Találatok száma: 1
POLLACK MIHÁLY JÁNOS (Bécs, 1773. aug. 30. - Pest, 1855. jan. 3.) építész. A Bécs melletti Perchtoldsdorfban 1792-ben építészmesteri végzettséget szerzett. 1792-93-ban a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, J. Hetzendorf von Hohenberg tanítványaként. 1793-ban vagy 1794-ben Milánóba ment, ahol féltestvére, Leopold Pollack építészként működött. Itt ismerkedett meg a lombardiai klasszicizmus jelentősebb alkotásaival. 1798-ban érkezett Pestre, ahol 1802-ben pesti polgárjogot és céhtagságot nyert. Első munkája 1799-1808 között a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése. 1805-ben részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában, 1808-tól 1812-ig a pesti Német Színház építését vezette. Az 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottság alapító tagja, s a bizottság tisztségviselőjeként részt vett a pesti építkezések irányításában. Az 1838. évi nagy árvíz előtti Pest arculatát döntően meghatározták munkái. Alkotópályája első szakaszában fő tevékenységi területe a lakóházépítés volt. 1810-30 között számos polgárházat és palotát tervezett, Horváth-ház, Wurm-ház, Almásy-Zichy-palota, Festetics-palota, vélhetően az ő közreműködésével építették a Sándor-palotát a budai várban. Magánépítkezéseinek száma meghaladta a másfél százat. Ebben a korszakában zajlottak a kastély- és kúriaépítkezései is. Alkotópályája második szakaszában elsősorban középületeket tervezett. 1828-36 között épült a szekszárdi megyeháza, 1829-32-ben a Vigadó, 1832-ben terveket készített a jászberényi városháza számára, 1829-ben kezdte meg az egykori Ludoviceum építését (1929-36). 1837-46 között folyt legnagyobb szabású alkotásának, a Nemzeti Múzeum építése, amely a hazai klasszicizmus fő műve. A kor szokásai szerint nemcsak tervező, hanem kivitelező is volt, gondosan ellenőrizte terveinek megvalósítását. Sokat dolgozott Fejér megyében, az első a már többféle tervváltozáson átment székesfehérvári megyeháza épülete. Ennek homlokzattervét készítette el 1807-ben. 1815-ben készítette el a Zichy család számára a szőnyi kastély tervét, melyet akkor nem valósítottak meg. A család birtokában lévő terv több mint 100 évvel később Vajtán került kivitelezésre. 1815-19 között épült Dégen az általa tervezett Festetich-kastély és az ún. kis kastély, ezek építési munkálatait Pestről irányította. Nagylángon (Soponya) a Zichy-kastély átépítésére, kibővítésére készített terveket, ezek 1816-26 között valósultak meg. Legjelentősebb kastélyépülete a József nádor számára tervezett (a háború után lebontott) Habsburg-kastély 1820-27 között épült fel Alcsúton (Alcsútdoboz). A magyar klasszicista építészet kimagasló mestere. Halálának 150. évfordulóján a dégi kastélyban konferenciát rendeztek tiszteletére.
Irod.: Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete. Bp., 1928.; Zádor Anna: Pollack Mihály. Bp., 1960.; Zádor Anna: Pollack Mihály Fejér megyei működése. Szfvár, 1967.; Erdős Ferenc: A nemes vármegyének újonnan építendő háza. = Erdős Ferenc - Kelemen Krisztián - Vitek Gábor: Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén. Szfvár, 2002. p. 7-15.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. p. 710-711.; Schaeffer György: Pollack Mihály emlékére (1773-1855). = Magyar építőipar. 2004. 2. negyedév. p. 103-108.; Konferencia Pollack Mihály halálának 150. évfordulója tiszteletére. = Örökség. 2006. 1. sz. p. 8.; ML 3/788-790.; MÉL 2/428-429.; ÚMÉL 5/412-13.
ML = Művészeti Lexikon 1-4. köt.
(F. K.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=410