Találatok száma: 1
BORLÓI RUDOLF (Békés, 1927. ok. 16. – Bp., 2019. máj. 14.) zeneszerző, tanár, karmester. Második fiúként született a családban. Édesapja jogász, édesanyja háztartásbeli volt. Kisgyermekkorától vonzalmat mutatott a zene iránt, már ekkor több zongora- és hegedűdarabot írt. Első művét, a Primust 7 évesen szerezte, amikor még nem tudott kottát írni, így a helyi kántor jegyezte le a művet. 8-9 éves korában kezdett hegedűt tanulni. Elemi iskoláit Békésen, középiskoláit Békésen, Nagyváradon és Németországban végezte. Középiskolás éveiben már zongoraetűdöket írt. Tangóharmonikán is játszott. Sikeresen szerepelt iskolai rendezvényeken.
1947 őszén beiratkozott a Budai Zeneakadémia Egyesület Zeneiskolájába. Viski János zeneszerző, az évzáró hangversenyén figyelt fel rá, ahogyan saját darabját játszotta, s meghívta őt a Zeneakadémiára, ahova 1948-ban iratkozott be. Viski János, Szervánszky Endre és Szabó Ferenc voltak a zeneszerzés tanárai, de tanította Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Kodály Zoltán is. A zeneakadémiai évek alatt különböző művészegyüttesekben vállalt munkát: korrepetitor, karnagy, zongorista volt a Vasas Művészegyüttesben, a Madách Színházban, az Erkel Színházban és a Néphadsereg Színházban, emellett jazz-zongoristaként játszott szórakozóhelyeken. A Zeneakadémián 1954-ben diplomázott, majd Cegléden, az Állami Zeneiskolában szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmi ismereteket, zongorát és kamarazenét tanított. Cegléden komponálta két vígoperáját: az 1957-ben bemutatott kétfelvonásos Nápolyi kalmárokat, valamint az 1959-ben színre vitt Az új iskolaigazgató című egyfelvonásos gyermekoperát. Utóbbit az országban több helyen is bemutatták.
1967-ben került Székesfehérvárra. A Zeneiskolában 1968 és 1988 között, mint igazgató tevékenykedett. Irányítása alatt a Zeneiskola látványos fejlődésnek indult. Neki köszönhető, hogy a zeneiskolában elindult az orgona, majd az országban az elsők között a népzenei tanszak. Fontos szerepet játszott Fejér megye zeneiskolai tagiskolai hálózatának kialakításában. Az iskolai Vonószenekar, a Koncert-fúvószenekar és a Népzenei Együttes munkájának kiemelt figyelmet szentelt. Vezetésével, közreműködésével 1978-ban létrehozták a háromévente megrendezett Alba Regia Országos Kamarazenei Találkozót.
Iskolavezetői filozófiája szerint, a zeneiskola tanárai többségének teljes állású, székesfehérvári lakosnak kell lenni, s az iskola által kinevelt, zenei pályára készülő és végzett növendékeket vissza kell hozni Fehérvárra. Ezt a szándékát az ezredfordulóig az iskola későbbi vezetői követendő példának tartották. Fontos szerepet töltött be a zenekar fejlesztésében. Számos művet vezényelt a Szimfonikus Zenekar élén. Koncertjeiken barokk, klasszikus és romantikus műveket adtak elő. 1980-tól 1994-ig docensként zeneelméletet és szolfézst tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán.
Zeneszerzőként szinte minden műfajban komponált: oratórium, opera, filmzene, misék, szimfonikus zenekari művek, kórusművek, táncjátékok, hangszeres művek, dalok, népzenei feldolgozások kerültek ki a keze alól. Zeneiskolás növendékei és muzsikusok felkérésére számos zongora-, illetve más hangszeres darabot írt. Művei közül kiemelkedik a Magyar Rapszódia (1953, zongorára és zenekarra), a Vonós- és a Zenekari Szvit (1953). Az 1960-as években a Filmgyár felkérésére mintegy 70 zenei blokkot komponált. Sikeres volt a “Kockajáték” című rövidfilmhez írt zenéje. Az 1964-ben a tokiói olimpiáról készített riportfilmben nagyrészt az ő zenéje szólalt meg. Weöres Sándor, Pilinszky János, Ady Endre, Tóth Árpád, Vörösmarty Mihály, Vasadi Péter költeményei mellett saját verseit is megzenésítette.
Igazi művészemberként minden iránt nyitott volt, minden érdekelte. Verseket, tanulmányokat írt, 1997-ben előadást tartott a Magyar néplélek tükröződése a magyar zenében címmel. 1998-ban felkérték egy Himnusz tanulmány megírására, ami 1999-ben az Árgus című folyóiratban jelent meg Gondolatok a magyar Himnuszról címmel. Zeneszerzőként, élete végéig aktív maradt.
Díjak: Népek Barátsága Liga Ezüst fokozat, 1972.; Alba Regia emlékérem, 1973.; Pro Urbe, 1986.; Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 1987.; Fejér megye díszpolgára: 1996. márc.; Zenei Nevelésért Díj, 2017.
F. m.: 1934: Poéma.; Primus; 1953: Zenekari szvit; 1954: Szvit zenekarra, diplomamunka; 1955: Sej, veres az ég lefelé – moldvai csángó dal feldolgozás; 1957: Nápolyi kalmárok – vígopera; szövegkönyv: Víz Péter, Víz László; 1959: Az új iskolaigazgató – gyermek vígopera; 1961: Kis magyar táncszvit;1961: Mimi Pinson, szöveg: Alfred de Musset; 1961: Tündérkert aranyalmája – mesejáték. szöveg: Falus Júlia; 1963: Kockajáték – filmzene; 1974: Magyar rapszódia zongorára és zenekarra; 1973: Alba Regia oratórium: szöveg: Móra Magda; 1973: Zenekari mise; 1974: Fuvolaverseny; 1978 – 79: Zongoraverseny; 1984: Patrokli mise – kórusra és orgonára; 1984: Zongoraverseny; 1993: Missa canterella – kórusmű; 1995: Organum Episcopale; 1996: Concerto mélyhegedűre és zongorára; 1997: Ferdinandus – zongoradarab Fa Nándor tiszteletére, 2000: Magyar Te Deum; 2000: Négy évszak – kórusmű; 2003: Rekviem – a Donnál elesett katonák és a II. világháború minden áldozata emlékére; 2015: Concertino zongorára és zenekarra;
Irod.: Borlói – muzsika = FMH. 2008. máj. 21. p. 7.; Fa Nándor is megihlette = FMH. 1997. okt. 27. p. 7.; Múlhatatlan érdemeket szerzett a székesfehérvári zeneoktatásban = FMH. 2017. nov. 7. p. 12.; Egy opera ősbemutatója = Magyar Ifjúság. 1957. jún. 8. p. 11.; Veszteségeink emlékére: Elhunyt Borlói Rudolf zeneszerző tanár, nyugalmazott igazgató = www.szekesfehervar.hu. [2019. máj. 14.]; Borlói Rudolfra emlékezünk = https://arso.hu [2019. máj. 30.]
(K.N.M.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=752