Fejér megyei életrajzi lexikon

Találatok száma: 1

GROSZ BERNÁT (Székesfehérvár, 1868. márc. 15.-Auschwitz, 1944)

Vas- és gépkereskedő. Középiskoláit a székesfehérvári főreáliskolában végezte. A lakatos szakmát Budapesten sajátította el, Rill Lajos lakatos és vaskereskedő cégénél. Külföldi tanulmányút után visszatért Székesfehérvárra. 1893-ban Grosz József porcelán és üveg kereskedésében kezdett dolgozni. Később kilépett, és átvette a cég nyersvas és ócskavas üzletét. 1903-ban önálló céget alapított és a Rác u. 5. sz. alatt megnyitotta szülővárosa első építőanyag kereskedését. Ezt az üzletet később a fiának adta át. 1905-től már nagykereskedelemmel is foglalkozott. 1922-től ellátta több nagyvállalat képviseletét, forgalmazta többek között gróf Roón tégla és cementgyára és az Eternit Művek termékeit. Üzlete, raktára és irodája a Nagy Sándor u. 7. sz. alatt működött, a Fekete Sas Szálloda épületkomplexumában.

Székesfehérvár egyik leggazdagabb polgáraként tevékeny részt vállalt nemcsak a város, hanem az ország közéletében is. Volt a Magyar Vaskereskedők alelnöke, a Székesfehérvár és Vidéke Vaskereskedők Egyesületének elnöke, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara tagja. A 25 éven át városi képviselő, a Törvényhatósági Bizottság és szakbizottságainak tagja volt. A Kereskedelmi Egyesület tagja. A Székesfehérvári és Fejér megyei Kiskereskedők Társulatának alapítója, két cikluson át elnöke, sokat tett a fehérvári kiskereskedők egységének megteremtéséért. Az OMKE igazgatótanácsának, a MABI közgyűlésének, a Kölcsönös Népsegélyező Egylet, az Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület választmányi tagja majd alelnöke. A Hungária Műtrágyagyár, a Spódium-gyár és a Taurus Rt. igazgatósági tagja. A székesfehérvári izraelita hitközség elöljárója, a Chevra Chadisa Szent Egylet alelnöke. A PLTE sportegyesület, a KÉKOSZ társelnöke. A Székesfehérvári Kerületi munkásbiztosító felügyelő bizottságának elnöke. A Székesfehérvári Piaci és Vásári Kereskedelmi Egyesület elnöke. A Zenekedvelők Egyesületének alapító tagja. Ő építtette Székesfehérváron az első állandó mozit. Átalakíttatta a tulajdonát képező Fekete Sas Szállodát. 10 ezer koronát adományozott a reáliskolának. Miniszteri elismerést kapott az 1927-es országos kiállítás propagálásáért. Lelkesen támogatott minden hazafias, kulturális és vallásos megmozdulást. Cikkei jelentek meg szaklapokban és politikai napilapokban.

Családjából 11-en haltak hősi halált az I. világháborúban. Felesége Armuth Aranka. Gyermekei: Ferenc, Ilona, Rózsa, Lajos, Gát József.

Az 1939. évi IV. tc. alapján a szept. 26-i törvényhatósági közgyűlésen kizárták a tagok közül, érdemei elismerése mellett. 1944-ben vagyonát, ingatlanait elkobozták, Auschwitzba deportálták.

Irodalom: Ipar és kereskedelem, 1938. Szfvár. 1938. p. 429.; Fejér megyei fejek. 1929. p. 135.; Vértes 1910. Szfvár. 1910. p. 292.; Fejér vármegye. Bp. 1937. p. 444.; Almanach, 1931. Szfvár. 1931. p. 265-266.; Naptár 1931; Gergely 2003.

toll ikon (B. Zs.) 

Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=539

© 2024 Vörösmarty Mihály Könyvtár Helyismereti és digitalizálási csoport