Találatok száma: 1
MESZLENY LAJOS, meszleni (Kőszeg, 1852. aug. 12. - Szfrvár, 1901. aug. 21.) politikus, országgyűlési képviselő. Meszleny Lajos császári királyi kamarás és Chernel Rozália három fia közül a legidősebb (öccsei: Benedek aki a székesfehérvári törvényszéknél kapott állást és Pál aki országgyűlési képviselő és esztergomi főispán). Középiskoláit a pesti piaristáknál és a kalocsai jezsuitáknál végezte, majd - csakúgy mint később mindkét öccse - Pesten és Pozsonyban jogot hallgatott. Ezt követően előbb Fejér megye tiszteletbeli aljegyzője, majd szolgabírója lett. Tagja volt a törvényhatósági, a közigazgatási és a közoktatási bizottságnak, valamint a székesfehérvári ügyvédi kamarának. Az 1874-ben megalakult Függetlenségi Párt tagja, melynek nagygyűlésén Sárközy Auréllal képviselte Fejér megyét. 1876-ban a csákvári kerületben a párt elnökévé választották. 1878-ban öccsével, Pállal (Benedek gyenge látása miatt nem katonáskodott) együtt részt vett a boszniai okkupációban a 69-es gyalogezred tagjaként. 1882-ben és 1884-ben a bodajki kerület országgyűlési képviselője, 1892-ben és 1896-ban a csákvári kerületben választották meg képviselőnek. Jó humorú embernek ismerték, ezért a képviselőházban nagy népszerűségnek örvendett. Mikszáth Kálmán „A tisztelt ház” címen megjelent élcelődő parlamenti tudósításaira válaszképpen „A nem igen tisztelt házból” címmel írt hasonló hangnemű karcolatokat. Kossuth Lajos halálakor pártja őt és Bartha Miklóst küldte Turinba, hogy hazakísérjék a holttestet. 1896-ban vonult vissza a politikai élettől és fiatalon hunyt el.
F. m.: A nem igen tisztelt házból. Szabadon Mikszáth Kálmán után. Írta Nemiró. Szfvár, 1888.; Emléklap márczius 15-re. Bp., 1898.
Irod.: Országgyűlési almanach 1887-1892. Bp., 1887. p. 265.; Országgyűlési almanach 1892-1897. Bp., 1892. p. 273.; Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig. Bp., 1993.
(Cz. B.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=349