Találatok száma: 1
SCHMIDL FERENC (Szfvár, 1902. júl. 6. - Bp., 1977. júl. 22.), építészmérnök. Szülővárosában, a ciszterci gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. A Budapesti József Nádor Műegyetem építészeti szakán szerezte oklevelét 1927-ben. 1946-től kinevezték a Műegyetem intézeti tanárának. Ipari és lakóépületek tervezését tanította 10 éven át. Mellette dolgozott a LAKÓTERV-nél, illetve a BUVÁTI-nál. 1962-től Komárom, Pest és Nógrád megye főépítésze. Tervezett lakó- és középületeket, ipari létesítményeket, részt vett több város (Salgótarján, Kazincbarcika, Vác) rendezési tervének elkészítésében. Több tervét típustervként használták. A Dunakanyar Intéző Bizottság alapító tagja, 1974-től műszaki tanácsadója. Igazi városesztétikus volt, alaposság és sokoldalú látásmód jellemezte.
Munkásságának legjelentősebb eredményei szülővárosához fűződnek. 1926-tól Székesfehérvár mérnöki hivatalában dolgozott. Oklevelének megszerzése után nevezték ki városi mérnöknek. 1932-től műszaki tanácsos és a hivatal vezetője. Az 1930-as évek elején tervei alapján készült a hajdani Korcsolyázó Egylet háza (Ady Endre u. 21/a.), a múzeum épületének bővítését kőtárral és képtárral (1934-37) Molnár Tiborral együtt csinálta. Az 1938-as emlékévre készülő város nagy rendezési folyamatának egyik meghatározó egyénisége volt. Ebben az időszakban közreműködött az Országzászló és a mai Bartók tér kialakításában, megtervezte a Vitézi Székházat (Szekfű Gyula u. 3.), az Úrinők Otthonát, Kotsis Iván terveinek megfelelően irányította a városháza átépítését. Ő felelt az ünnepi év kiemelt rendezvényei (vitézavatás, országgyűlés, Szent Jobb érkezése…) helyszíneinek díszítésért. Saját tervezésű otthona 1936-38 között épült fel a Várkörút 7. sz. alatt. A külső városrészek is őrzik keze nyomát. A két ONCSA-telep tervezésében és megépítésében vezető szerepet játszott. A Berényi úti 1940-41-ben valósult meg, amely munkások és kistisztviselők számára, a Batthyány úti sokgyermekes családok részére készült, és Molnár Tibor is részt vett a tervezésben. Munkatársaival 1940-ben kidolgozta Székesfehérvár városfejlesztési tervét. Ebben szerepelt a közúthálózat korrekciója, iskolahálózat megújítása, zöldterületek növelése, új lakórészek kialakítása, belváros utcaképének egységesítése. Egyik jelentős munkája a hajdani Horthy Miklós Kultúrház (Bartók Béla tér 1.), amely 1940-42-ben épült a város kezdeményezésére. A kultúrház felülről világított nagyterme méreteiben igazodott Aba Novák Vilmos Magyar-francia kapcsolatok című pannójához, amely csak 2001-ben került ide, bár a tervező élete végéig küzdött ezért. Nyaralókat tervezett, melyek a város családi házas övezetiben találhatók. (pl. Máriavölgy) 1946-tól beosztott mérnök lett, de a Fáy lakótelep parcellázási tervének elkészítése után lemondott, a fővárosba került. Sírja a Hosszú temetőben található. 2002-ben életművéből kiállítást rendeztek a Csók István Képtárban. Síremlékét felújították, ahol 2012 júliusában a Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület megemlékezést tartott.
Kitüntetés: Magyar Érdemrend lovagkeresztje, 1940, Ybl-díj, 1977.
F. m.: Közvágóhidak tervezése és gépi berendezése. Bp., 1942.; Épülettervezési ismeretek. Bp., 1950.; Székesfehérvár városrendezési kérdései. = Városfejlesztés, városrendezés, városépítés. Bp. 1940. p. 159-169.
Irod.: Székesfehérvár. Bp., 2009. p. 308., 335.; Szíjj Rezső: Búcsú Schmidl Ferenctől. = Építészet és társadalom. Bp., 2003. p. 244-248.; Szabó Zoltán: Tisztelgés a városalakítónak. = FMH. 2002. júl. 6. p. 4.; Gábor Gina: Ápolják az emlékeket. = FMH. 2012. júl. 7. p. 4.; Mérnökök Fejérben. Szfvár, 2011. p. 233-236.; ÚMÉL/5. p. 1022-1023.
(V. É.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=609
