Találatok száma: 1
BESZÉDES JÓZSEF (Magyarkanizsa, 1787. febr. 12. - Dunaföldvár, 1852. febr. 29.) vízépítő mérnök. Szülei papi pályára szánták. Kívánságukra el is kezdte tanulmányait az egri papneveldében, de 1803-ban otthagyta és a pesti Mérnöki Intézetbe iratkozott be. Kiváló eredménnyel végezte tanulmányait, a latin mellett megtanult angolul, németül és franciául is. 1819-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1811 tavaszán kezdte meg mérnöki munkáját a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál. 1813-ban a kevés fizetés miatt megvált állásától és uradalmi mérnökként Esterházy Károly gróf szolgálatába állt. 1814-16-ban a Dunántúlon több kisebb folyó szabályozását, völgyek kiszárítását, vízimalmok építését végezte. 1816-25-ben valósult meg főműve, a Sárvíz, Sió és Kapos vízterületeinek rendezése. A Sárvíz csatornát kizárólag a Sárrét belvizeinek levezetésére használta, a völgyek mellékvizeinek felfogására egy oldalcsatornát (Malom-csatorna) létesített, mely Cecénél egyesült a Sárvízzel. Erre a csatornára helyezte át a vízimalmokat is. Munkája eredményeként a Sárvíz 500-1000 mázsás uszályok számára hajózhatóvá vált egészen Székesfehérvárig és az ármentesítés eredményeként jelentős földterületek váltak megművelhetővé. A Sió rendezése kapcsán megépíttette a Duna árvízvédelmi töltéseit Baja és Báta között, rendezési tervet dolgozott ki a Balaton vízszintjének csökkentésére. 1832-40-ben megépítette az ország első ipari csatornáját, a fehér-körösi József nádor malomcsatornát. Kidolgozta a Duna-Tisza-csatorna tervét, melynek megépítésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott, de a tervet ért támadások, a tőkehiány miatt a kivitelezés meghiúsult. Készített terveket a Hanság és a Fertő-tó vízrendezésére. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, elsőként a magyar mérnökök közül. A 19. századi európai vízgazdálkodás egyik legjelentősebb alakja. A magyar műszaki nyelv ápolását fontosnak tartotta, Határszók című gyűjteményében, mely az MTA kézirattárában található, közel kétszáz német és latin szót közöl magyarosítva. Számos intézmény, szervezet, utca őrzi nevét az országban. Székesfehérváron a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előtt áll mellszobra, amely Bolgár Judit alkotása.
Irod.: Beszédes József élete és működése. Bp., 1953.; A reformkor kiváló mérnöke: Beszédes József. = Élet és Tudomány. 1962. 22. sz. p. 680-684.; Végh Ferenc: A korai magyar mérnökképzés és Beszédes József. = Hidrológiai Közlöny. 1987. 5-6. sz. p. 327-332.; Fejér László: Beszédes József a reformkor egyik kiváló társulati mérnöke. = Hidrológiai Közlöny. 1996. 3. sz. p. 143-148.; Sz 1/1009-1010.; G 3/197.; ÚMÉL 1/704-705.
(V. M.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=49
