LÁNYI SAROLTA, dr. Czóbel Ernőné 1915-től (Székesfehérvár, 1891. jún. 6. - Bp., 1975. nov. 10.) költő, műfordító.
Édesapja Lányi Ernő a székesfehérvári székesegyház karnagya. A művészcsaládban kapott szellemi indíttatás elkísérte egy életen át. Miskolci iskolai évei alatt írta első verseit. A szabadkai Tanítóképző elvégzése után, 1911-1918 között Angyalföldön, a fiúiskolában tanított. Itt ismerkedett meg Osváth Ernővel, aki a Nyugatban két versét is megjelentette. Költeményeit a Vasárnapi Újság is közölte. Tóth Árpád elismeréssel nyilatkozott a fiatal költőnő munkáiról. Az első világháború évei alatt több háborúellenes verse született. Czóbel Ernő pedagógussal való megismerkedése után lírájában megjelentek a szerelmes versek, majd házasságkötésüket követően a szociális érzékenység is észrevehető alkotásaiban. Tagjai voltak a Szabó Ervin és a Galilei Körnek. Férje a Tanácsköztársaság ideje alatt hadügyi, külügyi, ill. közoktatásügyi népbiztos, majd a bécsi nagykövetséget vezette, ezért elítélték. 1922-ben fogolycsere egyezmény keretében a börtönből kiszabadult, Szovjetunióba került. Kislányával együtt Moszkvába költözött férje után. 1938-tól a Gábor Andor által szerkesztett moszkvai magyar az Új hang folyóirat, majd 1940-től a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa. Új elemként jelenik meg verseiben a honvágy. A moszkvai évek alatt műfordítással foglalkozott. A korábbi német, francia fordítások után orosz írók, költők munkáit ültette át magyar nyelvre. Többek között Puskin, Lermontov, Blok, Majakovszkij, Ehrenburg, Majakovszkij, Makarenko, Solohov, Csehov, Gorkij műveit olvashatjuk fordításában. 1946-ban tért haza, szerkesztőként dolgozott. 1950-1956 között az Irodalmi Újság munkatársa, de a Nagyvilág szerkesztésében is részt vett. 1957-ben nyugdíjba vonult. Ezt követően több válogatáskötete jelent meg. Költeményeit bolgár, lengyel, német, orosz, román nyelven is kiadták.
Díjak: Baumgarten-díj, 1948.; József Attila-díj, 1950., 1972.; Munka Vörös Zászló Érdemrend, 1971.
F. m.: Ajándék. Bp., 1912.; A távozó. Gyoma, 1915.; Kései ajándék. Bp., 1951.; Őszi kert. Bp., 1956.; Téli hajnal. Bp., 1971.; Feledni kár. válogatott versek. Bp., 1975.
Irod.: MÉL 3/465.; MIL 2/14.; ÚMIL 2/1192.; Lányi Sarolta. = Nagyvilág. 21. évf. 1. sz. (1976. jan. ) p. 139-140.; Elhunyt Lányi Sarolta. = Népszabadság. 33. évf. 264. sz. (1975. nov. 11.) p. 7.; Lányi Sarolta. = FMH. 37. évf. 132. sz. (1981. jún. 7.) p. 13.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=689