SPITZER JAKAB (? – Auschwitz, 1944.) nyomdász. Sárbogárd művelődéstörténetének fontos eleme a város nyomdája, melynek tulajdonosa volt. A nyomdász születési adatai nem ismertek, de nagy valószínűség szerint nem a településen született. A sárbogárdi iparosok névjegyzékében 1893-tól szerepel, s a nyomda alapítását, 1892-re tehetjük. A névjegyzék adókimutatása szerint már ekkor számos megrendelője volt.
A város hírlapjainak kiadását nagyban segítette e helyi nyomdászműhely. A település első, Haladás című lapja 1895 elején jelent meg Simli Mariska szerkesztésével. Finanszírozta a társadalmi és szépirodalmi heti közlönyt. Az újság azonban csak egy-két számot élt meg. A Magyar Kurír 1901. június 30-án indította el a Járási Értesítő c. hetilapot, ám ennek csak a kiadóhivatala volt a városban, a nyomtatást Budapesten végezték. A sárbogárdi járás közlönyeként funkcionáló újság kiadását ugyanezen év augusztus 18-tól Pasteiner Lajos közigazgatási tisztviselő vette át, innentől pedig a nyomtatás is Sárbogárdon történt. Néhány szám után azonban ez a kiadvány is megszűnt.
1907-től jelent meg a Sárbogárd és Vidéke című társadalmi, közgazdaságügyi, és kereskedelemügyi hetilap. Az újságnak tulajdonosa volt, a felelős szerkesztő munkáját pedig Nagybölöni Bakó Bálint látta el. Az újság azonban nem volt hosszú életű, kevés előfizetője volt, így megszüntették. 1912-ben kísérletet tettek a lap újjáélesztésére, de érdeklődés hiányában ez nem volt sikeres.
A Tanácsköztársaságot követően, az 1920-as években a térség is komoly gazdasági problémákkal küzdött. A szegénység enyhítését célzó gyűjtőakciókban is részt vett: az 1922. december 16-án tartott kultúrestre és táncmulatságra szóló meghívókat és belépőjegyeket ingyen nyomtatta ki.
Nála nyomtatták továbbá a Vértesalját, mely a Református Egyházmegye egyháztársadalmi folyóirata volt, illetve 1920 és 1927 között a sárbogárdi gimnázium valamint a polgári iskola értesítőit is. Nyomdájában a lapokon túl valószínűleg többnyire meghívók és gyászjelentések készültek, de könyvekről is van adatunk.
Az Iparos Olvasókör életében is szerepet játszott; az 1921. április 3-án történő tisztikar-újításon pénztárnokká nevezték ki. A következő néhány évben nem, de 1925 és 1927 között ismét ő látta el a pénztáros feladatait.
A nyomda megszűnésének dátumáról nincs adatunk, de Spitzer egészen 1944-ig Sárbogárdon élt, ekkor hurcolták el zsidó származása miatt, s Auschwitzban lelte halálát.
F. m.: Boross Mihály: Gyászlapok az ezerév történetéből, 1897; Bakó József: Vegyes bibliai magyarázatok vasárnap délutánokra, 1897; Ertl Károly: Hulló falevelek 2. kiadás, 1913; Dubnicai Kijátz Ervin: Búzavirágok.
Irod.: Farkas 1989. p. 117-118, 151-152, 191, 528-529; Szőnyegi 2006. p. 200-201.; Magyar könyvészet 1921-1944.; Clavis Typographorum Regionis Carpathicae. Nyomdák. http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=762 [2014-10-29]
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=574