Találatok száma: 1
CSITÁRY GRAMANETZ EMIL, gellénfalvi és csitári, dr. (Székesfehérvár, 1892. júl. 29. – Székesfehérvár, 1970. máj. 18.) újságíró, polgármester, főispán.
Középiskoláit a helyi reáliskolában kezdte, majd a ciszterci gimnáziumban érettségizett 1910-ben. Jogi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, közben 1911-től a Székesfehérvári Hírlapnál dolgozott, itt jelentek meg első írásai. A laptulajdonos, Tóth Artúr ajánlására 1915. július 13-án a városházán helyezkedett el, ahol hamarosan Saára Gyula polgármester személyi titkára lett. 1917 májusában I. osztályú aljegyzővé választották, 1918-ban a megüresedett gazdasági tanácsnoki állást nyerte el. Ugyanebben az évben gróf Károlyi József főispán mellett tiszteletbeli főjegyző. 1920-tól Székesfehérvár főjegyzője. Az 1929-es tisztújításkor főjegyzői állásában élethosszig megerősítették.
Zavaros Aladár polgármester leváltását követően az 1931. december 1-jén lezajlott pótválasztáson abszolút többséggel, Székesfehérvár polgármesterévé választották. A város legújabb kori történetének egyik legsikeresebb időszaka fűződik nevéhez. Az 1930-as éveket a közbeszéd Csitáry-éraként emlegeti azóta is. A tudatos városfejlesztés eredményeként az 1938-as ünnepi, Szent István emlékévre Székesfehérvár modern nagyvárossá vált. Ez óriási teljesítmény volt, miután teljesen üres pénztárral vette át a város vezetését, és polgármestersége idejére esett a nagy gazdasági világválság is. Szigorú gazdálkodás mellett jelentős beruházások valósultak meg, amelyekkel munkaalkalmakat teremtett a lakosság számára. Beboltozták a Várkörutat, ahol villasor épülhetett. Átépítették a városházát. Kialakították a Romkertet, ahol felépült a Szent István mauzóleum. Többek között egészségház, úrinők otthona, új vágóhíd, jéggyár létesült. Iskolák épültek. Átadták a strandot, a versenyuszodát, amelynek medencéje nemzetközi versenyek tartására is alkalmas volt. Elsőként az országban felépült a Lövölde fedett csarnoka. A város mellett az egyház, a helyi intézmények, magánszemélyek is felújították épületeiket az ünnepi év tiszteletére. A városban gyárak, üzemek telepedtek meg munkát adva a helyi és a környékbeli lakosságnak.
Polgármesterségének fénypontja az 1938-as Szent István év volt, amikor István király halálának 900 évfordulója alkalmából országos eseményeknek is helyszíne lett Székesfehérvár. Augusztus 18-án ünnepi országgyűlésnek adott otthont a város. Vitézavatás, a Szent Jobb látogatása, Prohászka Ottokár püspök újratemetése, szobrok avatása zajlott sok más esemény mellett.
Az ünnepi évet követően, 1939-ben külön választották a megyei és városi főispáni tisztet, 1939-1941 között főispán-polgármester, 1941 májusától 1943-ig Székesfehérvár főispánja, majd hadműveleti kormánybiztosként dolgozott 1944. október 15-ig. A háború után nyugdíját megvonták, kitelepítéssel fenyegették. Munkásként dolgozott Inotán, Városlődön, Herenden. Emlékiratát 1964-től írta.
A Magyar Városok Országos Szövetségének tiszteletbeli tagja. A Székesfehérvári Önkéntes Tűzoltó és Mentőegyesület elnöke, a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület tiszteletbeli, örökös elnöke, Vörösmarty Kör elnöke, a Magyar cserkészszövetség IV. kerülete társelnöke, a Fejérmegyei és Székesfehérvár szabad királyi Városi Tuberkulózis Ellen Védekező Egyesület másodelnöke. A Székesfehérvári Korcsolyázó Egyesület díszelnöke, a Ciszterci Diákszövetség Székesfehérvári osztálya alelnöke, a Volt Főreáliskolások Egyesületének védnöke. Az Iskolaszék törvényhatóság által választott tagja, a Székesfehérvári és Fejérmegyei Takarékpénztár igazgatósági tagja.
Politikai, társadalmi, szépirodalmi írásai a Székesfehérvári Hírlapban és a Székesfehérvár és Vidéke lapokban jelentek meg.
Díjak: Magyar Érdemrend középkeresztje, 1938.; Székesfehérvár Város Díszpolgára, 1941.
F. m.: A korszerű közszolgálat útja. Bp., 1940. (Tanulmány); Lovassy Andor: francia írások Székesfehérvárról. Székesfehérvár, 1939. (Előszó); Csitáry G. Emil: Emlékiratok. Szfvár, 2013. 248 p.
Irod.: G 4/1031.; Csitáry G. Emil: Emlékiratok. Szfvár, 2013. 248 p.; Fejérmegyei fejek. 1929.; Fejér vármegye. 1937. p. 295.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia. 29. kötet. p. 151-153.; Gyimesi Dömötör: Száz éve született Csitáry G. Emil, a város legeredményesebb polgármestere. = Független Székesfehérvár. 1992. 7. sz. p. 14-17.
(Sz. H.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=703
