Találatok száma: 1
VÉGH GYULA, verebi (Vereb, 1870. jan. 25. - Bozsok, 1951. júl. 21.) művészeti író, festő, műgyűjtő, múzeumigazgató.
Vereben a családi kastély északi sarokszobájában született. Édesapja, jogi végzettsége mellett zenei tanulmányokat is folytatott, hosszú évekig a zeneakadémia alelnöke volt. Verebi kastélyukban többször megfordult Liszt Ferenc is, akiről a tízéves Gyula egy arcképet is festett. A kastélyt a II. világháború során kifosztották, súlyos gránáttalálatot kapott, majd a háború után elbontották.
Apjához hasonlóan először jogi tanulmányokat folytatott. 1892-ben az államtudományok doktorává avatták és a belügyminisztériumban kapott gyakornoki állást. 1896-tól Párizsban a Julian Akadémián és Whistler iskolájában festészetet tanult. 1906-ban megvásárolta Vas megyében a bozsoki kastélyt és birtokot, ahol családjával letelepedett és önállóan gazdálkodott. Közben festett, cikkeket írt, kultúrtörténeti munkákon dolgozott. 1908-ban rábízták a szombathelyi kultúrházban működő múzeum művészeti osztályának vezetését. 1912-ben országos és külföldi visszhangot keltett az általa létrehozott Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás, amely a vármegye területén fellelhető, nemesi és egyházi tulajdonban levő műkincseket mutatta be a nagyközönségnek. 1917-1934-ig az Iparművészeti Múzeum igazgatója volt, ahol nagy sikerű könyvművészeti és könyvtörténeti kiállításokat rendezett. Múzeumi igazgatása idején, 1921-ben hívta létre a Magyar Bibliophil Társaságot, melynek elnöke volt. Nyugdíjaztatása után régi magyar könyvkötések akvarell képmásait kezdte el festeni. Ezt az Országos Széchényi Könyvtár megvásárolta tőle és megbízást adott a Corvin-kódexek kötéseinek megfestésére. A magyarországi püspökök címereit is összegyűjtötte és ötszáz címerrajzot készített el. Bozsoki kastélyában jelentős természettudományi, képzőművészeti- és könyvgyűjteményt hozott létre, melynek megmentéséért 1945 után súlyos küzdelmet folytatott a hatóságokkal. 1947-ben a határőrség beköltözött a kastély egyik szárnyába, majd 1951-ben a család kitelepítési végzést kapott. A karhatalmi kilakoltatás során tisztázatlan körülmények között halt meg.
F. m.: Whistler. Bp., 1912.; A képrombolók. Bp., 1915.; Régi magyar könyvkiadó- és nyomdászjelvények. 1. Budai könyvárusok jelvényei 1488-1525. Bp., 1923.; Régi magyar könyvkötések. Bp., 1936.; Régi kőszegi könyvkötések. Szombathely, 1939.; Corvin-kötések. (Mátyás király Emlékkönyv). Bp., 1940.
Irod.: ”Utcanév sem jár énnekem...” Emlékezés Verebi Végh Gyulára. Szerk.: Bajzik Zsolt. Szombathely, 2001.; Egy európai Bozsokon. Verebi Végh Gyula munkássága és gyűjteménye. Szerk.: Zsámbéky Mónika. Szombathely, 2003.; Kormos Valéria: A gyarapító. Végh Gyula elfeledett életműve. = Magyar Nemzet. 2003. máj. 24. p. 34.; Kormos Valéria: Életet könyvért - egy rablógyilkosság nyomában. = Magyar Nemzet. 2003. aug. 13. p. 4.; ÚMÉL 6/1166.
(K. A.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=491
