Találatok száma: 1
NAGY LAJOS (Dunapentele, 1926. okt. 6. - Bp., 1984. dec. 8.) történész, levéltáros, muzeológus, tanár. Pesterzsébeten, majd a Ferencvárosban nőtt fel. Tanulmányait a fővárosban kezdte meg, 1944-ben a budapesti Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett. Beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, de tanulmányai a háború miatt félbeszakadtak. A második világháborúban légószolgálatot teljesített, majd rövid időre hadifogságba került. Hazatérve, 1945-től nem folytatta a jogi egyetemet, a bölcsészkarra iratkozott át. Történelmet, magyar irodalomtörténetet és művészettörténetet kezdett el hallgatni. Egyetemistaként már bekapcsolódott az egyetem Településtörténeti Intézet munkájába, részt vett a Szikra Könyvkiadó 1848-49-es forradalom és szabadságharcra vonatkozó adatgyűjtésében. Mindössze 22 évesen, 1948 decemberében doktori szigorlatot tett. Egyetemi évei után 1949. júniusától a Hadtörténelmi Intézet levéltárosa, majd 1952-ben a Székesfehérvári Állami Levéltárban helyezkedett el. Első publikációi Fejér megye és Székesfehérvár múltjáról jelentek meg. Közkincsé tette Wathay Ferenc 1604-ben írt csodaszép énekeskönyvét. Megkezdte a Székesfehérvári Püspökség levéltári anyagának feldolgozását. Budapestre visszatérve a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárba került, majd 1954. őszétől a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban dolgozott. Hét évet töltött el a mai Fővárosi Levéltár elődjében, ahol Budapest történetének kiváló ismerőjévé vált. „Budapest története” című reprezentatív kiadványáért nívódíjat kapott. 1961-től a Budapesti Történeti Múzeumban dolgozott az Újkori Osztályon, majd 1973-tól a Várostörténeti Osztály vezetője. Több monográfia, tanulmánykötet fűződik nevéhez. 1979-ben az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályára került, mint tudományos főmunkatárs. 1980-ban meghívást kapott a szegedi József Attila Tudományegyetem Újkori Magyar Történeti Tanszékre, ahol 4 éven keresztül oktatott. Egyre súlyosbodó betegsége ellenére összeállította a magyarországi egyházi levéltárak - katolikus, evangélikus és kisebb egyházak - segédleteit. Utolsó munkája a területi levéltárak fondjegyzék-szerkesztési problémáinak vizsgálata volt. 18 éves levéltári gyakorlatát, hatalmas anyagismeretét levéltári leltárak, fondjegyzékek és levéltárelméleti munkák igazolják. Alapító tagja volt a VEAB kézművesipar-történeti munkabizottságnak, szellemi vezetője a magyarországi „céhkataszter” összeállításának.
F. m.: Wathay Ferenc énekeskönyve. Szfvár, 1955.; A Terézváros kialakulása. = Tanulmányok Budapest múltjából. 11. kötet. p. 97-126.; Wathay Ferenc: Székesfejérvár veszésérül való história. Szfvár, 1957.; Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. = Tanulmányok Budapest múltjából. 12. kötet. p. 133-196.; A székesfehérvári püspökség levéltára. Bp., 1958.; Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez. = Alba Regia. 1. kötet. p. 77-98.; Pusztatemplomok Fejér megyében. = Alba Regia. 6-7. kötet. p. 173-179.; Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. 1. kötet. Bp., 1970.; Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához. = FMTÉ 6. kötet. Szfvár, 1972. p. 227-309.; Székesfehérvár későközépkori topográfiája. = Székesfehérvár évszázadai. 2. kötet. 1972. p. 199-214.; Dunapentele története 1526-1849. = FMTÉ. 9. kötet. Szfvár. 1975. p. 43-122.; Budapest története. 3. kötet.; A török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Bp., 1975.; Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984.; Széchenyi pesti tervei. Bp., 1985.; Budapest története a török korban. Bp., 1986.
Irod.: Pálmány Béla: Nagy Lajos 1926-1984. = Levéltári Szemle. 1985. 1. sz. p. 100-101.; Pálmány Béla: Dr. Nagy Lajos 1926-1984. = Honismeret. 1985. 3. sz. p. 51-53.; Müller Veronika: Nagy Lajos 1926-1984. = Levéltári Közlemények. 1985. 1. sz. p. 139.; Dóka Klára: Nagy Lajos 1926-1984. = Új Magyar Központi Levéltár Közleményei. Bp., 1985 p. 442-443.; Pálmány Béla: Nagy Lajos 1926-1984. = Agrártörténeti Szemle. 1987. 1-2. sz. p. 226-228.
(V. Z.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=372