Találatok száma: 1
PENTELEI MOLNÁR JÁNOS (Dunapentele, 1878. máj. 8. - Gyula, 1924. nov. 10.) festő. Hét testvérével együtt szerény körülmények között nevelkedett. 1895-ben az öt elemi elvégzése után a tengerészeti akadémiára jelentkezett, de miután nem beszélt idegen nyelveket, abbahagyta az iskolát. Budapesten, az Eötvös reáliskolában, majd az építő felső ipariskolában folytatta tanulmányait. Pályafutását a mezőhegyesi kataszteri hivatalban kezdte. Nősülése után, jómódú feleségének köszönhetően, a festészetnek szentelhette életét. Felesége, Nemes Kunos Adalberta támogatásával Münchenben, Hollóssy Simon világhírű festőiskolájában tanult öt hónapig. Rövid hazai tartózkodás után, 1903 őszén Párizsban a Julian akadémiára iratkozott be, Jean Paul Laurens professzornál tanult. Párizsból hazatérve Dunapentelén, majd Orosházán lakott. 1904-ben a Műcsarnokban állította ki első képét, a Vadászcsendéletet. 1906-ben Budapesten tagja lett a Benczúr mesteriskolának, ahol számos bibliai jeleneteket dolgozott fel. 1908-ban ösztöndíjjal Hollandiába ment, Rembrandt festészetét tanulmányozta. Festett portrékat, vallásos tárgyú képeket, de legközelebb a tájképfestés állt hozzá. Képeit kiállították Moszkvában, Pekingben és Amerikában. 1907-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1920-ban az Ernst Múzeumban rendezett kollektív kiállításokon vett részt. Világhírnevet csendéleteivel szerzett. Aranyérmet nyert 1912-ben, Bécsben a Csendélet c. képével, az 1913-as müncheni kiállításon a Halak c. alkotásával, 1915-ös budapesti kiállításon a Paprikákkal. Magyarországon található alkotásainak zömét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, melyekből a Az Intercisa Múzeumban több alkalommal rendeztek kiállítást. A Benczúr társaság elnöke. A Gyulai őszi táj kukoricatörés után c. képe festése közben 1924. november 10-én a gyulai tüdőszanatóriumban hunyt el. Sírhelye a Kerepesi temetőben található. Születésének 100. évfordulóján, megkoszorúzták a művész szülőháza falán elhelyezett emléktáblát, melyet Berán Lajos készített. Dunaújvárosban utcán neveztek el róla.
Festményei: Vadászcsendélet (1904), Ősszel (1906), Pieta (1906), Kaszálón (1907), Alkonyati csend (1907), Bárányfertály (1907-08), Kertben (1908), Finis (1908), Keresztlevétel (1909), Harminc ezüst pénz (1909-10), Ego eimi (1910-11), Krizamténos csendélet (1910-es évek), Üveges csendélet (1912), Hóolvadás, Piac a Garay téren, Orosházi út.
Díjak: Nemes Nándorné ösztöndíja (1905), Pavel ösztöndíj, Állami ösztöndíj (1907), Wahrmann-díj, Andrássy-díj (1908), a Téli Tárlat díja (1908/09), Rudics-díj (1909/10), Kis állami aranyérem (1910/11), Nagy állami aranyérem (1915).
Irod.: Pentelei Molnár János. = Művészet. 1912. 9. sz. p. 348-352.; Molnár Gyula: Pentelei Molnár János 1878-1924. Dunaújváros, 1970.; Pálfalvi János: Száz éve született Pentelei Molnár János. = DH. 1978. máj. 12. p. 5.; H. I.: Nevek utcatáblákon. Pentelei Molnár János utca. = DH. 1981. nov. 24. p. 5.; Koszorú a szülőházon. Emlékezés Pentelei Molnár Jánosra. = DH. 1986. nov. 14. p. 5.; Pentele festője. = DH. 1986. nov. 14. p. 5.; Szabó Tamás: Udvari festő Penteléről. Egy évforduló ürügyén. = A Hírlap. 1990. nov. 9. p. 2.; Jegyzett magyar festőművészek almanachja, 1800-1914. Bp., 2005. p. 166.; Pentelei Molnár János. = 100 éves a Szórád Márton Általános Iskola, 1907-2007. Dunaújváros, 2007. p. 168-172.; MÉL 2/387-388.
(V. Z.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=397
