PYRKER JÁNOS LÁSZLÓ, felső-eőri (Láng, 1772. nov. 2. - Bécs, 1847. dec. 2.) egri érsek, költő, az MTA tagja (t. 1844). Szülőhelye ma Soponyához tartozik. Édesapja mint veterán katona a Zichyek főintézője volt, tiroli származású édesanyja hét gyermeket nevelt, akik közül János volt a legidősebb. 1780-tól a székesfehérvári pálos gimnáziumban tanult, ahol tanára volt Ányos Pál és Virág Benedek is. 1787-89-ig Pécsett bölcseletet hallgatott. Rövid hivatalnokoskodás után 1792. okt. 18-án Lilienfeldben belépett a ciszterci rendbe. Miután St. Pöltenben elvégezte a teológiát, 1796-ban pappá szentelték. 1798-tól a lilienfeldi apátság gazdasági igazgatója, 1800-tól az uradalmi kancellária és az erdészeti hivatal vezetője. 1807-től türnitzi plébános, 1811-től a lilienfeldi monostor priorja, 1812-19-ben apátja. 1819. áprilistól szepesi püspök. Az egyházmegyéjében tanítóképzőt alapított. 1820. május 12-től velencei pátriárka. 1821-ben dalmát prímás és császári titkos tanácsos. 1826. november 9-től egri érsek, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja. Egerben megalapította az ország első magyar nyelvű tanítóképző intézetét, amely 1828. december 2-án kezdte meg működését. Rajziskolát létesített, felépíttette az egri székesegyházat. Intézkedései nyomán kezdődött meg az egri vár rendezése, történelmi emlékhellyé alakítása. Értékes képgyűjteményének egy részét 1836-ban a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A képeket 1906-tól a Szépművészeti Múzeum őrzi. Hét nyelven beszélt, műveit zömében német nyelven írta. Történelmi tárgyú drámái és a Habsburgoknak emléket állító epikus alkotások mellett népszerű volt a bibliai témákat feldolgozó Perlen der heiligen Vorzeit című versciklusa. Ezt Kazinczy fordította le magyarra. A fordítás kapcsán 1830-ban évekig tartó - a magyar születésű, de német nyelven alkotó irodalmárok bírálatára is kiterjedő - vita robban ki a folyóiratok hasábjain.
F. m.: Historische Schauspiele. Bécs, 1810.; Tunisias. Bécs, 1819.; Perlen der heiligen Vorzeit. Buda, 1821.; Rudolph von Habsburg. Bécs, 1825.; Sämmtliche Werke. Stuttgart, 1832-1834.; Bilder aus dem Leben Jesu und der Apostel. Lipcse, 1842-1843.; Legenden der Heiligen auf alle Sonn- und Festtage des Jahres. Bécs, 1842.; Lieder der Sehnsucht nach den Alpen. Stuttgart, 1845.; Bilder aus dem heiligen neuen Bunde und Legenden. Bécs, 1847.; Mein Leben 1772-1847. Bécs, 1966.
Irod.: Kaunitz Lajos: Pyrker János László élete és művei. Bp., 1896.; Zivuska Jenő: Pyrker László élete és művei. Besztercebánya, 1904.; Schwartz Elemér: A Pyrker-család neve és származása. = Vasi Szemle. 1935. 5-6. sz. p. 289-296.; Schwartz Elemér: Pyrker anyanyelve. = Egyetemes Philologiai Közlöny. 1935. p. 403-409.; Czigler Ábel: Felső-Eöri Pyrker János László 1772-1847. Bp., 1937.; Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. Bp., 1955.; Pyrker emlékkönyv. Eger, 1987.; Dobersberger, Roland: Johann Ladislaus Pyrker : Dichter und Kirchenfürst. St. Pölten, 1997.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002. p. 722-723.; MTA tagjai 1825-2002. 2/1036.; Sz 11/285-290.; Pallas 14/299-300.; EH 3/161.; MKATL 11/360-361.; ÚMIL 3/1800.; ÚMÉL 5/508-509.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=413