NÁDASDY LIPÓT, nádasdi és fogarasföldi gróf (1802. júl. 8. - Bp., 1873. júl. 18.) földbirtokos, a Hétszemélyes Tábla bírája, Komárom vármegye örökös főispánja, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót rend lovagja. Iskoláit Budán és Pozsonyban végezte. 1822-ben Vas vármegye aljegyzője lett, 1825-ben a kőszegi kerületi tábla tiszteletbeli bírájává, 1839-ben pedig hétszemélynökké emelkedett. Felesége, Forray Júlia hozománya révén a Nádasdy vagyon ismét országos jelentőségűvé vált. Komárom megye örökös főispánjaként támogatta a mezőgazdasági szakoktatás megindítását. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során főispánként a komáromi népfelkelést szervezte. 1849-ben elfogták, több évi börtönbüntetésre ítélték, de kártérítés fizetése ellenében 1850-ben szabadult. Zala megyéből Fejér megyébe tette át uradalmai központját. 1851-ben megvásárolta Sárladányt (a későbbi Nádasdladányt), 1852-ben pedig Agárdpusztát. Előbb Agárdon élt, ahol 1855-56-ban újjáépíttette a templomot, a temetőben családi kriptát létesített, iskolát szervezett és korszerűsítette birtokát, majd Nádasdladányba költözött. Ismert mecénás volt, feleségével az irodalmi élet tagjait támogatták, a kor olyan képzőművészeinek adtak megbízást, mint Barabás Miklós, Orlai Petrics Soma és Than Mór. A Pesti Műegylet vezetőségi tagja volt.
Irod.: Sarkady István: Hajnal. Arczképekkel és életrajzokkal díszített album. Bécs, 1867. p. 25-28.; Vereby Soma: Honpolgárok könyve. Bp., 1873.; Erdős Ferenc - Farkas Gábor - Kállay István: Gárdony története. Gárdony, 1983. p. 106-110.; Szilvágyi Irén: Gróf Nádasdy Lipót. Az agárdi földesúr. = FMH. 1990. aug. 25. p. 6.; Bessenyei József: A Nádasdyak. Bp., 2005. p. 122-129., 166.; Dakó Péter - Vitek Gábor: Nádasdladány története. Nádasdladány, 2005. p. 69-80., 161-212.; Gudenus 2/345.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=365