Fejér megyei életrajzi lexikon

Találatok száma: 1

CSONGOR RÓZSA, dr. Csongor Endréné sz. Schäffer Rozália. (Bp. 1920. okt. 21. – Bp. 2013. jún. 9.) író, könyvtárigazgató
Édesapja bőripari munkás, édesanyja háztartásbeli volt. Bp.-en a VIII. kerületben éltek sok gyermekes családként, nyomorúságos körülmények között. A húszas évek végén kaptak lakást Pest-Szentlőrincen az Állami Lakótelepen. Ez a költözés határozta meg a család egész életét. A nyolc testvér közül heten a textil gyárakban dolgoztak. Ő is oda került 15 évesen, de korábban, már 12 évesen munkára kényszerült. Kitűnő tanuló, szorgalmas és kötelességtudó volt, ez az ambíció vitte tovább, hogy kitörjön a szörnyű szegénységből. Később, novelláiban erőteljes, realisztikus képet festett erről a világról. Itt került kapcsolatba a Szociáldemokrata Párt ifjúsági csoportjával. Az idősebb munkások nagy figyelmet fordítottak a fiatalok tanítására. Könyveket adtak a kezükbe és számon is kérték az olvasottakat. A budai hegyekbe szervezett rendszeres kirándulások politikai előadásokkal végződtek. A munkásmozgalom jelentette első eszmélését. Első párttagkönyvét 1938-ban kapta meg. A lőrinci és a kispesti textilmunkások már az 1930-as évektől jelentős sztrájkokat szerveztek. Ezeknek a megmozdulásoknak a szervezői tanultabb szakmunkások és baloldali értelmiségiek voltak. Demény Pál csoportja itt szerveződött. A 40-50 fős csoportból később több száz fő lett. A II. világháború kitörése után a Demény csoport szervezett embermentést vállalt. Vegyi és egyéb üzemeket alapítottak, ahol hamis papírokkal embereket bújtattak és mentettek. Sopronban volt az egyik ilyen üzem /Klement Károlyné neve alatt/, ahova 1944 tavaszán érkezett. Itt részben adminisztrátori munkát végzett, részben Demény Pál egyik írását kellett nyomda alá helyeznie. Ez később a börtönbüntetésének egyik vádpontja lett. Gyermeke 1944 decemberében született Sopronban, s a bombázások miatt ott maradtak, albérletben éltek. 1945 tavaszától a soproni pártsejtnél dolgozott, de 1946-ban – a Demény per kezdetekor – kizárták a pártból és kiutasították a városból. Visszakerült Budapestre, ahol alkalmazotti munkakörben dolgozott. 1948-ban felvették a budapesti egyetem esti tagozatára, de tanulmányai megszakadtak, mert 1950-ben koholt vádak alapján internálták, s csak 1953-ban szabadult Kistarcsáról. 1949-ben férjhez ment dr. Csongor /Weisz/ Endréhez, aki akkor már Székesfehérváron élt és főügyészként dolgozott. Felesége internálása miatt azonban őt is elbocsátották állásából és házasságának felbontására kényszerítették. De a börtön évek után újra összeházasodtak, gyermekét felnevelték, s később folytatta tanulmányait is.
Gyakran változott a munkahelye, de 1957-ben egy újsághirdetésre való jelentkezése alapján felvették a székesfehérvári megyei könyvtárba feldolgozó könyvtárosnak. Ebben az évben rehabilitálták, s 1945-től elismerték párttagságát is. Az ELTE magyar-történelem szakán államvizsgázott 1959-ben. Ez után két évig a Fejér megyei tanács művelődési osztályának művészeti előadója volt. Majd felkérték a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár vezetésére, ahol 1961. szeptember 1-jei kinevezésétől 1981. december 31-ig – nyugdíjazásáig – igazgatóként dolgozott. 1984-ben visszaköltözött Budapestre, de haláláig kötődött Székesfehérvárhoz. Küzdelmes életének legaktívabb korszaka ez a székesfehérvári húsz év volt, írói munkássága is ez idő alatt teljesedett ki. Irányításával a megye könyvtárügye látványos fejlődésen ment keresztül. Ekkor létesültek az önálló községi könyvtárak, megújultak a járási és városi könyvtárak, jelentősen bővült a megyei könyvtár. Új könyvtári szolgáltatások kerültek bevezetésre. Könyvtárosi munkáját a Fejér megyei könyvtáros című időszaki kiadvány hasábjain is nyomon lehet követni, ahol szerzőként, szerkesztőként és felelős kiadóként is jelen volt. Elbeszélései, novellái a Fejér megyei írók antológiáiban folyamatosan megjelentek. Első jelentős tanulmánya a Vörösmarty Kör története volt, ami 1960-ban jelent meg Székesfehérváron, első szépirodalmi kötete pedig a Hétköznapi emberek című regény, ami 1962-ben jelent meg. Ezeket a műveket még néhány regény és elbeszélés kötet követte, majd négy évtized múltán, 2003-ban a Hét Krajcár Kiadó megjelentette válogatott novelláit Fekete hárászkendő címmel.
Temetése Budapesten a Farkasréti temetőben volt 2013. július 1-jén.

Díjak: Kiváló Népművelő (1967), Munka Érdemrend arany fokozat (1980)

Főbb művei: A Vörösmarty Kör története (Szfv., 1960), Hétköznapi emberek (Bp. 1962), Hétvégi intermezzo = Pirkadás. Szfv., 1963. p. 30-39., Expozíció = Útközben. Szfv., 1965. p. 119-124., Elfelejtett olvasókönyvek = FMK, 1969. 1. sz. p. 17-20., A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében = FMTÉ Szfv., 1969. p. 107-140., Az utolsó órában, Tanúvallomás, Expozíció = A tavasz ígéretei. Szfv., 1970. p. 69-91., Olga néni kacagása, Halott szerelmesek, Fekete varjak, esőben = A csönd órái. Szfv., 1972. p. 55-73., Korallsziget = Az ember énekei. Szfv., 1975. p. 265-297., Kapaszkodó (Bp. 1976), Ballada a Tanítóról = Tükröződések. Szfv., 1978. p. 27-35., Kincsesi monológok = Tükröződések. Szfv., 1978. p. 95-105., Panelházak árnyékában = Ének Fehérvárért. Szfv., 1980. p. 101-106., Árnyék, Változatok a szerelemre, Emberek a telepről (Bp. 1981), Számvetés = FMK, 1982. 1. sz. p. 31-34., A száz éves György Oszkár = FMK, 1982. 1. sz. p. 66-69., Régi történet = Változások városa. Szfv., 1982. p. 55-61., Egy könyvtáros feljegyzései = Olvasó nép (1983-1984 tele) p. 142-146., Tanúvallomás (Bp. 1985), A magány lépcsőjén (Szfv. 1988), Ikrek éjszakája (Bp. 1998), Fekete hárászkendő (Bp. 2003).

Irodalom: Csányi László: Cs. R.: Kapaszkodó = Jelenkor, 1977. 6. sz. p. 563-564., Pesti János: Cs. R. köszöntése = ÉI, 1980. 42.sz. p. 2., Berkes Erzsébet: Nőügyek? = ÉI, 1982. 6. sz. p. 11., Nagy Károly: „Erőfeszítések nélkül nem lehet élni…” Beszélgetés dr. Csongor Endrénével = Könyvtáros, 1982. 5. sz. p. 263-267. Új Magyar Irodalmi Lexikon 1. köt. Bp. 1994. p. 379., Arató Antal: Csongor Rózsa (1920-2013) = Könyv, könyvtár, könyvtáros 2013. 8. sz., Lánya: Palkovics Andrásné /Csongor Klára/ szíves közlései, 2013.

toll ikon (H. É.) 

Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=515

© 2024 Vörösmarty Mihály Könyvtár Helyismereti és digitalizálási csoport