Találatok száma: 1
HÓMAN BÁLINT, dr. (Bp., 1885. dec. 29. – Vác, 1951. jún. 2.), történész, egyetemi tanár. Az MTA tagja (l. 1918, r. 1929, igazgatósági 1933, kizárják 1945). Számos tudományos egyesület és társaság munkájában vett részt. Elemi és középiskoláit a fővárosban végezte. 1903-07 között történelmi tanulmányokat folytatott a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ezzel egyidejűleg 1922-ig különböző pozíciókban dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. A kéziratok, ősnyomtatványok, régi könyvek feldolgozása, rendezése volt a fő feladata. 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1922-32 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított. 1923-tól a Nemzeti Múzeum főigazgatója. 1932-38 és 1939-42 között vallás- és közoktatási, 1938. május és július között tárca nélküli nemzetnevelési miniszter. 1932-ig intenzív kutató tevékenységet folytatott. Tudósként a középkori magyar történelem több területén maradandót alkotott. Minisztersége idején a kultúra nemzetstratégiai ágazatnak számított, s ennek megfelelő anyagi támogatásban részesült. Fejlesztette a népiskolákat, kialakította az egységes középiskolai rendszert, megszervezte a szakoktatást, lerakta a nyolc osztályos iskola alapjait, ösztöndíjakat, kollégiumokat alapított. Közismert volt németbarátsága, de Magyarország megszállását megengedhetetlennek tartotta. 1945 tavaszán családjával együtt elhagyta az országot. Az amerikai hatóságok letartóztatták, Magyarországra szállították. 1946-ban háborús bűnösként életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A váci rabtemető jeltelen sírjában találták meg földi maradványait, s 2001-ben a tassi temető Darányi-sírkertjében helyezték végső nyugalomra.
1932-45 között Székesfehérvár országgyűlési képviselője volt. A mandátumát visszaadó Károlyi Gyula után kérte fel a város jelöltjének, mert tekintélye, kormányzati szerepe alkalmassá tették Székesfehérvár városfejlesztési koncepciójának hatékony támogatására. A városban eleinte hiányolták helyismeretét, de józan szociálpolitikát, munkahelyeket ígért, s Friedrich István ellenében nyert. A következő két ciklusban ellenjelölt nélkül került az országgyűlésbe. Fontosnak tartotta, hogy képviselőségének helyi bázisát kiépítse. Beépült a város közéletébe, szívélyes kapcsolatot tartott fenn a város vezetőivel, ügyesen feloldotta, elsimította a keletkező társadalmi, politikai feszültségeket. Támogatta a helyi gazdaságot, kultúrát. Nagy szerepe volt abban, hogy sikerült Székesfehérvárt az 1938-as emlékév országos eseményeibe bekapcsolni. A Szent István Szoborbizottság és a Szent István Emlékév Országos Bizottsága Végrehajtó Bizottságának elnöke volt. Közreműködésével jelentős állami támogatást kapott a város az ünnepi események előkészítéséhez, rendezvényekhez, új intézmények felépítéséhez, művészeti alkotások elkészítéséhez, felállításához. Az emlékév minden fontos ünnepségen rész vett, beszédet mondott, kísérte a kormányzót. 1944-ben romlott meg viszonya a város vezetésével, mikor Toldy Árpád, egy csendőrtiszt lett az új főispán. Hívei sorra eltűntek a vezető pozíciókból. Úgy látta, hogy az új irányítás felszámolja az ő képviselősége alatt kialakult, megszilárdult modern jobboldalt. Beadványt készített „Helyzetjelentés Székesfehérvárról” címmel, melyben összefoglalja a kialakult helyzetet. Toldy Árpád leváltásában, 1944 szeptemberében mindez szerepet játszott.
F. m.: A magyar városok az Árpádok korában. Bp., 1908.; Magyar pénztörténet 1000–1325. Bp., 1916.; A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp., 1921.; A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. Bp., 1923.; A magyar hun hagyomány és hun monda. Bp., 1925.; A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. Bp., 1925.; Magyar történet 1-3. köt. Bp., 1928-34.; Egyetemes történet 1-4. köt. szerk. Szekfű Gyulával, Kerényi Károllyal Bp., 1935–37.; A közoktatásügyi igazgatás újjászervezése. Bp., 1935.; Szent István. Bp., 1938.; Magyar sors – Magyar hivatás. Bp., 1942.
Irod.: Történeti átértékelés: Hóman Bálint, a történész és a politikus. Bp., 2011.; Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzeti szocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben. = FMTÉ 4/181-202.; Farkas Gábor: Hóman Bálint pályaképe (1885-1951). = Árgus 2001/4. p. 73-84.; M. tudósok ön. p. 236-238.; Az MTA tagjai 1/524-526.; MKATL 4/929-930.; ÚMÉL 3/320-322.
(V. É.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=594