Találatok száma: 1
EISLER ADOLF (Szekszárd, 1876. – 1944.) nyomdász, kereskedő.
Tanoncéveinek letöltése után, munkakönyvét illetőségi bizonyítvány és tanulólevél alapján 1892. március 20-án állította ki a Székesfehérvári Ipartestület. Segédéveit Kaufman F. helybeni nyomdásznál töltötte 1892. január 4. és 1894. március 31. között, valamint 1897. október 18-tól. A mestervizsga után, 1899. május 12-én kapott iparengedélyt könyvnyomda és papírkereskedés működtetésére, azaz önálló munkavégzésre. 1912-ben megvásárolta Kemény Ignácz papírkereskedését, melyet 1936. augusztus 24-ig működtetett. Nyomdája a Nádor utca 33. szám alatt működött, melynek működtetésére kapott iparigazolványát 1944. május 24-én vonták vissza. A zsidó tulajdonban lévő házak között 1944-ben említik Rózsa utca 1. szám alatti házát, melyben 2 üzlet-, és 5 raktárhelyiség található.
Kiadványai között megtaláljuk hitközsége nyomtatásban megjelent többféle dokumentumát. Évtizedeken keresztül kiadta a Székesfehérvári Izraelita Vallásközség kezelési és vagyon kimutatását, a hitközség költségelőirányzatait, számadásait, elöljáróságának jelentéseit. Nála jelentek meg a Chevra Kadisa zárszámadásai, választmányának jelentései, a Chevra Kadisa kezelése alatt álló Kórházalap kimutatásai, az Izraelita Betegsegélyző Egylet vagyon-kimutatásai, a Krajcáregylet kimutatásai, tagnévsorai.
Megjelentetett Székesfehérvárról képeslapokat is. Majdnem minden esetben a képeslap képes oldalán jelent meg a neve kiadóként. Minden esetben feltüntette a város nevét és a képen látható nevezetesség elnevezését. Ízléses, szép, fekete-fehér fotókat sokszorosított, melyeken utcarészletek, egy-egy épület, vagy szobor látható. A fotók kiadási dátumát nem ismerjük, de valamennyit a 20. század első évtizedében, 1901-1908 között, írták meg. Két helyi sajtóorgánum is az ő nyomdájában jelent meg. 1902-ben a Fényes László felelős szerkesztő által jegyzett Székesfehérvár című lap, valamint 1910-ben a Kálmán Pál által szerkesztett Független Székesfehérvári Újság. Szakmai tudását igyekezett továbbadni a fiataloknak. Műhelyében sok betűszedő tanonc és segéd, nyomdász tanonc és segéd megfordult, de mellettük berakóleányok, nyomdamunkások is dolgoztak a műhelyében. A tanoncokat 3-3 és fél évre szerződtette, majd a tanuló idő letelte után tanonc- vagy segédvizsgára küldte a nála tanulókat.
Tagja volt a Székesfehérvári Kereskedelmi Társulatnak, valamint az Ipartestület tanoncvizsgáló bizottságának.
F. m.: A székesfehérvári izr. vallásközség alapszabályai, 1935. Szfvár, 1935. 22 p.
Irod.: Ipar és kereskedelem, 1938. Szfvár, 1938. p. 463.; Címtár 1931-32. Bp., 1932. p. 98.; Gergely 2004. p. 245.; Kétszáz esztendő. Szfvár, 1910. p. 235.; Barabás 2009. p. 724-745.; Székesfehérvári naptárak.; MNL FML Székesfehérvári Ipartestület. 9-10. köt. A székesfehérvári iparosoknál alkalmazott segédek nyilvántartó lajstroma, 30. köt. Segédnyilvántartó, 57. kötet. Munkakönyvek jegyzéke, 66. kötet. Törzskönyvmutató, Iparigazolványok nyilvántartása
(Sz. H.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=530
