Találatok száma: 1
VÉRTES JÓZSEF, Winter 1886-ig (Ipolyság, 1861. jún. 14. – 1944.) akadémiai tanár, író. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bécsben, Münchenben és Budapesten végezte. Nyelvtörténeti szakcsoportból polgári iskolákra, vegytanból, technológiából és áruismeretből kereskedelmi iskolákra szerzett képesítést. A diploma megszerzése után az újságíró pályát választotta, írt a Pesti Hírlap, a Budapesti Hírlap, Budapesti Szemle, Pesti Napló, Az Újság, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Képes Családi Lapok, Magyar Szalon, Új idők, Képes Krónika, Magyar Géniusz című lapokba. Munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonnak. Mint szépíró is jelentőset alkotott, írt regényeket, elbeszéléseket, színműveket. Tudományos cikkei, vegytani tanulmányai a Természetudományi Közlönyben, Chémiai folyóiratban, Technológiai lapokban és több német nyelvű szaklapban jelentek meg.
1890-ben Nyitrán kezdett tanítani, majd Szekszárd után 1894-ben került Székesfehérvárra a Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat Által Fenntartott és Államilag Segélyezett Kereskedelmi Akadémiához, ahol vegytant, áruismeretet, földrajzot, német nyelvet tanított 34 éven át. Órán kívüli munkaként az ifjúsági könyvtár őre, a Segítő Egyesület vezető tanára. A földrajzi és az áruismeret szertár őre, a kémiai gyakorlatok vezetője, a tanári értekezletek jegyzője. 22 éven keresztül az intézet igazgató helyettese, 1928-1929-es tanévben igazgatója. 1929. szeptember 1-jén nyugdíjba vonult.
1899-ben a budapesti acetilén-kiállítás alelnöke. Hazánkban ő volt az első, aki acetilénnel foglalkozott, azt itthon bemutatta.
Aktív közéleti tevékenységet fejtett ki Székesfehérváron. A helyi királyi törvényszék állandó hiteles írásszakértője, a Székesfehérvári Színpártoló Egyesület választmányi tagja, a Vörösmarty Kör könyvtárosa, majd háznagya, a Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat, a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület titkára, az Izraelita Iskolaszék és a Kiskereskedők Egyesületének elnöke. Részt vett a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületének munkájában, a Kereskedelmi Oktatásügyi Nemzetközi Egyesület Magyar Csoportjának ellenőre.
Különösen fontos, ma is használatos helyismereti köteteket köszönhetünk neki, több kiadványát helyi nyomdák gondozták.
F. m.:Ha a nő nem szeret. Regény. Kassa, 1888.; Arany penész. 1888.; Élő halottak. 1889.; Asszonyháború. Elbeszélések. Bp., 1891.; A vegyi elemzés alapfogalmai. Szfvár, 1895.; Áruismeret. Szfvár, 1898.; Kétszáz esztendő. A Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat története az 1712. év óta. Szfvár, 1910.; Emlékkönyv a Székesfehérvári Kereskedelmi Társulat kétszázéves fennállása ünnepéről. Szfvár, 1912.; Intim dolgok Napóleon életéből. Bp., 1914.; A székesfehérvári Vértes Vitéz szobrának emlékkönyve. Szfvár, 1917. (szerk. Lauschmann Gyulával, Wertheim Pállal); Az utolsó magyar nádorispánok: Sándor, József és István főhercegek. Bp., 1925.; Új adatok a magyar biztosítási intézmény történetéhez. Bp., 1933.; Gizella, Magyarország első királynéja. Szfvár, 1935. (Tankl Lajossal, Schmid M. Farkassal).
Irod.:Fejérmegyei fejek. p. 57.; SzVL Surányi: Enciklopédia. Kézirat. 2005.p. 617-618.
(Sz. H.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=661
