ZICHY GÉZA, zichi és vásonkeöi gróf (Sztára, 1849. júl. 29. - Bp., 1924. jan. 18.) földbirtokos, zongoraművész, zeneszerző, író, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, a Ferenc József rend nagykeresztese, a Lipót rend lovagja, a főrendiház örökös tagja, az MTA tagja (t. 1911). Pozsonyban tanult zongorázni és jogi végzettségez szerzett. Gyermekként gyakran tartózkodott Seregélyesen, ahol 1863-banegy vadászbaleset következtében elvesztette jobb karját, mégis folytatta zenei tanulmányait. Pozsonyban Mayrberger Károly volt a mestere, ott adta első koncertjét 1866-ban. 1867-ben Pesten koncertezett, 1870-től zeneelméletet tanult Pesten Volkmann Róbertnél. 1873-ban mutatták be Zách Klára című balladáját, mellyel elnyerte Liszt Ferenc támogatását és barátságát. Ezután Liszt tanította, segítségével európai hírű balkezes zongoravirtuózzá fejlődött, közös koncerteket is adtak. 1878-90 között nagy sikerrel hangversenyezett Németországban, Franciaországban, Oroszországban, Belgiumban, Ausztriában, Romániában és a skandináv országokban. Fellépéseinek bevételét jótékony és kulturális célokra fordította. 1875-1918 között a Nemzeti Zenede elnökeként, 1891-94 között az Operaház intendánsaként is dolgozott. 1895-1916 között az Operaház vendég zeneszerző-karnagya és zongoraművésze. Kórusműveket, dalokat, operákat, táncjátékot írt és átiratokat készített. A koncertezés és a zeneszerzés mellett szépirodalommal is foglalkozott. Operái szövegkönyvein kívül regényeket és drámákat is írt, cikkei, költeményei és elbeszélései jelentek meg a Petőfi Társaság Lapja, a Koszorú, a Kisfaludy Társaság Évlapja és a Vasárnapi Újság hasábjain. A Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság tiszteleti tagja. 1916-ban pro litteris et artibus kitüntetést kapott. Az I. világháborúban sokat segített a rokkant katonákon. Halála után Zichy János nagylángi kastélyában őrizték relikviáit.
F. m.: Az álom regénye. Pest, 1872.; A boldogság útja. Bp., 1875.; A szerelem harca. Bp., 1876.; Költemények. Bp., 1877.; A leányvári boszorkány. Bp., 1881.; Emlékeim. 1-2. kötet. Bp., 1911.; A félkezű ember könyve. Bp., 1915.
Zeneművek: Zách Klára (ballada, bem. Pest, 1873); Liszt-induló (fúvószenekari és balkezes zongoraátiratban is, bem. 1886); Alár (opera, bem. Bp., 1896); Roland mester (opera, bem. Bp., 1899); Gemma (táncjáték, bem. Prága, 1903; Bp., 1904); Rákóczi trilógia: 1. Nemo (opera, bem. Bp., 1905), 2. II. Rákóczi Ferenc (opera, bem. Bp., 1909), 3. Rodosto (opera, bem. Bp., 1912).
Irod.: Karczag Vilmos: Album gróf Zichy Géza 25 éves írói és művészi jubileuma alkalmára. Debrecen, 1891.; Vásárhelyi Ferenc: A magyar országgyűlés 1910-1915. Bp., 1910. p. 89.; Berzeviczy Albert elnök, ig. és t. t. beszéde gr. Zichy Géza t. t. ravatalánál Budapesten, 1924. jan. 17-én a Szt. Domonkos-rendűek templomában. = Akadémiai Értesítő. 1923. Bp., 1924. p. 215-216.; Laczkó András: Liszt Ferenc és Zichy Géza. = Csányi László: Szekszárd és nagyvilág. Liszt Ferenc 1811-1866-1986. Szekszárd, 1987. p. 76-84.; Egly Viktor: Egy kottacsomag hozadékai. = Árgus. 1997. 3. sz. 43-53.; Sz 14/1816-1819.; Révai 19/674.; Pallas 16/1149.; Gudenus 4/357-358.; MTA 1825-2002. p. 1426-1427.; MÉL 2/1072.; MNL 18/837.; RÚL 18/853.; ÚMÉL 6/1448-1449.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=506