Találatok száma: 1
NAGY KÁROLY (Rév-Komárom, 1797. dec. 6. - Párizs, 1868. márc 2.) matematikus, csillagász, közgazda és publicista, az MTA tagja (l. 1832, r. 1836). 1819-ben a bécsi egyetem kémia karára iratkozott be, utóbb arab nyelvet, közgazdaságtant és matematikát tanult. Két évig Joseph Littrow mellett volt gyakornok a bécsi obszervatóriumban. Hazatérve előbb grógf Károlyi Lajos, majd 1838-tól gróf Batthyány Kázmér pénzügyeinek intézője. Hosszabb tanulmányutakat tett Párizsban, Brüsszelben, melynek során megismerkedett az utópista-szocialista tanokkal. 1834-ben Angliába, onnan az USA-ba utazott, ahol tanulmányozta az oktatásügy és a népművelés helyzetét, meglátogatta a legjelentősebb tudományos intézményeket. A philadelphiai Philosophical Society kis számú külföldi tagjai közé választotta. Közgazazdasági és politikai tárgyú cikkei jelentek meg a Figyelmező, az Akadémia és az Athenaeum című folyóiratokban. 1843-ban Londonban az MTA költségén kiadta Charles Babbage logaritmustáblázatát (A természetes számok logarithmái) magyar nyelvű előszóval. 1837-42 között a Magyar Tudós Társaság Névkönyveinek csillagászati táblázatait és éves naptárait szerkesztette. A méterrendszer bevezetését sürgette, ő hozta haza Párizsból az első méter-és kilogramm-etalonokat. 1845-ben Batthyány Kázmér bicskei birtokán telepedett le, ahol egy csillagászati obszervatórium felépítését tervezte Pollack Mihály segítségével, magyar matematikusok és csillagászok képzésére. A bicskei obszervatórium Európa egyik legmodernebb és legnagyobb csillagvizsgálójává vált, melynek főműszerei a kor legnagyobb távcsövei közé tartoztak. Megalkotta az első magyar nyelvű ég- és földgömböt. Annak ellenére, hogy a szabadságharcban közvetlenül nem vett részt 1849-ben letartóztatták és néhány hétig a pesti Újépületben fogvatartották. Kiszabadulása után birtoka feláldozása árán sikerült Párizsba mennie, csillagvizsgálóját az államnak adományozta. 1853-tól felváltva Bécsben és Párizsban élt. A bicskei városi könyvtár névadója.
F. m.: Elemi arithmológia. Bécs, 1835.; Elemi algebra. Bécs, 1837.; A kis számító. Bécs, 1837.; A kis geometria. Bécs, 1838.; Az égi és földtekéknek használata. Bécs, 1840.; Eltérő magyar földteke. Bécs, 1840.; A magyarországi mértékek. Pest, 1840.; Daguerreotyp. Pozsony, 1841.; Consideration sur les cométes. Párizs, 1862.; Mémoires sur le systéme solaire. Párizs, 1862.; Die Sonne und die Astronie. Lipcse, 1866.
Irod.: Bakos József: Nagy Károly 1797-1868 reformkori természettudós élete és munkássága. Bp., 1994.; Oláh György: Nagy Károly, Komárom tudós fia. = Honismeret. 1986. 1. sz. p. 40-43.; Vargha Domonkosné: Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. = Élet és Tudomány. 1998. 11.sz. p. 323-325., 14. sz. p. 428-431., 17. sz. p. 518-521.; Sz 9/659-664., MTTT/367-368.; MÉL 2/272.
(V. L.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=371