BUDENZ JÓZSEF (Rasdorf, 1836. jún. 13. – Bp., 1892. ápr. 15.) egyetemi tanár, nyelvész, az MTA tagja (l. 1861., r. 1871.)
Rasdorfban, az egykori hesseni választófejedelemség területén lévő kistelepülésen töltötte gyermekéveit. Tanító édesapja készítette fel latin és görög nyelvekből, ezzel a tudással a fuldai gimnáziumban is megállta a helyét. Marburgban, majd Göttingában járt egyetemre, ahol összehasonlító nyelvészetet tanult. 1858-ban avatták doktorrá. Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Nagy Lajos teológussal, akivel egy házban laktak, tőle kezdett magyarul tanulni, és a diploma átvételét követően az ő hívására indult Magyarországra. Hunfalvy Pál nyelvtudós támogatásával kapott segédtanári állást a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban, ahol 1858-60 között német és görög nyelvet tanított. 1861-től az MTA alkönyvtárnoka. A pesti egyetemen 1872-ben szervezték meg az altaji összehasonlító nyelvészeti tanszéket, melynek tanára lett. Nyelvészeti gyűjtőutakon vett részt, többek között Erdélyben, Göcsejben, az Őrségben. A Reguly-hagyaték egyik feldolgozója Hunfalvy Pál mellett. Ez a munka alapozta meg a magyar-finn szóegyezéseket feltáró munkáját. A finnugor összehasonlító nyelvészet egyik úttörője, korszakalkotó eredményeket ért el a magyar - finnugor nyelvrokonság bizonyításában.
Tanulmányai többek között a Magyar Nyelvészet, Nyelvtudományi Közlemények, Magyar Akadémiai Értesítő, Magyar Tanügy, Vasárnapi Ujság, Fővárosi Lapok hasábjain jelentek eg. 1879-től a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője.
Tagja a helsinforsi finn irodalmi társaságnak, a dorpáti észt tudós-társaságnak, a szentpétervári tudományos akadémiának. A párizsi Societé Philologique tiszteletbeli tagja.
Székesfehérvár, Arany János utca 12 szám alatti ház falán emléktábla található, melyen itt tartózkodásának állítottak emléket.
Díjak: 25 éves tudományos munkássága elismeréséül 1884-ben királyi tanácsos címet kapott, tanítványai kiadták a Budenz-albumot. A magyar-ugor összehasonlító szótárért akadémiai nagyjutalomban részesült.
F. m.: Csuvas közlések és tanulmányok. 1962-1863.; A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1868.; Rövid finn nyelvtan. Bp., 1973.; Magyar – ugor összehasonlító szótár. Bp., 1873-1881.; Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. 1884-1887.; Adalék a jurák-szamojéd nyelv ismeretéhez. 1890.
Irod.: Sz 1/1396-1399.; MÉL 1/275-276.; Lauschmann 4/34-35.; Fejér vármegye. p. 293.; Környei Elek: Fehérvári emléktáblák nyomában. = FMH. 1963. máj. 19. p. 7.; Gyimesi Dömötör: Kilencven éve halt meg Budenz József. = FMH. 1982. ápr. 24. p. 6.; Német nyelvészből vált magyar tudóssá a 160 éve született, finnugor kutató Budenz József. = FMH. 1996. jún. 15. p. 8.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=702