SÁRKÖZI FERENC, gárdonyi (Gárdony, 1820. - Losonc, 1890.) honvéd hadnagy, cigányzenész. Apja, Sárközi János a Csallóközből került Gárdonyba és Esterházy Pál udvari zenészeként működött. Első zenekarát 1835-ben Pápán alakította. Bécsi és pesti tanodákban folytatta zenei tanulmányait. Egressy Béni magániskolájában tanult. Az Egressy-növendékekből megalakított bandájával a legjobb pesti cigányzenekarok közé emelkedett. A szabadságharc idején Kossuth hadnaggyá és a szabadságharcban részt vevő összes cigányzenészek főkarmesterévé nevezte ki. Világosnál fogságba került, de az osztrák kormánybiztos, gróf Forgách Sándor közbenjárására, szabadon bocsátotta. Az önkényuralom idején Matók Béla ügyvéd, hosszas utánjárással elintézte, hogy Sárközi zenekara engedélyt kapott egy országos turnéra. Bejárta Európát is. Az 1870-es években Edward walesi herceg szerződtette hat hónapra. Az idősödő prímás zenekarának felbomlása után Losoncban élő fogadott fiához költözött.
Irod.: Markó Miklós: A régi mulató Magyarország. Bp., 1927. p. 27-28.; Sárosi Bálint: Cigányzene. Bp., 1971. p. 114.; Markó Miklós: Czigányzenészek albuma p. 39-41.; Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., 1986. p. 316 -317.; Kálmán Gyula: A cigányzenész honvéd hadnagy. 175 éve született Sárközi Ferenc. = FMH. 1995. már. 14. p. 8
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=435