Találatok száma: 1
CZIRÁKY ANTAL MÓZES, cziráki és a dienesfalvi gróf (Sopron, 1772. szept. 8. - Pozsony, 1852. febr. 2.) főispán, politikus, tárnokmester, országbíró. Középfokú tanulmányait Nagyszombaton végezte, a jogot Pesten, a bölcsészettudományokat Pozsonyban hallgatta. I. Ferenc koronázásakor, az alig húszesztendős, Cziráky Antalt aranysarkantyús vitézé avatták. 1791-ben apjától, Cziráky Lászlótól megörökölte a Fejér, Sopron és Vas megyei birtoktesteket, a lovasberényi birtok is ekkor került a kezébe. Az itteni uradalmát átszervezte és hatékonyabbá tette: modernizálta a belmajori gazdaságot és meghonosította az erdőművelést. Lovasberényt római katolikus templom építésével is bővítette, mely 1834-ben készült el. 1793-ban Pest-Pilis-Solt vármegye tiszteletbeli jegyzője, a következő évben már a helytartótanácsnál fogalmazó. A ranglétrán emelkedve 1796-tól titoknok, 1800-tól tanácsos. 1808-ban Esztergom vármegyébe, főispáni helytartóvá nevezte ki az uralkodó. Három évvel később Vas megyében (ahol birtokai nagy része feküdt) töltötte be ugyanezt a tisztet. 1794-ben vette feleségül Illésházy Júlia grófnőt, aki 1814-ben elhunyt. Második nejétől, Batthyány Máriától született 1818-ban János fia, akit nagy gonddal neveltek, ám felesége 1840-ben elhunyt. Harmadik házasságát Walterskirchen Karolinával 1843-ban kötötte. 1825 és 1827 között tárnokmester, majd 1828-tól 1839-ig országbíró és a Kúria elnöke. 1825-ben I. Ferenc Fejér vármegye főispánjává nevezte ki, ám Cziráky Antal nem sietett hivatalát elfoglalni. Az 1825 szeptemberében kezdődő pozsonyi országgyűlésen, mint a főrendiház tagja és Fejér vármegye főispánja részt vett. A dieta berekesztését követően, 1827. október 25-én került sor Székesfehérváron beiktatására. Az új főispán személyében egy konzervatív I. Ferenc és Metternich herceg iránt hűséges politikus került a megye élére. A mind jobban erősödő reformkori nemesi ellenzék egyre szervezettebben volt jelen Fejér megyében. A főispán határozottan lépett fel ellenük az 1843. május 3-án tartott tisztújító és követválasztó közgyűlésen, az ellenzéket véres verekedés során a kivezényelt katonasággal űzette el. Az idős politikus a reformkori eseményeket mind nehezebben tudta követni, így 1845-ben felmentését kérte. 1830-ban a Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki, 1836-tól volt az Aranygyapjas rend lovagja. 1830-tól tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának. Közjogi és jogtörténeti munkákat írt. Kenyeri, Sarlós Boldogasszony Templom kriptájában temették el.
F. m.: Pesti magyar nevendék társaságban választott előlülőnek beköszönő beszédje. Pest, 1791.; Gyászoló beszéd, melyel második Leopold megboldogult felséges császárt és királyt a pesti magyar társaság gyülekezetében szent György havának 12. 1792. élő szavával megtisztelte. Pest.; De ordine equitum auratorum Hungriae exercitatio. Pest, 1792.; Ordo historiae juris civilis hungarici, cum appendice de artibus Corporis Juris Hungarici. Pest, 1794.; Laetitia et gratulatio publica occasione recens constituti regni Hungariae palatini. Posonii, 1796.; Disquisitio historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria a primordiis monarchiae in haec tempora. Budae, 1820.; Fejér vármegye főispányi székébe 1827-ben történt beiktatása alkalmatosságával tartatott beszédek. Szfvár, 1827.; Conspectus juris publici regni Hungariae ad annum 1848. Historicis animadversionibus illustratus. Viennae, 1851.; A magyar közjog alapelvei. Pest, 1861.
Irod.: Károly János: Fejér vármegye története. 1. kötet. Szfvár, 1896. p. 269-272.; Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. = Alba Regia. 29. kötet. 2000. p. 139-140.; Erdős Ferenc: Gróf Cziráky Antal Mózes. = Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén. Szfvár, 2002. p. 39-47.; Sz 2/526-528.; Szima Viktória: Cziráky
Antal Mózes https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/cziraky_antal_mozes
[2022-11-22]
(Cz. B.) Link erre az oldalra: http://konyvtar.vmk.hu/f.php?id=76
