. 1., 4.; ifj. Merán Fülöp: Elindultam Csákberényből. Bp., 1996.; Huszár István: A Merán-szobor leleplezése. = Izmindi Ferencné: Elzengem híred, Csákberény. Csákberény, 1996. p. 98-99.; Szabó Imre: Id. gr. Meran Fülöp. 1894-1950. = Nimród. 2004. 4. sz. p. 26.; Gudenus 2/304.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=346