CHERNEL ISTVÁN, chernelházi (Kőszeg, 1865. máj. 31. - Kőszeg, 1922. febr. 22) ornitológus, szakíró, állatvédő, múzeumalapító. Apja Chernel Kálmán Sopron vármegye aljegyzője, 48-as honvédtiszt, történetíró, Kőszeg díszpolgára, anyja tolnai gróf Festetich Mária. Jogi és természettudományi tanulmányait Pozsonyban és Bp.-en végezte. Rövid ideig közigazgatási gyakornok Sopronban, majd birtokát is bérbe adva az ornitológiával kezdett foglalkozni. 1890 tavaszán részt vett a Herman Ottó által szervezett madárvonulási megfigyelésekben. 1891 júniusában Norvégiába utazott. Az utazás ötletét, a Velencei-tavi Öreg-foknál folytatott vándormadár megfigyelés adta. 1891-es norvég útja után ő honosította meg a sísportot hazánkban. 1916-ban a Madártani Intézet igazgatója lett. 1884-ben járt először a Velencei-tónál unokabátyjánál, a Velencén élő Meszlényéknél. Ezt követően közel két évtizeden át kora tavasztól késő őszig kutatta a Velencei-tó és környéke (Dinnyés, Velence), de a megye más helyeinek (Seregélyes, Sárszentágota, a Sárrét, Lovasberény, Csala) madárvilágát. Madártani feljegyzései mellett néprajzi megfigyeléseket is tett. Naplójában sok adat szerepel Fejér megyére vonatkozóan. 1904-ben Glatz Oszkár Meszleny Bence megbízásából egy velencei-tavi vadászatot örökített meg festményén, amelyen Chernel István is látható. 1890-ben a II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszus szervezésekor ismerkedett meg a székesfehérvári Reáltanoda tanárával, Szikla Gáborral, akivel később többször is együttdolgozott. A fehérvári Sóstón a fülemülesitke után kutattak. Később is gyakran járt a megyénkben. 1911. május 30-án Székesfehérváron az állatvédő egyesület alakuló ülésén díszelnökké választották. Az 1959-ben létesült agárdi Madárfigyelő Állomás, a Madárvárta, születése 100. évfordulóján 1965-ben vette fel nevét. Az ide vezető hosszú utca ugyanekkor lett Chernel István út, amelynek elején (az agárdi strand bejáratánál) táblán olvasható a névadó életrajza. A Madárvárta tornácának falán 1965-ben helyezték el a Tóth Tamás által készített domborművet. E relief alá halálának 50. évfordulóján, 1972-ben a TIT Fejér Megyei Elnöksége márvány emléktáblát helyezett el. 1984-ben a Madárvárta 25 éves jubileumára készült el életnagyságú mellszobra, Tóth Tamás munkája, amely a Madárvárta előtt áll. 1991-ben Agárdon az általános iskola felvette nevét.
F. m.: Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. 1-3. kötet. 1889-1900.; Utazás Norvégia végvidékére. Bp., 1893.; A lábszánkózás kézikönyve. Bp., 1896.; A magyar birodalom madarainak névjegyzéke. Bp., 1918.
Irod.: Radetzky Jenő: Madarakról, tájakról Fejér megyében. Szfvár, 1984.; Radetzky Jenő: Kőszegről indulva és megtérve... = FMH. 1985. jún. 1. p. 6.; Radetzky Jenő: 120 éve született híres ornitológusunk: Chernel István. = Fejér Megyei Szemle. 1985. 1. sz. p. 139-167.; Radetzky Jenő: Chernel feljegyzései. = FMH. 1988. jan. 9. p. 6.; Radetzky Jenő: ”Emlékezzünk régiekről...”= FMH. 1988. dec. 24. p. 10.; Radetzky Jenő: Chernel Istvánra emlékezve. = FMH. 1991. okt. 4. p. 4.; Zágoni Erzsébet: Madarasaink. = FMH. 2006. jan. 9. p. 16.; Sz 2/35-36.; MÉL 1/284.; ÚMÉL 1/996.
Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=74