NAGY PÁL felsőeöri (Gyúró, 1874. jan. 1. - ?) Fejér és Győr-Moson-Pozsony vármegye főispánja. Középiskolái elvégzése és a reáliskolai érettségit követően, 1894-ben a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. A diploma megszerzését követően katonai szolgálatot teljesített, majd szülei Fejér megyei birtokán gazdálkodott és aktívan részt vett a megye társadalmi, gazdasági és politikai életében. Rövid ideig a főszolgabírói posztot is betöltötte. Az első világháborúban honvéd huszár főhadnagyként teljesített front szolgálatot Szerbia és Galícia harcterein, ahol az ezüst és a bronz Signum Laudist is megkapta. A világháború után újra gazdálkodott főispánná történő kinevezéséig. 1922. február 8-án nevezték ki Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjává, bemutatkozására február 25-én a megyei közgyűlésen került sor. Köznemesi származása és csekély közigazgatási tapasztalata miatt fenntartásokkal fogadták kinevezését, ám a beiktatása során Prohászka Ottokár megyéspüspök kiállt mellette. A megye első emberének nem volt könnyű dolga, a földreform előkészítése és végrehajtása számos konfliktust okozott. A nemzetgyűlési választások és az azt követő politikai csatározások, melyek során a megye nagybirtokosai mind határozottabban támadták őt és a kormány politikáját, meggyengítették pozícióját, ezért 1926. december 13-án a kormányzó felmentette a tisztségéből. Fejér vármegye törvényhatósága 1927 januárjában felsőházi taggá választotta. 1932 és 1935 között Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegye és Győr város főispánja volt, majd hercegfalvi birtokán gazdálkodott. Híres vadász és lovas sportember hírében állt.
Irod.: Magyar országgyűlési almanach, 1927-1932. Bp., p. 438.; Magyar országgyűlési almanach, 1931-1935. Bp. p. 453.; Keresztény magyar közéleti almanach. Bp., 1940. 2/738.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia. 29. kötet. 2000. p. 150.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=374